20 ezer fiatal dolgozik az iskola mellett
A tanárképzésben és a gazdasági szakokon tanulók dolgoznak leginkább.
Önnek ajánljuk!
A hallgatók 43 százaléka – csaknem 20 ezer fiatal – vállalt munkát tanulmányai mellett. Az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendben tanulók több mint 80 százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok egynegyede – derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kutatásából.
Az iskola melletti munkavállalás a leggyakoribb a képzési rendszer második szakaszában, a mesterképzésben. A nem nappali tagozatos hallgatók döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkát, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el.
Szakterületi bontásban a leginkább „munka közelinek” a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében figyelembe kell venni a mesterképzési hallgatóknak az átlagnál lényegesen nagyobb arányát – olvasható a Felvi.hu-n megjelent tanulmányban, amely kitér arra, hogy a természettudomány és az egészségügy, illetve az orvostudomány hallgatói az átlagosnál kisebb arányban dolgoznak.
A szakemberek szerint az egységes vagy osztatlan képzés köti leginkább a felsőoktatáshoz a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok idején.
A hallgatóknál az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható a leggyakoribbnak, ez 91 százalékos. Németül kevesebb mint kétharmaduk tud, az orosz, a spanyol, az olasz és a francia nyelvek ismerete 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken, francia, olasz és spanyol nyelvtudásról leginkább a művészeti és bölcsészettudományi hallgatók számoltak be.
A válaszadók 5,6 százaléka említett külföldi tanulmányokat a felsőfokú képzés ideje alatt, leggyakrabban a Tempus vagy az Erasmus programjaiban vettek részt. Arányuk az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. Kiderült: leginkább a nappali egyetemi képzések teszik lehetővé a külföldi tanulmányok folytatását.
A kutatás során 31 hazai felsőoktatási intézményt kerestek meg online kérdőívekkel. A felmérés a 2011-ben aktív hallgatók teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az egységes, osztatlan, illetve az alap- és mesterképzésekben tanulókat. A vizsgálat kérdéseire csaknem 46 ezren válaszoltak.
