12 ezer embernek adna munkát az állam

Szerdán került nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legújabb stratégiája, mely ezúttal a hajózás kérdéskörét és jövőjét járja körbe, ismét ,,felfuttatnák" az ágazatot.

,,A magyar történelemben a hajózás több évszázadon keresztül tradicionális sikerágazat volt. Minden szegmensében, a hajótervezésben és építésben, az úszódaruk gyártásában, a kereskedelmi- és hadihajózásban, a hajóstiszt- és kereskedőképzésben, kikötőépítésben és üzemeltetésben, valamint a vízépítésben hosszú ideig világszínvonalon álltunk. A tapasztalt szakemberek, a műszaki dokumentációk, a tudás ma is rendelkezésre állnak, egyelőre azonban nagy részük külföldi társaságok javára hasznosul" - olvashatjuk a tervezetben, amelyet a Menedzsment Fórum ismertetett.

Víziturizmus, közlekedés, hajóépítés

A Matolcsy-tárca tervezéskoordinációért felelős államtitkársága által készített anyag szerint a hajózási stratégia főbb kitörési pontjait többek között a következők jelentik: a nemzetközi víziturizmus, a hajók bevonása a városi és az agglomerációs közlekedésbe, a hagyományokon alapuló hazai hajóépítés újjáélesztése, illetve a vízi áruszállítás.

Ahhoz, hogy a magyar hajózás ismét magára találjon, az egész rendszert újjá kell építeni - írják. Ez személyhajók és áruszállító hajók építését (köztük új, magyar hajótípussal is), a személyhajózási és az áruforgalmi kikötők korszerűsítését és a hajózást kiszolgáló tevékenységek kialakítását jelenti.

A tárca szerint a hajóépítéshez a MAHART egykori újpesti hajójavítójában, Nyergesújfaluban, Horányban és Baján rendelkezésre állnak még a hajóépítéshez szükséges infrastruktúra egyes elemei, de ha kell, a szlovákiai Komarno hajógyárában korszerű sólyatér bérelhető.

A Duna piacvezető folyamhajózási vállalkozása

A stratégia egyik talán legfontosabb elemének a MAHART újjáélesztése tekinthető. A vállalat tevékenysége az átszervezések után a megmaradt ingatlanok és egyéb eszközök bérbeadására, valamint a tengeri hajók bérbeadásával kapcsolatos teendők ellátására korlátozódott. A tengeri hajók értékesítése 2004-ben realizálódott, és a tevékenységet nem folytató külföldi leányvállalatok bezárása is befejeződött.

Az újjáélesztésre vonatkozó feladatokat 23 pontban foglalja össze a dokumentum. Így kiderül, hogy a cél a legerősebb közép-európai konténerszállítmányozóvá, emellett a Duna piacvezető folyamhajózási vállalkozásává váljon a cég. Mindehhez a tevékenység-strukturálás, az üzleti terv elkészítése után majd saját járműparkot kell kiépíteni, szükséges a szállítmányozási ügynökségek szerződéses alvállalkozói rendszerének kiépítése. Az elhatárolható funkcionális tevékenységek végzésére leányvállalatokat érdemes kialakítani.

Az új MAHART-tal az állam tőzsdére is vonulna: 51 százalékos állami tulajdon és 49 százalékos értékesítendő résszel.

12 ezer embernek adna munkát

A dokumentum szerint amennyiben megépülne a Duna-Tisza csatorna - akárcsak korlátozott funkcióval, elsősorban öntözési célokra - már maga az építkezés is jelentős foglalkoztatás-növeléssel járna. Emellett ,,a megvalósításra javasolt, csökkentett merülésű új magyar hajótípusnak a kkv-k raszterében történő megépítése a hazai hajóépítő iparban emelné a foglalkoztatottságot".

Természetesen a beszállítói igény folytán közvetve is új munkahelyeket tudna teremteni a hajóépítés. ,,Végül pedig a magyar lobogó alatt közlekedő hajók magyar személyzettel közlekednének, ami hosszú távú foglalkoztatást biztosítana a ma jórészt külföldön dolgozó, jól képzett hajósaink jelentős részének".

,,Magyarországon jelenleg kb. 3500-4000 ember foglalkozik közvetlenül hajózással vagy napi munkája valamilyen közvetett módon kapcsolódik ehhez a tevékenységhez. Ha a statisztikai adatokban mért célokat kb. egy évtizeden belül reálisan elérhetőnek gondoljuk, akkor 10 év múlva kb. 10-12 ezer ember munkájára is szükség lehetne ezen a területen" - derül ki a dokumentumból.

Arra azonban a korábbi stratégiákhoz és tervekhez hasonlóan ebben sem található utalás, hogy mindez mennyibe kerülne és miből finanszíroznák.