11 ezer álláshely megszűnésétől tart a PDSZ

A négy pedagógus-szakszervezet által alakított sztrájkbizottság néhány hete hivatalos levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben a közszféra bértáblájában 20 százalékos emelést követeltek január 1-jétől, illetve azt, hogy halasszák el az iskolák államosítását és tárgyalják újra a pedagógus életpályamodellt.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott: kevés időt hagyott Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a tárgyalásra, mert a jogszabályok szerint legkésőbb jövő hétfőig be kell fejezni azokat. ,,Kemény tárgyalásokra számítunk, de bízunk a megegyezésben" - fogalmazott.

Elbocsátásoktól tartanak

A PDSZ elnöke kiemelte: amikor azt mondják a pedagógus-szakszervezetek, hogy elbocsátásokra lehet számítani, akkor a köznevelési törvény szövegéből indulnak ki, mert az heti 32 órában határozza meg a tanárok kötelező iskolában tartózkodását - ami a tanórákon kívül magában foglalja többek között a gyermekfelügyeletet és a napközi otthonos foglalkozásokat is -, és ez a megemelt munkateher számos tanár alkalmazását teheti feleslegessé.

Számításaik szerint heti két óra emeléssel 11 ezer pedagógus álláshely szűnik meg, de azt, hogy pontosan hány tanórát kell tartaniuk a tanároknak, ,,a mai napig nem tudják". Felhívta a figyelmet: csak akkor hiszik el, hogy nem lesznek elbocsátások, ha a kormányzat bejelenti, hogy nem lesz óraszámemelés.

Nem az államosítás a megoldás

Mendrey László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ,,nem használható az a modell, amelyben központilag írnak elő mindent" a pedagógusoknak és a diákoknak. Véleménye szerint ,,az egyenlősítő felfogás lefelé nivellálást okoz", és azt a kormányzati célt, miszerint a legkisebb faluban is ugyanazt a színvonalat kapják a diákok, mint a leggazdagabb településeken, nem lehet az államosítással elérni, mert a tanítás eredményességét 70 százalékban a szociális-családi háttér határozza meg.

Amíg a magyar gazdaság nem tud tenni azért, hogy a leszakadó térségek helyzete pozitív irányban megváltozzon, addig a tanítás egységesítésének terve "ábránd marad" - jegyezte meg.

Mint mondta, ,,nem bízik a kormányzat a pedagógusokban", mert a tanórák minden percével el akarja őket számoltatni, és a saját ideológiai elvárásuknak akarják megfeleltetni a tanárokat. A kormányzat azt a konszenzuson alapuló oktatáspolitikát rúgja fel, amely 1985-től 2010-g érvényben volt Magyarországon - tette hozzá.

Mendrey nem vitatja, sok önkormányzat örül, hogy átveszik tőlük iskoláikat, de ezt nem lehet megtenni ,,egyenlősítő fűnyíró elv alapján". Mint mondta, azt követelik, hogy függesszék fel ennek a megvalósítását, és észérvek alapján kössék meg a kompromisszumokat a tárgyalások során.

Megvizsgálnák a pedagógusok munkaterhelését

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a pedagógusok munkaterhelésének átfogó vizsgálatát kezdeményezi, a szakszervezet közleményében támogatta a pedagógus életpályamodell bevezetését. Kiemelték: fontosnak tartják, hogy a bérezési rendszer átalakítása az alapbér mellett mindenképpen a teljesítményarányos szempontok felé induljon el, az elvégzett többletfeladatokat honorálja megfelelő és arányos pótlékok kialakításával.

Mint írták, a pedagógus életpályamodell bevezetése a bérek rendezésével kellőképpen megmozdíthatja a munkaerőpiacot, és növelheti a pedagóguspálya vonzerejét azáltal is, hogy objektív minőség-ellenőrzési rendszert vezet be. Ennek azonban tekintettel kell lennie a pedagógusok és a szülők szempontjaira is.

Ezért szorgalmazzák azt, hogy az életpályamodell (és a hozzá szorosan kapcsolódó bérfejlesztés) minél hamarabb, de legkésőbb az eredeti elképzeléseknek megfelelően kerüljön bevezetésre, egyidejűleg az oktatási kormányzattal egyeztetni kívánnak a minősítési rendszer folyamatban lévő kialakításáról.

Az oktatás jövője érdekében olyan pedagógusképzési rendszert kell kialakítani, ami a legjobban felkészült fiatalokat vonzza, ezért helyeselik, hogy az új felsőoktatási törvény és a pedagógusképzésről szóló rendelet kimondja az osztatlan tanárképzés megszervezését, kijavítva ezzel a bolognai rendszer hazai megvalósításával összefüggő anomáliákat - emelték ki.

Sajnálják ugyankor, hogy a változások bevezetését közvetlenül nem előzte meg a pedagógusok munkaterhelésének átfogó vizsgálata, amit elengedhetetlennek tartanak mind a sikeres bevezetés, mind pedig a változások hatásainak későbbi értékelhetősége szempontjából - áll a közleményben.