Munka nyugdíj után

Véleményem szerint közelítünk afelé, hogy az aktív dolgozók 10%-a már ötven felett jár – állítja Gerlóczy Péter, egy Közép-magyarországi gépipari összeszerelő üzem HR vezetője, aki szerint a gazdasági válság hatására ugrásszerűen nőtt meg a munkára jelentkező nyugdíjasok száma. A gazdasági kényszer ösztönzőleg hatott arra, hogy a nyugállományba vonult munkavállalók visszataláljanak a munkaerő-piacra, de sajnos nem mindenhol várták tárt karokkal őket – hangsúlyozza a HR vezető. Pedig a tudásuk, tapasztalatuk bőven predesztinálná erre ezt a csoportot. Ám a könnyű- és a gyáripar, valamint a mezőgazdaság, a kereskedelem számos területén mérhetően nőtt az elmúlt két évben a nyugdíjasok aránya.

Megbízhatóság, hála és hűség

Baánné Lázár Mária öt évig „élvezte” a nyugdíjas létet, amikor munka után nézett. Negyvenkét évig tanítottam egy fővárosi gimnáziumban matematikát és fizikát – kezdi történetét Mária. Számtalan helyre kopogtattam be, mire végül rátaláltam az igazira – meséli Mária, aki 65 évesen döbbent rá, hogy egy vérbeli kereskedő szunnyadt benne. Egy hazai tulajdonú divatcég butikjába vették fel, ahol nagyon hamar belejött a ruha eladásba. Az iskolában komoly emberismeretre és kommunikációs tapasztalatra tettem szert, amit itt nagyon jól tudok kamatoztatni – mondja Mária, aki úgy folytatja beszámolóját, hogy büszke és hálás vagyok a sorsnak és persze az üzletvezetőnek, aki fantáziát látott bennem.

Nagy Péter coach szerint a nyugdíjaskorú munkavállalók általában megbízhatóak és érdemes olyan pozíciókban alkalmazni, ahol készpénz, vagy jelentős értékű javak forognak. Ebben a korban már nemigen aktivizálódnak olyan motivációk, melyek a klasszikus erkölcsi értékrendekkel fordítanák szembe a munkavállalókat. A bölcsesség, a higgadtság, a nyugalom olyan kompetenciák, melyek amplitúdója ötven felett lépnek a felső tartományba – mondja a tréner, aki a mellett érvel, hogy aki olyan szegmensben működtet vállalkozást, ahol a megbízhatóságon van a hangsúly, nyugdíjasokkal töltse fel az állományát.

Járulékok, munkaidő, kiskapuk

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénye alapján a munkáltató az általa foglalkoztatott biztosított (a munkaviszonyban álló nyugdíjas is biztosított) részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Viszont nem kell 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot fizetniük a foglalkoztatott nyugdíjasoknak. Ezzel együtt sem ösztönző a vállalkozásoknak, hogy nyugdíjasokat foglalkoztassanak, sőt a törvény alapján, ha a dolgozó nyugdíjas az adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete meghaladja az ún. éves keretösszeget, a járulék kifizetését szüneteltetni kell. Ez 2011-ben az érvényes kötelező legkisebb munkabér összegének tizennyolcszorosa, vagyis 1.404.000 forint. Ha ezt a limitet nem haladja meg a dolgozó nyugdíjas jövedelme, a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül veheti fel.

A fenti szabály sajnos két következményt von maga után a gyakorlatban – mondja Czölner Béla adótanácsadó – először a nyugdíjasokat – erre hivatkozva - nyomott bérrel veszik alkalmazásba, ami igazságtalan, viszont ösztönző. Másrészt, szürke kiskapuk alkalmazására kényszerítik a dolgozó nyugdíjasokat. Ilyen klasszikus példa az, amikor a valóságos nyolc-kilenc órás munkanapot a munkaszerződésben négyórásként jegyzik és fizetik, majd a különbözetet zsebbe adják oda.