Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A recesszió egyik pozitív hozadékának is tekinthetjük a távmunka terjedését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly tavasszal publikált kutatási adatai szerint a válság hatására nőtt a nem szokványos foglalkoztatási formák - részmunkaidő, határozott idejű szerződés, távmunka - szerepe Magyarországon. A megannyi előnyt magában hordozó távmunka alkalmazása hazánkban jelenleg mégis gyerekcipőben jár.

Az Elastoffice Magyarország Kft. tanulmánya szerint a munkavállalók 80-90 százaléka is dolgozhatna távmunkában, ami csökkentené a mobilitási problémákat (vidékiek is jobban „labdába rúghatnának"), illetve mérsékelhetné a közlekedésből adódó szén-monoxid kibocsátást, a dugókat, az utazásra fordított időt, és akkor még nem beszéltünk a munkavégzés hatékonyságának növeléséről, vagy arról, hogy munkához juthatnának a mozgássérültek és a gyermekükkel otthon lévő anyukák is. Eközben a munkáltatók költséget takaríthatnának meg, például az irodaterület csökkentésével – hívják fel a figyelmet.

A távmunka gátja: a cégvezetők féltik a vállalati adatokat

A távmunka térhódításának elmaradására némileg magyarázattal szolgál, hogy a cégvezetés képtelen olyan infrastrukturális környezet kialakítására, amelyben teljes kontrollt gyakorolhat a kényes vállalati dokumentumok felett.

A Connected World Report nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett informatikai szakemberek majdnem fele (45 százalék) úgy ítéli meg, hogy a vállalati házirendek és technológiák még nincsenek azon a szinten, hogy megfelelő alapot nyújtsanak a rugalmas, mobil munkavégzéshez. A kutatás tanúságai szerint a legnagyobb akadályt - nem meglepő módon - a biztonsági megfontolások jelentik. A megkérdezett informatikai szakemberek szerint a biztonság (57%), a rendelkezésre álló erőforrások (34%) és a munkatársak szakértelme (17%) jelentik a több helyről történő munkavégzés legnagyobb akadályát, míg más válaszadók elsősorban az informatikai részlegben és a vállalati szabályzatokban látják a fő problémát.

Megoldás: a felhő modell?

Taivainen Krisztián az Elastoffice Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint a biztonsági aggályok leküzdésére gyakorlatban már bizonyított technikai és módszertani háttér már jó ideje rendelkezésre áll. A „számítási felhő” a számítástechnika egyik legújabb fogalma. Alapjában véve azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen vannak, valahol a „felhőben”. A következő lépés az, hogy az adatokat feldolgozó nagy alkalmazások is az interneten vannak, a saját eszközön csak egy kis terjedelmű alkalmazás fut.

A szakember szerint cégvezetőknek alapvetően még kissé zárkózott a hozzáállása ennek az új technológiának a megismerésével és alkalmazásával kapcsolatban, ezért fontos a tájékoztatás. A „számítási felhő” (cloud computing) modell révén a felhasználók kényelmesen férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz (például nyomtatókhoz, kiszolgálókhoz, tárolókapacitáshoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz), amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés mellett rendelkezésre lehet bocsátani. Taivainen Krisztián szerint ezekben a legmagasabb szintű biztonsági védelemmel ellátott és felügyelt rendszerekben a cégvezetés teljes kontroll alatt tudhatja érzékeny vállalati dokumentumait. A cégvezetés kizárólag csak annyit láttat vállalati dokumentumaiból, amennyit feltétlenül szükségesnek érez, a többi információ láthatatlan az illetéktelen felhasználók számára – tette hozzá.

Csökkenő költségek, javuló hatékonyság

A BellResearch 10+ fős hazai cégek üzleti döntéshozóinak megkérdezésével készített felmérése szerint a a legtöbb hazai cég azért idegenkedik a távmunkától, mert úgy gondolja, hogy tevékenységük jellege, az eszközök és információk rendelkezésre állása ezt nem teszi lehetővé, vagy egyszerűen magát a vállalati kultúrát nem tartja alkalmasnak a bevezetésre.

Érdekes megfigyelni azonban azt is, hogy azok a vállalatok, akik már alkalmazzák a távmunka valamilyen formáját igen pozitív tapasztalatokról számolnak be. A tényleges eredmények impozánsak, a kezdeti várakozások többsége részben vagy egészben sikeresen teljesül - tanúskodnak a BellResearch kutatási eredményei. A legmagasabb arányban az ingázásból eredő veszteség minimalizálása vált valóra. A jövő perspektívái szempontjából kiemelkedő, hogy átlagosan háromból két cégnél egyértelműen a munkavégzés hatékonyságának és minőségének javulásáról számoltak be, a költségek csökkentése is minden második esetben megvalósult – áll a tanulmányban.

A jogi lehetőség adott

A hazai jogszabályi környezet nem ösztönzi, de nem is különösen akadályozza a távmunka terjedését. A Munka Törvénykönyve alapos útmutatással szolgál a távmunka jogi szabályozásával kapcsolatban. A távmunka végzésről csak írásban lehet megállapodni, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ha a munkáltató szóban engedélyt ad a munkavállalónak arra, hogy a munkáját - a munkaszerződés módosítása nélkül - otthonában lássa el, az nem minősül távmunkának.

A feleknek meg kell állapodniuk számos olyan pontban, amely távmunka hiányában nem merülne fel. Ezek közé tartozik a kapcsolattartás a munkáltatóval, valamint a költségek elszámolása, azok viselése. Fontos lehet továbbá a jogviszony során, hogy a munkavégzéskor keletkezett adatok védelméről a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ki kell emelni még, hogy a munkavégzéshez és a kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen eszközöket a munkáltatónak kell biztosítania.