Autizmus specifikus fejlesztő

Alapos a folyamatunk; a célunk az, hogy olyan embereket vegyünk fel, akikkel kölcsönösen boldogok vagyunk egy szervezetben. Olyan iskolát építünk közösen a szülőkkel, ahol jó gyereknek lenni, és ahonnan olyan felnőttek kerülnek ki, akik a XXI. századnak megfelelő kompetenciákban erősek. Kísérleti iskolának hívjuk magunkat, mert mi sem csináltunk még ilyet. Ezért olyan embereket keresünk, akik nagyon tudnak hinni abban, ami felé tartunk, és jól tűrik a bizonytalanságot, az állandó változást. Ebben a lehetőségeket látják, és a “meg akarom csinálni” hozzáállás jellemzi őket. Hisznek a kis közösségek erejében, és fektetnek energiát ezek építésébe, mozgósításába, a nehézségek áthidalásába. Ez sokszor nehéz. A nagy szabadság nagy kihívás is, gyakran kell komfortzónán kívül dolgozni. Néha úgy érezheti az ember, hogy nem kap elég segítséget. Olyat is kell csinálni, amit általában tanároktól nem várnak el. Minden iskolának saját költségvetése van, amire a tanároknak kell figyelni, hogy ne lépjék túl; számlákat kell rögzíteni, karbantartást vagy beszerzéseket intézni, szülőknek eseményeket szervezni, egyéni célokat megbeszélni a gyerekekkel és a megvalósulását nyomon követni; extra támogatást kérni a szülőktől (tárgyak vagy pénz formájában), bevonni a szülőket, amikor szükség van rá (festés, átrendezés, stb). Szülőkkel akár nehéz beszélgetéseket is kell kezdeményezni, mindezt annak érdekében, hogy erős partneri viszony alakuljon ki. Nekik is folyamatosan tanulni kell. A gyerekeket - ahogy egyre idősebbek lesznek és amikor már képesek egyedül tanulni-, inkább edzőként kísérjük, ez talán fontosabb is, mint átadni a saját tudásunkat. A koncepció az, hogy aki ma 3 évesekkel kezd, ő akár 18 éves korukig haladhasson a gyerekekkel; ezért a tanároknak is folyamatosan szükséges fejleszteni magukat.