Kiderült, miért mennek külföldre a magyarok

A külföldre induló magyarok közel háromnegyede 40 évesnél fiatalabb, több mint felük (56 százalék) 25 és 35 év közötti. A migráció oka elsősorban az európai szintnél nagyságrendekkel alacsonyabb itthoni fizetés, de jelentős a szerepe a folyamatban a rosszabb hazai munkakörülményeknek - a munkaszerződések feltételeinek, a túlmunkának, az időigényes adminisztrációnak stb. - és az általános társadalmi bizonytalanságnak is - írta a Magyarország 2011 című, most közzétett tanulmányában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az orvosok elvesztése a legfájóbb

A külföldön munkát vállaló egészségügyi szakembereink elvesztése egyre súlyosabb probléma az ország számára, pótlásuk nagy terhet jelent. 2011-ben 1901 magasan kvalifikált egészségügyi dolgozónak adtak ki külföldi munkavállalási igazolást, számuk az előző évihez képest 7 százalékkal emelkedett. Leginkább orvosok döntenek a külföldi munkavállalás mellett, a célország pedig leggyakrabban az Egyesült Királyság (31 százalék), Németország (30 százalék) és Ausztria (8 százalék).

Magyarországon tízezer lakosra számítva 34 orvos van, ezzel az uniós középmezőnyben vagyunk. Tavaly csaknem 34 ezer orvos dolgozott az országban. Az orvosi álláshelyek 4, a szakdolgozói állások 3 százaléka várta üresen betöltését 2010-ben. Az orvoshiány a mentésben (26 százalék) és a vérellátásban (20 százalék) a legnagyobb, de a fekvőbeteg-ellátásban (7 százalék) is meghaladja az országos átlagot, az üres orvosi állások aránya a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a legmagasabb.

A KSH rámutatott arra, hogy az orvoshiány csökkenése nem várható, mivel az orvosi egyetemeken diplomát szerzők száma 2009 óta kevesebb, mint a külföldre távozó orvosoké.

A bevándorlók többsége határon túli magyar

Vannak viszont sokan, akiknak Magyarország vonzó célország - főként a határon túli magyarok számára. A hazánkba irányuló migráció legjellemzőbb sajátossága, hogy elsősorban a környező országok magyar nemzetiségű állampolgárai közül kerülnek ki a bevándorlók. Az unión belül Magyarország az alacsony, de pozitív nemzetközi migrációs egyenlegű országok közé tartozik. A nemzetközi migrációból származó népességnyereség 2011-ben kissé meghaladta az előző évit (1,7 ezrelék).

A bevándorlók az ország munkaerőpiacán gyakran olyan hiányterületeken, hiányszakmákban helyezkednek el, ahol a hazai lakosság nem tud, vagy nem kíván munkát vállalni.

Magyarországon 2012. január 1-jén több mint 200 ezer külföldi tartózkodott, túlnyomó többségük román, ukrán, szerb és német állampolgár. A népesség 2,1 százaléka külföldi. A külföldi munkaerő magyarországi aránya alacsonyabb a legtöbb uniós tagországhoz képest, a munkavállalók körülbelül 4 százalékát teszik ki. Ez az arány a szomszédos Ausztriában csaknem 15, Csehországban és Szlovákiában pedig 5 százalék fölötti

Budapest vonzotta az embereket

2011-ben a belföldi vándorlások száma 461 ezer volt, 21 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az állandó vándorlások számát enyhe csökkenés jellemezte, miközben az ideigleneseké közel másfélszeresére nőtt. Korábban inkább a Budapestről való elvándorlás volt "divat", ám ez 2007-ben megszakadt, és azóta inkább vonzza az embereket a főváros. Budapest lélekszáma 2011-ben több mint 7 ezer fővel emelkedett.

A többi város veszített lakosságából, ám a községekből való elvándorlás jelentősen mérséklődött. A belföldi népességmozgás egyenlege az év folyamán Közép-Magyarországon, Nyugat-, valamint Közép-Dunántúlon pozitív volt - azaz ide költöztek szívesen az emberek. A többi régió belföldi vándorlási veszteséget szenvedett el - hívta fel a figyelmet a KSH. Leginkább Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje gyengült.