A munkaerőpiac nemhogy talpra állt 2020 után, de mondhatjuk, hogy visszapattant: a munkavállalókért folytatott verseny erősebb, mint valaha, mindez pedig tovább növelte a jelöltek elérésének és megszerzésének komplexitását.

Az év végéhez közeledve egyre magabiztosabban lehet összefoglalni az elmúlt hónapok tapasztalatait, mostanra tényadatokra alapozott konklúziókat tudunk levonni annak kapcsán, hogy milyen trendek bontakoztak ki a toborzási piacon 2021-ben.

Az, hogy miért fontosak az efféle információk, az egyre tudatosabb magyar HR-szakma számára már világos: jó, ha ismerjük és felismerjük a folyton hullámzó munkaerőpiac képességeit és határait, így hatékonyan tudunk reagálni annak változásaira is. 

A polip effektus 

Örök és alapvető igény, hogy a lehető legnagyobb merítésből tudjunk dolgozni, azaz minél több releváns jelöltnek tudjunk hírt adni a toborzásunkról. Az viszont folyamatosan változik, hogy hol találjuk meg ezeket a jelölteket, sőt már abban sem lehetünk biztosak, hogy minden esetben aktív álláskeresőkről van szó. A legversenyképesebb szektorokban sokba kerülhet az az elgondolás, hogy csak az aktívan keresők felé nyitunk, hiszen - a piaci dinamikákat is figyelembe véve - az esélyeinket csökkentjük, ha nem gondolkodunk a passzív, de lehetőségekre nyitott bázis tagjaiban is.

Őket keresték 2021-ben

A toborzók számára különösen hasznos információ lehet, hogy milyen pozíciók esetén nyúltak a munkaadók leggyakrabban az álláskeresés szempontjából passzív munkaerőt is felvonultató adatbázishoz.

Mögöttük pedig alig lemaradva sorakoznak: a villamosmérnök, a villanyszerelő, a beszerző és a raktáros.  Legyen szó ritka szaktudásról vagy piaci verseny miatt nehezen betölthető pozícióról, néha úgy tűnhet, nyolc kar sem lenne elég, hogy elérjük a megfelelő jelölteket - érdemes tehát figyelni a trendeket, és minden kínálkozó lehetőséget megragadni!