Mint az széles körben ismeretes, a munkaerőpiacon egyre kiélezettebb verseny folyik a megbízható, jól képzett, terhelhető munkavállalókért, és az aktuális viszonyoknak tudatában lévő vállalatok, vállalkozások igyekszenek is megtenni minden tőlük telhetőt, hogy magukhoz csábítsák, illetve megtartsák azon kollégákat, akik kulcsszerepet töltenek be a mindennapi feladatok minőségi elvégzésében.

Erre számtalan eszköz áll rendelkezésre. Úgymint a lehetőleg változatos és releváns cafeteria paletta, a jól optimalizált és világosan kommunikált bónuszrendszer vagy éppenséggel az oly sokat vitatott home office intézménye. Túlzás lenne azt állítani, hogy Magyarországon még csak gyerekcipőben jár a dolog, de a Nyugat-Európában dolgozók már tapasztaltabban űzik e gyakorlatot. A kis- és középvállalkozások körében egyelőre kevéssé érhető tetten a támogató vállalati kultúra, a megfelelő eszközök biztosítása, a kidolgozott home office policy, de az alkalmazotti képzés is. Ezeken érdemes újító jelleggel mihamarabb változtatni.

„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”

Korábban már írtunk róla, hogy a home office megítélése korántsem egybehangzóan pozitív, hiszen az otthoni munkavégzés következményeként az otthonmaradás és az irodai jelenlét hiánya is számos kérdést vet fel. A menedzserek definíció szerint a feladatok elosztásával és a felhasználható erőforrások optimalizálásával foglalkoznak. A nyitottság jegyében pedig érdemes mindezt annak tudatában megtervezni, hogy alkalmanként – persze döntésük szerint – kénytelenek nélkülözni a dolgozók fizikai jelenlétét.

Elöljáróban fel is hívnánk a figyelmet pár alapvető gondolatra, melyeket a leadx.org alapítója és egyben a New York Times bestseller szerzője (olyan könyvekkel, mint az Employee Engagement 2.0 és a 15 Secrets Successful People Know About Time Management), Kevin Kruse már 2012-ben(!) publikált a forbes.com hasábjain:

A puszta jelenlét nem garantálja az elvégzett munkát. Az irodában ülve is számos megoldás kínálkozik arra, miként lehet eltölteni egy egész napot valós teljesítmény nélkül. Ugyanez fordítva is igaz, ám az otthoni hatékonysághoz vezető út halogatásra csábító foglalatosságokkal van kikövezve, és csak az igazán rátermettek sétálhatnak végig rajta úgy, hogy senkinek az érdekei ne sérüljenek. Az előnyök és hátrányok összevetése nyomán pedig mindenki megállapíthatja, hogy vállalkozása alkalmas-e a home office bevezetésére, és ha igen, milyen feltételek mellett.

Nincs ebben semmi kivetnivaló

Nem véletlen, hogy széles körben elterjedt, és hazánkban is növekvő tendenciát mutat az otthoni munkavégzés lehetősége. Lássunk tehát néhány tényezőt, melyek pozitívan befolyásolják a döntést.

Legyünk megfontoltak!

Az előnyök felsorolása mellett szeretnénk józan gondolkodásra biztatni minden döntéshozót, és teljes képet kialakítani a vállalkozás effektív működtetése érdekében. Ehhez azonban nem árt, ha a hátrányokkal is tisztában vagyunk.

Ki maradhat otthon?

Mint azt a cikk elején is említettük, bizonyos foglalkozások alkalmatlanok arra, hogy a lakás melegéből űzzék. Nézzük meg a bankrate.com listáján, milyen területeken vehető egyáltalán számításba a munkahelyi jelenlét mellőzése. Tipizálhatóan olyan állásokat vesznek sorra, melyekhez számítógépen és internetelérésen kívül nincs nagyon másra szükség. Az info- és telekommunikációs szektor töretlen fejlődése révén egyre több ilyen van, és a fiatalok pályaorientációja során is mindinkább szemponttá válik, hogy alkalmanként saját íróasztaluk mögül kezdhessenek munkába. Arra azért felhívjuk a figyelmet, hogy a frissdiplomás juniorok esetében fokozott óvatossággal érdemes ebbe beleegyezni.

Elsősorban az alkotó és adminisztratív munkafolyamatok kívánják meg a legkevésbé, hogy helyhez kötve végezzék őket. Az alkotó folyamat itt egészen tágan értelmezendő, hiszen ebbe beletartozik a programozók, fejlesztők; a vizuális vagy audiovizuális produktumokat létrehozó grafikusok, vágók, designerek, de ugyanúgy a szövegírással foglalkozó írók, újságírók, szerkesztők, fordítók, social media/account managerek tevékenysége is egyaránt. Adminisztrációs és support területen a könyvelők, digitális asszisztensek, tech supportosok vagy call center képviselők munkája tekinthető ilyennek.

A szabály az szabály

2004 óta Magyarországon is törvényi előírások rögzítik az otthoni munkavégzés, és az azzal kapcsolatos tájékoztatás szabályait. A távoli munka természetéből adódóan a munkavállalónak nagyfokú önállósága van, ugyanakkor a munkáltató ellenőrzési jogosultsága is nagyobb. Ennek módjait azonban a munka törvénykönyve szerinti szigorú jogi korlátok védelmezik. Soroljuk a legfontosabb tudnivalókat:

Dr. Obermajer Attila jogi szakértő a Home Office #Trükkök #Trendek #Teljesítmény című szeptemberi szakmai konferencián elmondta, hogy óvakodni kell a diszkriminációtól a témát illetően. Egy munkáltató nem tehet különbséget alkalmazottai között az alapján, hogy otthon vagy az irodában dolgoznak-e, és ez semmi esetre sem jelenhet meg a fizetésükben. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy a munkaadó – nem kifejezetten diszkriminációs szándékból – eldöntheti mely kollégának biztosít lehetőséget home office-ra.

Fő a bizalom

Előfordulhat, hogy a tájékozottabb csapattagok értetlenül néznek arra a főnökre, aki indokolatlanul tiltja vagy korlátozza az otthoni munkavégzést. Tudniillik, ők is informálódnak a munkaerőpiaci trendekről, és a szűkebb lehetőségeket kínáló vállalati kultúrának az ilyesfajta megnyilvánulásait adott esetben felmondáshoz vezethet. Érdemes tehát nyitottnak lenni, bizalmat fektetni a kollégákba az irodától távol is (hiszen alapvetően ezért alkalmaztuk őket), és világos tájékoztatást nyújtani a célkitűzésekről, valamint a feltételekről a törvényi előírások betartása mellett.

Ha kételyei vagy kérdései merülnek fel a témával kapcsolatban, keresse bátran ügyfélszolgálatunkat. A Profession.hu több mint 8800 cég partnereként Magyarország vezető hr vállalata, szolgáltatásaink palettáját itt tekintheti meg.