Mi a különbség a fejvadászat és a toborzás között?

Olvasási idő: 5 Perc
Nagyvállalatok
2023.10.17.

Töltse le
HR Körkép 2023 kiadványunkat!

Érdekel
Mi a különbség a fejvadászat és a toborzás között?

A fejvadászat és a toborzás a munkavállalók felkutatásának és felvételének két különböző folyamata. Bár a módszereknek vannak hasonlóságai, van néhány lényeges különbség is. A fejvadászat és a toborzás közötti eltérések megértése segíthet minket abban, hogy megalapozottabb döntést hozzunk arról, melyik megközelítés a legjobb a szervezetünk és az igényeink számára.

Mit kell tudni a fejvadászatról?

A fejvadászat (headhunting) a klasszikus értelemben vett direkt megkeresés, amelynek során a munkaadók vagy az általuk felkért, erre szakosodott szolgáltatók közvetlenül keresik fel a potenciális jelölteket és lépnek kapcsolatba velük, ahelyett, hogy adatbázisokra vagy egyéb online csatornákra hagyatkoznának. Fejvadászattal gyakran a szervezeten belüli magasabb szintű, például felsővezetői pozíciókat vagy speciális képzettséget igénylő munkaköröket töltik be. Ez a folyamat gyakran magába foglalja a potenciális jelöltek mélyreható megismerését, például részletes interjúkat és referenciaellenőrzéseket.

A fejvadászat legfőbb előnye, hogy a vállalatoknak lehetővé teszi, hogy olyan magasan képzett személyeket találjanak és alkalmazzanak, akik esetleg nem keresnek aktívan új állást. Ez jellemzően a kívánt személyek proaktív megkeresését és az adott pozíció iránti érdeklődésének felkeltését jelenti, hogy a jelenleginél jobb munkalehetőséget kínáljanak nekik. Különösen előnyös lehet azon szervezetek számára, amelyeknek speciális készségeket vagy szakértelmet igénylő, egyedi munkaköröket kell betölteniük, mivel a fejvadászat segítségével olyan passzív munkavállalókhoz érhetnek el, akiket a hagyományos toborzási módszerekkel nem feltétlenül tudnának megszólítani. Emellett a fejvadászat költséghatékonyabb is lehet, mint más toborzási módszerek, mert gyakran gyorsabb és célzottabb.

Szigeti Nikoletta

Szigeti Nikoletta

a Profession Services vezetője

Mikor fordulnak a legtöbben ügynökséghez? Leginkább például olyan helyzetekben, amikor tanácstalanná válik a vezető, a munkaadó, mert vagy nincs szaktudás házon belül, vagy azt sem tudja, hogy hol keressen adott kvalitásokkal rendelkező jelöltet. Sok esetben előfordul kapacitás és időhiány, főleg a nagyvállalatoknál, ahol jön egy hirtelen növekedési igény, amit kezelni kell néhány hónapon belül és erre nincsen erőforrás házon belül. Vannak cégek, akiknél pedig az alapműködés a része, hogy fejvadásszal dolgoznak: van a szervezeten belül is recruitment, akik tökéletesen végzik a dolgukat, de bizonyos típusú pozíciókra, vagy bizonyos volumen fölött már bevonják a tanácsadókat.

Mit kell tudni a toborzásról?

A toborzás (recruitment) a nyitott pozíciókra alkalmas jelöltek felkutatása és kiválasztása. Magába foglalja az állásajánlatok meghirdetését, a jelentkezések szűrését, az interjúk lefolytatását és a végső állásajánlatok megtételét. Emellett ide kapcsolható az új alkalmazottak beilleszkedésének támogatása, valamint a munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolat kezelése a foglalkoztatás teljes időtartama alatt. A toborzás a humánerőforrás-gazdálkodási folyamat alapvető része, mivel segít biztosítani, hogy a megfelelő embereket a megfelelő munkakörökben alkalmazzák.

A toborzás is számos előnnyel jár. A leggyakrabban használt eszköze az álláshirdetés, ennek köszönhetően pedig jóval több jelöltet szólíthatnak meg a munkaadók, mint egy specifikusan szűkített kereséssel. A választási lehetőségek, valamint a kontrolláltabb folyamat miatt megalapozottabb felvételi döntéseket hozhatnak, hiszen minden saját kézben van, általában nincsen külső cég, aki például előválogatna. Akár a szervezeten belüli sokszínűséget is javíthatja a munkaadó általi toborzás, illetve a munkáltatói márkára is nagyobb hatással lehet, ha önállóan irányítják a HR folyamatokat.

Hasonlóságok és különbségek

A fejvadászat és a toborzás során is szakképzett munkavállalókat keresnek és szereznek meg egy-egy nyitott pozícióra. Mindkét folyamathoz hozzátartozik a potenciális jelöltek felkutatása, az önéletrajzok szűrése, az (aktív vagy passzív) álláskeresőkkel való kapcsolatfelvétel. Mind a fejvadászat, mind a toborzás megköveteli az álláslehetőség, a szervezet igényeinek, valamint a munkához szükséges készségek és képesítések alapos ismeretét. Emellett mindkét módszer célja, hogy biztosítsa a sikeres felvételt, aki jól illeszkedik a pozícióhoz és a vállalathoz.

Bár a fejvadászat és a toborzás is a potenciális munkavállalók azonosítását, értékelését és felvételét foglalja magában, mégis határozott különbségek vannak közöttük.

Ahogy azt fentebb említettük, a fejvadászat a toborzás speciális formája, amelyet akkor alkalmaznak, ha a munkáltatónak egy speciális pozíciót kell betöltenie vagy ha egy nem szokványos szituációval állnak szemben. A fejvadászokat jellemzően erre a szolgáltatásra szakosodott keresőcégek alkalmazzák, akik a legképzettebb jelöltek azonosítására és toborzására összpontosítanak. Szakmai hálózatukat és kapcsolataikat használják fel a potenciális jelöltek felkutatására, értékelésére és bemutatására.

Ezzel szemben a toborzás egy általánosabb kifejezés, amely a felvételi folyamat minden aspektusát magában foglalja, kezdve a jelentkezők felkutatásával és szűrésével. A toborzást bármilyen munkakör betöltésére használhatják, a belépő szintű pozícióktól egészen a felsővezetőkig. A toborzók általában vállalatoknak vagy munkaerő-közvetítő cégeknek dolgoznak.

A fejvadászat és a toborzás közötti fő különbség a „szakosodás” szintje. A fejvadászat a toborzás magasan specializált formája, amelyet leggyakrabban vezetői szintű, valamint különleges szaktudást igénylő pozíciók esetében alkalmaznak, míg a toborzás egy cégen belül az összes munkakörre kiterjed.

A két módszer közti különbségként említhetjük még a keresés terjedelmét. Míg a fejvadászat célzottabb megközelítés, amely egy adott álláslehetőségre összpontosít, és szűkebb körű keresést alkalmaz a megfelelő jelölt megtalálása érdekében, addig a toborzás ezzel szemben átfogóbb és szélesebb körű keresést jelent, amely akár több száz jelöltet is figyelembe vesz. A toborzás esetében a jelöltek az aktív keresők, míg a fejvadászat során a munkaadó az, aki akár segítséggel is, de szeretné mielőbb megtalálni a legjobb munkavállalót, aki sokszor passzív álláskereső.

Ha szeretnénk még többet megtudni a fejvadászatról és a toborzásról, hallgassuk meg a Profession Backstage podcast hetedik adását, melyben Szigeti Nikoletta, a Profession Services vezetője mellett Jócsák Éva, a GoTo magyarországi Talent Acquisition csapatának vezetője és Fülöp Zsuzsa, az OTP stratégiai vezető tanácsadója és beszámol a tapasztalatairól.

Készítette: Rákász-Losonczy Judit és Varsányi Zsófi

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
HR Körkép 2023 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X