Meghódítja Európát a rövidebb munkaidő?

Olvasási idő: 8 Perc
HR-stratégia
2022.11.25.

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Érdekel
Meghódítja Európát a rövidebb munkaidő?

A négynapos munkahét, illetve a csökkentett munkaórák körül zajló diskurzus a koronavírus óta újra felélénkült. Az ötlet egyszerűnek tűnik – az alkalmazottak a munkaterhelésük változtatása nélkül kevesebb időt dolgoznának, miközben ugyanazt a fizetést és ugyanazokat a juttatásokat kapnák. A szakszervezetek Európa-szerte szeretnék bevezettetni az új munkarendet, sok helyen azonban csak egy-egy cég indítja el a folyamatot. Lássuk mik az eddigi európai tapasztalatok.

A négynapos munkahétre, valamint a csökkentett munkaidőre való törekvés világszerte nagy támogatást élvez, hiszen az elmúlt évek munkavégzésének jelentős változásai miatt az ötlet életképesebbnek tűnt a vállalkozások számára is. Cikkünkben azokat az országokat vesszük sorra, ahol már kísérletekkel, próbaidőszakokkal bizonyították a rövidebb munkaidő pozitív vagy épp negatív hatásait.

Izland

Az egyik nagy sikertörténet Izlandé, ahol 2015 és 2019 között végeztek kísérletet: a munkaidő-csökkentés (heti 40-ről 35-36 órára) mellett ugyanannyi fizetést kaptak az alkalmazottak. Az eddigi leghosszabb próbaidőszak után megállapították, hogy a termelékenység vagy megmaradt, vagy javult.

A tanulmányt 2 500 izlandi munkavállalóval, a munkaerő több mint 1.3 százalékával végezték, hogy megvizsgálják, vajon a lerövidített munkahét nagyobb hatékonysághoz és boldogabb munkaerőhöz vezet-e. A kísérleteket különböző típusú munkahelyen végezték, beleértve az óvodákat, irodákat, szociális szolgáltatókat és kórházakat is. A dolgozók többsége végül arról számolt be, hogy kevésbé érzik magukat stresszesnek, kevésbé érzik magukat kitéve a kiégés kockázatának, és elmondták, hogy egészségi állapotuk, valamint a munka és a magánélet egyensúlya javult a mindennapjaikban, emiatt pedig több idejük van a családjukkal, a hobbikkal és a háztartási feladatok elvégzésével foglalkozni.

A tanulmány jelentős változást eredményezett Izlandon, ma már a dolgozó lakosság közel 90 százaléka csökkentett munkaidővel vagy egyéb támogatással rendelkezik.

Belgium

A 2022 elején bejelentett, munkavállalók jogainak szélesítését biztosító reformcsomag alapján Belgiumban a munkavállalók négynapos munkahétre lesznek jogosultak. Az ország többpárti koalíciós kormánya által elfogadott szabályozás arra is jogot ad a dolgozóknak, hogy munkaidő után kikapcsolják a munkahelyi eszközöket és figyelmen kívül hagyják a munkával kapcsolatos üzeneteket anélkül, hogy retorziótól kellene tartaniuk. Az ország vezetése azzal indokolta a módosítást, hogy az utóbbi évek nehézségei megmutatták, hogy innovatívabb, fenntarthatóbb, rugalmasabb munkaerőpiaci feltételekre van szükség.

A munkavállalók önként dönthetnek arról, hogy igényt tartanak-e a négynapos munkahétre, amit egy hathónapos próbaidőszak alatt tesztelhetnek majd. Ennek letelte után szintén önként dönthetnek arról, hogy ebben vagy a hagyományos munkarendben szeretnének tovább dolgozni. A rövidített munkahét terve azonban erősen megkérdőjelezendő. Míg a legtöbb helyen a munkahét egyik napját megkapják a munkavállalók pihenőnapnak, anélkül, hogy a többi munkanapjukon nőne a munkaórájuk, addig Belgiumban a négynapos hét alatt továbbra is a teljes munkaidőhöz tartozó 38-40 órát kell ledolgozni. Így tehát a rövid hetet választóknak akár napi 10 órát is kell majd dolgozniuk a plusz szabadnapért, ami nem biztos, hogy erősíti a belga kormányfő célját, miszerint javítják a munka-magánélet egyensúlyát és nagyobb rugalmasságot biztosítanak a dolgozóknak.

Skócia 

Skóciában 2021 szeptemberében döntöttek a négynapos munkahét kipróbálásáról, ami 2022 végén, 2023 elején kezdődhet a Skót Nemzeti Párt finanszírozásával. Itt valóban megjelenik, hogy kevesebb munkaidőért (mínusz egy nap) ugyanannyi fizetést kapnak majd a dolgozók, mint eddig. A skót nemzeti tanácsadó szolgálat szerint a munkamódszer „csökkentheti a személyzet hiányát és fluktuációját, miközben növeli a termelékenységet és az állásokra jelentkezők minőségét”.

Az Advice Direct Scotland a 2021-es elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a szervezet üzleti eredményeinek javulása „az alkalmazotti jólét fejlődésének közvetlen következménye”. A glasgow-i székhelyű jótékonysági szervezet már 2018 végén négynapos munkahetet vezetett be saját alkalmazottai számára, ahol heti négy munkanap után is ugyanazt a fizetést kapják, mint korábban. A modell náluk nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanazt a szabadnapot adják, az ötnapos kiszolgálást a munkavállalók elfoglaltságainak figyelembevételével biztosítják. Kutatásuk szerint a három év alatt 71 százalékkal csökkent az alkalmazottak hiányzása, a szervezetet elhagyók száma harmadával lett kevesebb, miközben a jelentkezők minősége javult, ezzel pedig felismerték, hogy a munka és a magánélet jobb egyensúlyának biztosítása döntő tényező a pályázók választásakor.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban idén júniusban az eddigi legnagyobb, 6 hónapos kísérlet indult a négynapos munkahét széles körű bevezetésére. A program a rövidebb munkaidőnek a vállalkozások termelékenységére és a dolgozók jólétére, valamint a környezetre és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását vizsgálja. Eddig mintegy 70 brit vállalat és 3 300 alkalmazott jelentkezett a programba, amelyet a cambridge-i és az oxfordi egyetemek, a Boston College kutatói, valamint a 4 Day Week Global, a 4 Day Week UK Campaign és az Autonomy non-profit érdekképviseleti csoportok vezetnek.

Esetükben az alkalmazottak „100:80:100 modellt” követik majd: az eddigi fizetésük 100 százalékát kapják, de a munkaidejük az eredeti 80 százalékára csökken, cserébe elvárás, hogy elkötelezettek legyenek a 100 százalékos, tehát változatlan termelékenység fenntartása mellett.

Az első kutatások eredményei közel négy hónap után, szeptember végén érkeztek, ezek alapján a válaszadók összesen 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a négynapos hét egyelőre jól működik számukra.

Spanyolország

Spanyolország 2021 tavaszán bejelentette, hogy négynapos munkahetet vezet be egy hosszabb próbaidőszak alatt. A spanyol kormány beleegyezett a három éven keresztül nyújtott, heti 32 órás munkaidőbe a munkavállalók javadalmazásának csökkentése nélkül. A kísérleti program, hasonlóan Skóciához, a munkaadók veszélybe kerülését kívánja csökkenteni azáltal, hogy a kormány pótolja a fizetéskülönbséget, ha a munkavállalók négynapos munkarendre váltanak. Az eredeti javaslat szerint dolgozónként 2000 és 3000 euró közötti támogatást kapnak az együttműködő cégek, különösen a kis- és középvállalkozói kategóriába tartozók. A cél annak tesztelése, hogy az azonos fizetés melletti munkaidő-csökkentés fenntartja-e a vállalatok termelékenységét és profitját.

A négynapos hét azonban nagyon lassan terjed Spanyolországban: a kormány programját későbbre halasztották, emellett pedig több önként kezdeményező vállalatnál is fizetéscsökkenés mellett vezették be a négynapos hetet, ami nem aratott nagy sikert a dolgozók körében.

Svédország

Meglehetősen vegyes visszajelzések érkeztek a 2015-ös svédországi munkaidő-csökkentés tesztelése után is. A javaslat ott az volt, hogy a nyolcórás helyett próbálják ki a hatórás munkanapokat a fizetések változtatása nélkül, de nem minden cég örült annak, hogy pénzt kell áldozniuk a próbaidőszakra és a parlamentben sem volt száz százalékos a támogatottsága a javaslatnak.

Ennek ellenére például kórházi osztályokon számoltak be javulásról: egy egyetemi kórház ortopédiai részlegén 80 ápolónál és orvosnál vezették be a rövidebb munkanapokat, a kieső órákra pedig új embereket foglalkoztattak, így senkinek nem kellett plusz órákat vállalnia. Bár ezen felül is több pozitív visszajelzés érkezett, a próbaidőszakot nem hosszabbították meg, állami támogatással nem indult azóta sem új program.

Magyarország

Itthon egyelőre csak saját kezdeményezésből váltanak a cégek négynapos munkahétre vagy ennek tesztelésére, állami intézkedés, javaslat, támogatás a megvalósításra még nem született. Nagyvállalati szinten a Magyar Telekom Csoport kezdte el változatlan fizetések mellett a heti 32 munkaórás próbaidőszakot idén július és október között, négy csapatukkal. Hasonlóan a többi országhoz, a munka-magánélet egyensúlyának javulását és a hatékonyabb munkavégzést szerették volna támogatni ezzel a döntéssel. A tapasztalataik alapján ez sikerült is: a közzétett eredmények szerint a tesztidőszakban résztvevők 90 százaléka a továbbiakban is megtartaná a négynapos munkahetet. Beszámolóik alapján 92 százalékuk érezte azt, hogy a munka mellett elegendő időt tud fordítani a magánéletére is. A vállalat a tesztelés második fázisát is bejelentette: 2023 februárjától közel 300 fővel próbálják ki a heti 36 órás munkarendet.

A Libri-Bookline Zrt. is csatlakozott a négynapos munkahetet tesztelők táborához: ők 2022 októberében indították el az öthónapos próbaidőszakukat. Saját rendszerükben változatlan fizetés mellett napi 8,5 órára növelt munkaidőben dolgozik nagyjából 130-140 irodai munkavállalójuk, így tartva a csökkentett, heti 34 órát.

Emellett a kkv szektorban is egyre több példát találni, ahol a kisebb közösségek saját egyeztetéseik alapján döntöttek a rövidebb munkaidő kipróbálása mellett, és folyamatos párbeszéddel fenn tudják tartani a zavartalan működésüket.

Az a fentiekből is látható, hogy a négynapos hét vagy csökkentett munkaidő nem fog sehol sem egyöntetű sikert aratni. Évtizedeken keresztül a kétnapos hétvégéhez szoktatták a munkavállalókat, így valószínű nem lesz elég egy vagy akár hat hónap arra, hogy hirtelen általánosan elfogadott és támogatott legyen a rövidebb munkaidő. Az azonban belátható, hogy az eddigi kísérletek számos okot adtak a bizakodásra is, hiszen több országban, illetve vállalatnál is nőtt a hatékonyság, javult a dolgozók jóléte, valamint a négynapos munkahét kiváló toborzó ajánlatként is feltűnt a kutatásokban.

Az alapvető gondolat az, hogy mind munkavállalóként, mind munkáltatóként tekintsük át a munkához való viszonyunkat, a szerepét az életünkben, valamint szervezeten belül és kívül is beszéljünk egymással az időhöz, szabadidőhöz való jogunkról. Az elmúlt évek gazdasági helyzete már rámutatott arra, hogy másként is lehet dolgozni, a kérdés az, hányan mernek változtatni és nekivágni az egyelőre még kalandosnak bizonyuló út felfedezésének.

Készítette: Varsányi Zsófi

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel