Inspiráló, egészséges és közösségi élményt nyújt a pandémia után is csábító iroda

Olvasási idő: 8 Perc
HR-stratégia
2022.12.30.

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Érdekel
Inspiráló, egészséges és közösségi élményt nyújt a pandémia után is csábító iroda

Jóllehet a pandémia után kialakult helyzet itthon és regionálisan is megingatta az irodapiacot, összességében inkább pozitívnak látszik a változások egyenlege. Az elmúlt két év az iroda szükségességének megkérdőjelezéséről, és így az iroda átalakítás szükségességéről is szólt. Agócs Balázst, a JLL workplace stratégiákért felelős igazgatóját kérdeztük az irodapiaci jelenségek miértjeiről és az ezekkel kapcsolatos lehetséges megoldásokról.

Az már világos, hogy a home office nem feltétlenül elégíti ki a munkavállalók társas szükségleteit, ezért a munkaerő megtartása érdekében kiegyensúlyozottabb otthoni/irodai munkavégzési arány a kívánatos, amihez célirányos fejlesztésekre, valamint az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés együttműködésére van szükség.

Ahogy egyre többen hiányolták az irodai létet, úgy nőtt a munkavállalók körében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos fásultság is. A dolgozók 33 százaléka nem akar a jövőben otthonról dolgozni, 79 százalékuk pedig legalább egyszer egy héten az irodában akarja elvégezni a munkáját – idézett a JLL 2022. eleji, globális, 3300 főt megkérdező nyári felméréséből Pál Tamás, a cég magyarországi üzletfejlesztési üzletágának vezetője.

Mi okozhatja a nosztalgiát?

Ahogy csökken az otthoni munkavégzés produktivitása, úgy nő a dolgozók elvárása a megújult irodák felé. Az említett felmérés alapján 37%-a érezte a megkérdezett munkavállalóknak, hogy otthon produktívabbak, míg 2020-ban ez a szám még 48% volt. A dolgozók körében a pandémia után kialakult egyfajta iroda iránti nosztalgia, ami azt jelenti, hogy jelenleg egy kiemelkedő, mai igényeket kielégítő iroda a legjobb módszer arra, hogy munkaadó visszacsábítsa a munkatársakat. Vajon milyen tulajdonságai vannak egy ilyen munkahelyi környezetnek?

Agócs Balázs több okot is lát a nosztalgia kialakulása mögött: összefolyó munka és magánélet, monotonitás, inspiráció és támogatás hiánya, kommunikációs nehézségek, egyoldalú fizikai és lelki terhelés, a társas kapcsolatos hiánya vagy felszínessége is említhető. „Az iroda csábító erejének tényezői tehát a közösségi tér funkció, az inspiráció, a modern, egészséges terek megléte, az ergonómia és ökológia, illetve a vállalathoz való kötődés erősítése. Ha ezeket nem tudjuk         megteremteni, a munkatársak nem akarnak majd bejönni, és idővel egyre messzebbre sodródnak. Ugyanakkor a szolgáltató cégek számára a távolmaradás akár üzleti lehetőséget is teremthet, ha így például nagyon távoli kollégákat is tudnak alkalmazni – megfelelően hatékony és motiváló virtuális környezetben és támogatás mellett.” – folytatja a gondolatmenetet Balázs.

Megoldás lehet a jól szervezett hibrid munkavégzés?

A munkavállalók 63%-a szeretné fenntartani a lehetőséget, hogy más-más munkakörnyezetben, vagyis hibrid rendszerben dolgozzon. A JLL globális kutatássorozatának tanúsága szerint átlagban heti három irodai napot tartanak optimálisnak, a fennmaradó kettőből másfelet otthonról dolgoznának, felet pedig egy harmadik helyszínről. Ez lehet egy kávézó, vagy jó idő esetén egy park is, a lényeg a változatosság és hatékonyság, amire minden korábbinál nagyobb az igény: ahogy egyre inkább hiányolják az irodai létet, úgy teszi a munkavállalókat egyre fásultabbá az otthoni munkavégzés. Felmerül a kérdés tehát, hogy mire kell törekednie egy cégnek akkor, ha úgy dönt, hibrid munkavégzéssel alkalmazza a munkavállalóit?

Agócs Balázs a következőket javasolja: „Mindegy, hogy heti 3 vagy évi 1 napot kérünk a kollégáktól, hogy jöjjenek be, fontos, hogy – csakúgy, mint egy csapatépítő programnál – előre tisztázzuk, miért és hová jön, mit fog csinálni (meeting, tréning, workshop, meetup, ünneplés, onboarding, stb.) és kikkel fog találkozni. Ez a tudatos tervezés az alapja a sikeres hibrid stratégiának, és a terekkel való hatékony gazdálkodásnak is – pl. helyfoglaló alkalmazások használatával. A szükséges irodai jelenlétet egyes területek, tevékenységek és csapatok feladatai alapján érdemes meghatározni, bevonva a tervezésbe a területvezetőket és a munkatársakat is.

Agócs Balázs

a JLL workplace stratégiákért felelős igazgatója

Az irodai környezet minden egyénnek és csapatnak jó lehetőség a feltöltődésre, tudásátadásra, támogatásra, a kötődés erősítésére és a másokkal való – tervezett vagy spontán – találkozásra és együttműködésre. A munkaszervezés mellett a sikeres hibrid működés alapfeltétele a megfelelő irodai környezet kialakítása (pl. megosztható standard munkaállomások, személyes szekrények stb.) és az informatikai háttér is (laptop, távoli elérés, céges mobil, stb.). A hatékony hibrid modell folyamatos kísérletezés és innováció eredménye, új folyamatok, munkakörök, sőt akár új üzleti területek is létrejönnek, és ezek megértéséhez és fejlesztéséhez a korábbinál aktívabb és hatékonyabb együttműködési formák szükségesek. Nem csoda, hogy a covid időszak alatt egyre több cég indult el az agilis együttműködési formák felé is.

Hogy néz ki az új generációs iroda?

Egy, a munkavállalói igényeket kielégítő, minden téren kiemelkedő iroda a legjobb eszközünk lehet arra, hogy a munkavállalók visszatérjenek oda. A felmérés alapján az irodai környezetükkel elégedett munkavállalók 69%-a erősen hiányolja a „benti” munkát, így tehát az igény adott, pontosabban megteremthető. De pontosan milyen elvárásaik vannak a munkavállalóknak a megújult irodai környezet felé?

A munkavállalók tudatosabbak lettek a munkakörülményeikre: tisztaság, jó levegő és fény, kényelmes, állítható és változatos bútorok, a különböző tevékenységekhez alkalmas helyszínek (Activity Based Working) és inspiráló dizájn. A munkaadótól rugalmas feltételeket és legalább heti 2 nap home office-t várunk, de az IT szektorban ez az igény akár 100% is lehet – ez gyakran a fizetésnél is fontosabb igény. A környezettudatosság is nőtt, egyrészt a bejárás, utazás, másrészt az épületek környezeti terhelését is egyre inkább megfontolják a munkavállalók. A vállalatok – a modern környezet mellett – rugalmas és tudatos időbeosztással, jobb kommunikációval és irodai élmények biztosításával (bejárás támogatás, irodai étkezés, események, szolgáltatások) csábíthatják vissza dolgozóikat.

Lehetünk minden téren rugalmasak?

A kutatás alapján a pandémia óta a munkavállalók igényei közt a home office lehetősége foglalja el az első helyet, megelőzve még a fizetéssel kapcsolatos igényeket is, ám növekszik az igény a rugalmas munkaórák iránt is. A munkába járás helyett felszabadult idő 79%-a arra fordítódik, hogy javuljon a dolgozók életminősége, és több időt tölthessenek el szeretteikkel és hobbijaikkal. A dolgozók 88%-a szeretne emellett a jövőben rugalmasabb munkarendet, időbeosztást. De lehetséges ennek a bevezetése a közeljövőben? Ha igen, milyen formában működhet ez? Balázs szerint a rugalmasság teljes mértékben növelhető, mindaddig, amíg vele együtt nő a hatékonyság és elégedettség is, persze ez új kihívásokat is tartogat a vállalatok számára.

A teljesítménymérést az első covid hullám feladataként megoldották a vállalatok, és sok helyen növekvő hatékonyságot tapasztaltak. A jelszó a „mindegy, hol vagy, ha a munkád elvégzed” lett, különösen, hogy az irodabérleti szerződéseken rövid távon nem tudtak változtatni – ha bejössz, itt a helyed (kb. 10 % járt be a legtöbb helyen a covid alatt is). A különböző időbeosztások okozta kihívást az aszinkron kommunikáció növekedése jelenti, ez új adminisztrációs és együttműködési formák bevezetését igényli. Amíg a csapatokon belül a hatékonyság és az elégedettség a rugalmassággal együtt nő, a vállalatok számára kihívást jelent a területek közötti kommunikáció és az ennek köszönhető innováció vagy közösségi erők fenntartása és támogatása. Ez az igény határozza meg leginkább az irodák szerepének és kialakításának újragondolását – az irodaterek egyfajta közösségi-találkozási, feltöltődési és brand-élményközponttá válnak. A személyes együttlét bizonyítottan növeli az elégedettséget, a lojalitást, és az innovációt is (míg pl. döntéseket hatékonyabban tudunk hozni online környezetben). A munka új világában a legfontosabb szervezeti erény az alkalmazkodóképesség és az innováció – a rugalmas megoldásokkal való folyamatos kísérletezés és az ezt támogató vállalati és vezetői kultúra ma hatalmas versenyelőnyt jelent.

Az üzleti hub jövőképe

Az irodaházak átkonfigurálása tehát már nem csupán zöld környezetről, levegőminőségről, kényelmes székről és állítható asztalokról szól: a fizikai mellett legalább annyira fontos a dolgozók mentális egészsége. Közben pedig ismerkedünk a közösségi egészség (social health) fogalmával is, amely a társas szükségletek kielégítéséhez kapcsolódik, és az irodai funkciók áthangolásával új irányt szab a fejlesztéseknek.

Ahogy a különálló, egyedi irodáktól eltávolodunk és felváltják helyüket a közösségi irodák, úgy az ilyen irányú fejlesztések egyre inkább igénylik a partnerséget az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés között. Pál Tamás ezt így fogalmazta meg: „…azok a legjobb lokációk, ahol sok szolgáltatás összpontosul, minden könnyen elérhető, és bármilyen közlekedési eszközzel könnyen megközelíthetők.

Készítette: Balogh Emese

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X