Biztosan az alapbéremelés a legjobb stratégia 2023-ban?

Olvasási idő: 5 Perc
Bérezés
2023.04.27.

Töltse le
HR Körkép 2023 kiadványunkat!

Érdekel
Biztosan az alapbéremelés a legjobb stratégia 2023-ban?

A magas infláció miatt a cégek többsége valamilyen bérfejlesztésre kényszerült az utóbbi évben. Ez a tendencia a következő időszakban is fennmaradni látszik, a kérdés csak az, milyen módon lépik meg a vállalatok a juttatások igazítását. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az alapbéremelés? Megéri az egyösszegű bérkiegészítés vagy inkább a rendszeres béren kívüli juttatás fontosabb?

2022-ben a megkérdezett vállalatok 70 százaléka tervezett bérfejlesztést, de végül 77 százalékuk lépte ezt meg – derült ki a Profession.hu felméréséből. A magas infláció ennek mértékét is felülírta: „Az adatok alapján összesítve azt lehet mondani, hogy bár a cégek kevesebbet terveztek, mintegy 5 százalék alatti bérfejlesztés volt a terv, mégis kénytelenek voltak átlagosan 6-10 százalékkal emelni. A munkavállalók várakozásai azonban így is elmaradtak, ők 10-20 százalékos emelést vártak volna.” – foglalta össze az eredményeket Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője a Profession Backstage podcast legújabb adásában.

A bérfejlesztés egy ilyen kritikus időszakban elkerülhetetlen, de mikor esedékes általában a fizetések rendezése a vállalatoknál? Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója szerint indukálhat bérfejlesztést, ha egy pozíció piaci értéke változik, ha valamilyen célunk van vele, például megtartás vagy elismerés, de jelen esetben az infláció gyakorlatilag a bérek fizetőerejét csökkenti, ami szintén megkerülhetetlen ok a bérfejlesztés kapcsán.

Az elmúlt évben többször is kellett bérfejlesztésen gondolkodniuk a vezetőknek, míg a korábbi években elég volt egy évben egyszer. Az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt még ott is szükség volt a második féléves reagálásra, ahol rendszeres bérfejlesztés. Emellett pedig a hiányszakmák értéke is emelkedett, amit szintén nem hagyhatnak figyelmen kívül a cégek.

A kutatás is ezt bizonyítja: a tavalyi évben lehetett először azt látni, hogy sok vállalatnál nem egy lépésben történt a bérfejlesztés, hanem inkább kettő vagy akár három részletben. A stratégiák is változók: valahol az alapbéreket emelték, de emellett gyakori volt az is, hogy egyösszegű bérkiegészítést adnak a dolgozóknak, néhol pedig a juttatásokban változtattak. Ezekben a munkavállalók és munkáltatók preferenciái azonban különböznek: az állásportál felmérése alapján a dolgozók 49 százaléka 2023-ban alapbéremelésre, 9 százaléka egyösszegű bérkiegészítésre, 7 százaléka rendszeres, béren kívüli juttatásra számít.

A munkáltatóknak azonban sok tényezőt figyelembe kell venni, mielőtt valamelyik opció mellett döntenek. A Profession.hu HR igazgatója kiemelte, hogyha a megtartás a célunk, illetve a cég eredményeinek a meghálálása, akkor a bérhez kötött, illetve az ez alapján differenciált kiegészítésnek van helye. De mivel jelen esetben nagyrészt az infláció kompenzációja volt az ok, ezért sok cég lépett meg egységes összegű juttatásokat, hiszen az áremelkedés minden bérszintet ugyanúgy érintett.

A Yettel bérstratégiája kombinálta az említett eszközöket. Szalai Enikő, a vállalat magyarországi HR vezérigazgató-helyettese összegezte az intézkedéseiket: „Nálunk minden évben áprilisban történik az éves bérrendezés, 2022-ben ekkor még piackompatibilis béremeléssel sikerült a kollégákat díjaznunk. A problémák a második félévben kezdődtek, amikor láttuk, hogy az infláció óriási tempóban növekszik. Mi azok közé a cégek közé tartoztunk, akik nem tudtak második körös béremelést adni, úgyhogy megpróbáltunk az adott keretek között a meglévő források újraosztásával könnyíteni a kollégáinkon. A nyár folyamán bónuszelőleget fizettünk, illetve decemberben egy egyszeri, egységes összegű karácsonyi ajándék keretében köszöntük meg a kollégáinknak a munkát.”

Az egyösszegű bérkiegészítés tehát pillanatnyi segítséget adhat a munkavállalóknak, de az ő szempontjukból hosszú távon nem jelent megoldást az egyszeri támogatás. Vállalati oldalról akkor előnyös ez, ha fix költségként nem tudjuk kigazdálkodni a munkavállalók alapbérének emelését. Ennek a felismerésére hívta fel a figyelmet Lili is:

Simon-Göröcs Lili

Simon-Göröcs Lili

a Profession.hu HR igazgatója

Az álláskeresőknek, illetve a munkavállalóknak a biztonsági törekvés miatt az alapbéremelés fontos, ugyanakkor cégoldalról óvatosan kell bánnunk a bérköltségekkel, hiszen ezek általában a vállalatok költségvetésében a legnagyobb tényezők. Emiatt, hogyha valaki alapbért emel, az onnantól kezdve egy vállalt fix költség, amit vagy csak nagyon fájdalmasan, vagy lassan csökkenthet. Ha egy cég emelni kényszerül, emelni kényszeríti a fix költségeit, akkor azt valahol be kell hoznia, ezt legtöbb esetben áremeléssel tudja megtenni, viszont hogyha emeli az árakat, akkor a fogyasztóknak is nő a költése, amit szintén bérben akarnak majd kompenzálni, és ez elindít egy veszélyes spirált a piacon.

Az alapbéremelésből következik, hogy a pótlékok, a távolléti díj, a betegszabadság vagy adott esetben a végkielégítés összege is egyenesen arányosan nő. A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben tehát meg kell fontolnia a vezetőségnek, hogy vállalja-e ezt a hosszú távú elköteleződést. A vállalat stabilitása és költségoptimalizálása mellett a bérspirállal és a jelöltvezérelt munkaerőpiaccal is számolni kell. Az alapbérek növelésével elindul a munkaadók versenye, hiszen még mindig igaz, hogy az alkalmazottak a magasabb fizetés reményében inkább munkahelyet váltanak.

A béren kívüli juttatások, jutalmak relevanciája az inflációs időszakban csökkent, hiszen a világjárvány alatt és után nagyon sok pozícióban elveszítették ezeket a juttatásokat vagy a mozgó elemeket a dolgozók, a rugalmas munkavégzés elterjedésével már nem számít juttatásnak a home office lehetősége sem. A megélhetési költségek emelkedését nem kompenzálhatjuk egyéb ösztönzőkkel, ezért tehát nem meglepő, hogy az alapbér emelését várják idén is a legtöbben. Ha az alapbér megfelelő szinten van, arra érkezhetnek az egyösszegű jutalmak, jutalékok, bónuszok, és az egyéb béren kívüli juttatások, mint például az étkezési utalványok, well-being csomagok vagy akár a képzés-fejlesztést támogató programok, amikkel növelhetjük az elköteleződést, megtartást.

Ha kíváncsiak vagyunk, hogyan alakítják a bérstratégiájukat a hazai vállalatok, milyen elvárásokat támasztanak a munkavállalók és miként igyekeznek ezekre reagálni a munkaadók, hallgassuk meg a Profession Backstage podcast negyedik adását, ahol a Profession.hu két szakértője mellett Szalai Enikő, a Yettel magyarországi HR vezérigazgató-helyettese és Kalmár Ákos, a magyarországi Continental csoport országos HR vezetője is beszámol a tapasztalatairól.

Készítette: Varsányi Zsófi

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
HR Körkép 2023 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X