A napjainkban rohamtempóban fejlődő automatizálás, a robotika és a gépesített munkafolyamatok adatait elemző algoritmusok – főleg, ha ezek az algoritmusok még tanulni is képesek - együttesen paradigmaváltást eredményeznek a munka világában.

A legtöbb előrejelzés szerint ez a változás néhány éven vagy évtizeden belül be is következik.

A közvélekedés úgy tartja, hogy bármit, amit számítógép vezérelni tud, azt vezérelni is fogja.

A változás a kézenfekvő folyamatokon felül, azaz a logisztikán, szállítmányozáson és gyártáson túl érinti majd az adatgyűjtést és adatelemzést, továbbá a fogyasztóval történő kapcsolattartást is, ami pedig mindeddig hagyományosan emberek által végzett kommunikáció volt. 

Ugyanígy a rendfenntartásban, a nagy társadalmi rendszerek szervezésében is eddig nem látott súlyhoz juthat az automatizáció.

Ennek eredményeképpen előreláthatóan viharos sebességgel fognak keletkezni – és megszűnni – eddig ismeretlen munkakörök, munkavállalók tömegeit kényszerítve karrierjük során a többszöri, radikális váltásra, átképzésre.

Noha a Frey-Osborne oxfordi szerzőpáros által 4 éve megjósolt, éppen a tavalyi évre várt 47%-os munkahely-csökkenés nem következett be, a Forrester tanácsadó cég jelentése szerint az Egyesült Államokban az idén megszűnhet a munkahelyek 9%-a pusztán az automatizáció terjedése következtében. 

A fokozódó ütemű átalakulástól a McKinsey tanácsadó cég és az Információs Technológiai Innováció Alapítvány (ITIF) elemzői is a termelékenység növekedését is várják, ám egyelőre egyik sem következett még be.

A fogyasztók egyre jobban bíznak az automatizált üzleti tranzakciókban. A gyorsaság és a rugalmas, személyre szabott megoldások terjedése, megvalósíthatósága megállíthatatlan.

A fogyasztói társadalom korának embere megbízik az adatai kezelőiben és kezelésében, így pedig egyre kevesebb aggály tartóztatja fel az új értékesítési technológiák előretörését.

A piaci verseny minden társaságot rákényszerít az automatizálással járó előnyök, a termelékenységben elérhető növekedés megszerzésére, ezért a munkavállalói oldal minden csoportjának szembe kell néznie az ebből következő kihívásokkal.

Mindezt a fejlődést fogyasztóként saját bőrünkön is megtapasztaljuk akár már az idei esztendőtől.

Az elöregedő társadalmak termelékenysége csak a robotizáció fejlődése mellett tartható fenn, s ebben a változó, új környezetben kell megoldásokat találni a népesség aktív hányadának további foglalkoztatására is – állapítja meg a McKinsey cég tanácsadója.

Ezek a változások új munkakörök, újfajta munkavállalók és újszerű foglalkoztatási kondíciók megjelenését eredményezik, s ebben a versenyben az elsők meghatározó befolyáshoz juthatnak a piaci szektorukban.

A jelen ismereteink szerint nehezen gépesíthető, emberi kapcsolatokra, érzelmekre, illetve kreativitásra, a személyiség egyediségére, rugalmasságára alapozó munkakörök a változás nyertesei lehetnek - derül ki a McKinsey kutatásából. 

Várhatóan csekély mértékben érintik a fejlemények a személyi vezetői, beosztottak irányításával, motiválásával, döntéshozatallal járó munkaköröket.

Az ezek betöltéséhez szükséges személyes kvalitások, a különleges szakmai tapasztalat és szakértelem megőrzi az értékét. Az átlagot meghaladó mértékű szakmai specializáció elérését, továbbfejlesztését is ajánlják a karriertanácsadók.

A McKinsey friss elemzése szerint legkevésbé az oktatás, egészségügy, vállalatirányítás, a szociális és egészségügyi ellátás területén várható munkahelyek automatizálása.

Szektoroktól függetlenül rosszak a kilátások az előre tervezhető fizikai munkafolyamatok, az adatgyűjtést és -elemzést végző munkavállalók, illetve a vendéglátás, a mezőgazdaság, az ipari gyártás, a bányászat és az építőipar területén tevékenykedők számára.

Az emberi és az informatikai megoldások fokozott együttműködése jellemzi majd az ügyfélszolgálati, kommunikációs, elemzői munkaköröket.

A rugalmasságot, egyedi megoldásokat – fodrász, kertész, előadóművész – igénylő, a munkaidő nagy részében ilyen tevékenységet kifejtő munkakörök betöltői viszont várhatóan nem kell, hogy aggódjanak.

Újszerű munkakörök felbukkanása

Az automatizált infrastruktúra fejlesztésén, fenntartásán és kezelésén túlmenően a „dolgok internete” is valószínűleg munkahelyteremtő hatást fog gyakorolni a munkaerőpiacra. Elsősorban a kis- és középvállalkozói szektornak kell kihasználnia az ez irányú fejlődésben rejlő lehetőségeket, így a munkahelyteremtő hatásnak is itt kell jelentkeznie.

Német munkajogi elemzések szerint a munka világában az alábbi változásokra kell felkészülnie a HR részlegeknek is:

A munkaerőpiaci globalizáció és a projektszemlélet előtérbe kerülése miatt elmosódik a határ a munkavállaló és a szabadúszó között, épp úgy, mint a munkaidő és a szabadidő között.

A rugalmas munkaidő és a világot behálózó távmunka-kapcsolatok miatt a munkavégzés folyamatossá válik. Az egyéniesített munkaidő-szervezés megoldandó feladatként jelentkezik.

A nagy létszámú, komplex munkahelyi struktúrák áramvonalasodása és akár középvezetői szinten elhelyezkedett munkavállalók szabadúszóvá válására számíthatunk.

A gépi és az emberi munkavégzés összeolvadása fizikailag is be fog következni, akár viselhető okoseszközök, akár más megvalósítási mód formájában.

A gyártási folyamatok során ismeretlen, újszerű kockázatokra kell felkészülni, míg más munkakörökben a szoftverhibák előfordulása jár majd az eddigieknél is súlyosabb következményekkel.

A HR-nek biztosítania kell a világos elhatárolások kialakítását.

A munkaidő-elszámolás körülményessé válása miatt várható a teljesítmény-arányos bérezés előtérbe kerülése, a jutalmazási rendszer bővítése és az alacsonyabb beosztású munkavállalók számára eddig ismeretlen juttatások – prémiumok, részvényopciók, nyugdíj jellegű bónuszok – elérhetővé tétele is.

A fizikai és a szellemi munkakörök egyaránt meg fogják érezni a paradigmaváltást. Egyes szektorokban elkerülhetetlennek látszik munkahelyek tömeges, nagy arányú megszűnése.

Más munkakörök átalakuláson fognak keresztülmenni, melynek során jelentős informatikai, szoftverfejlesztési ismeretanyag elsajátítása válik szükségessé addig távol eső területeken is. A másik oldalon a munkaadók is rákényszerülnek arra, hogy kialakítsák tevékenységük informatikai alapjait és ehhez szakképzett munkaerőt vegyenek igénybe.

A munkahelyüket elveszítő, alacsony képzettségű, betanított feladatokat végző munkavállalóknak meg kell találniuk az új környezetben azokat a kreatív, az automatizáció eredményeképpen felmerülő igényeket, amelyek ellátására sikerrel vállalkozhatnak.