A kedden hatályba lépett rendelkezések célja a munkáltatók anyagi terheinek további csökkentése. Nézzük a legfontosabb újításokat!

Immár hatodik hete áll fenn hazánkban a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet, melynek hatásait valamennyi munkáltató megérezte, különbség csupán a hatások mértékében mutatkozik. Az április 21-én megjelent kormányrendelet éppen ezért újabb gazdaságvédő, munkahelymegtartó intézkedésekkel támogatja a cégeket. A munkajogi változásokat a Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda szakértői segítségével értelmezzük.  

A legújabb rendelkezések az adózás terén nyújtják a legtöbb kedvezményt. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy az adóbevallási, illetve beszámolókészítési határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbításra kerültek, amennyiben ezek a határidők 2020. április 22. és szeptember 30. között járnak le. A meghosszabbított bevallási határidő a magánszemélyekre, tehát klasszikusan az éves SZJA bevallásra nem vonatkozik.

További engedmény, hogy 2020. december 31-ig az idegenforgalmi adót csak bevallani kell, megfizetni nem. „A bevallások alapján az önkormányzatok a be nem fizetett adót a központi költségvetésből támogatásként igényelhetik meg, azonban a veszélyhelyzet megszűnéséig, de legfeljebb 2020. december 31. napjáig üdülőhelyi feladatok támogatása jogcímen támogatás nem igényelhető és nem folyósítható az önkormányzatok részére” – teszik hozzá a munkajogászok.

2020. július 1-től csökkentik a szociális hozzájárulási adót és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást is (változik az adóalap és a mérték meghatározása), valamint a megbízható adózói minősítés sem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt.

Aki különösen nehéz helyzetbe került a koronavírus miatt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal méltányosságára is számíthat a következők szerint: „A hivatal legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza” – osztják meg a szakemberek. A kérelem és az eljárás illetékmentes, benyújtási határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap.  

A nem természetes személy adózók a fentieken túl a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig kérelmezhetik adótartozásuk mérséklését, egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. „Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető és az előző pontban rögzített fizetési halasztás a mérsékelt összegre nem alkalmazandó. A kérelem és az eljárás szintén illetékmentes” – tudjuk meg a munkajogászoktól.

A friss kormányrendeletben pontosították a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket. „2020. április 29. napjától eltörlik a munkáltató azon kötelezettségét, amely szerint a kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát meg kell tartania” – emelik ki a szakemberek.

2020. április 29-től a részmunkaidőre vonatkozó speciális szabályokat is pontosítják, illetve módosítják. „A közösen igényelt támogatás már 25-85 százalékra csökkentett munkaidő esetén is igénybe vehető. A sok kérdést felvető egyéni fejlesztési idő vonatkozásában az érintett munkavállaló a támogatás időtartama alatt, vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A létszámtartási kötelezettség kizárólag a támogatással érintett munkavállalókra vonatkozik” – részletezik a munkajogászok.

És folytatják: „A rendelet már nem a távolléti díj kifejezést, hanem az alapbér fogalmat használja. A támogatás kifejezetten igényelhető távmunka és otthoni munkavégzés esetén is. Egyértelműsítették, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér (amely a támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása napján hatályos alapbért jelenti) adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, kötelező legkisebb nettó munkabér kétszeresét, tehát legfeljebb ennek az összegnek a 70 százalékát téríti meg a támogatás.”

Amennyiben a csökkentett munkaidő nem haladja meg a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét (tehát az általános gyakorlat szerint az eredeti 8 órás munkaidő 4 órára változik), egyéni fejlesztési időben nem kell megállapodni. Ebben az esetben a munkabér összegének a támogatással együtt, annak időtartama alatt nem kell elérnie a munkavállaló alapbérét. Továbbá a rendelet szerint a támogatást megadó határozathozatal napján az érintett munkaszerződés automatikusan módosul a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő (és egyéni fejlesztési idő) tekintetében, amennyiben a Felek azt korábban nem módosították ennek megfelelően. Ezzel a munkaszerződés jogszabályi módosítását vezették be.

A rendelkezések 2020. április 29-től hatályosak, de a 2020. április 21-én már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandók.

„A részmunkaidőhöz kapcsolódó, de a jogi szakvizsgára vonatkozó speciális rendelkezés, hogy a joggyakorlat számítása során a veszélyhelyzet idején történő legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú részmunkaidőben történő foglalkoztatást napi 8 órás, tehát teljes munkaidőként kell figyelembe venni” – tájékoztatnak a szakemberek.

A veszélyhelyzet miatt sok munkavállalót érint jelenleg a fizetés nélküli szabadság. Számukra jó hír, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában is egészségügyi szolgáltatásra jogosultak maradnak, a munkáltató azonban 2020. május 1-jétől a tárgyhót követő hónap 12. napjáig egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. „A NAV engedélyezheti, hogy a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulék fentiek szerint megállapított és bevallott összegét a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg” – fűzik hozzá a munkajogászok.

A friss rendelkezések részeként a Széchenyi Pihenő Kártya alszámla kereteit is megemelték. „A szálláshely alszámla évi 225.000 forintról 400.000 forintra, a vendéglátás alszámla évi 150.000 forintról 265.000 forintra, a szabadidő alszámla pedig évi 75.000 forintról 135.000 forintra nőtt, valamint az éves rekreációs keretösszegek is növekedtek. Továbbá emelkedett a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete is” – sorolják a szakemberek.

Újdonságnak számít, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási adó, ez a kedvezmény azonban kizárólag a 2020. április 22. és június 30. között adott juttatások tekintetében alkalmazandó.

Készítette: Istók Nikoletta