A munkavállalók jólléte a vezetők mintáján múlhat

Olvasási idő: 8 Perc
Rejtett
2023.07.24.

Töltse le
Wellbeing - Teljesség a munkahelyen kiadványunkat!

Érdekel
A munkavállalók jólléte a vezetők mintáján múlhat
A munkánk gyakran dolgozhat mellettünk vagy ellenünk is. De mit tehetnek a közép- és felsővezetők, hogy egy egészséges munkakörnyezetet biztosítsanak a munkavállalóknak? Mi köze van a vezetési stílusnak a vállalati wellbeinghez?

Amellett, hogy a világjárvány a munkavállalók biztonságát helyezte a figyelem középpontjába, egyre nagyobb hangsúlyt kapott a munkaerő jólléte és a szervezetek szerepe is a munkavállalók és családjaik életminőségének javításában. Mivel időnk egy jelentős részét a munkahelyünkön/munkával foglalkozva töltjük, a legtöbb vállalat mára már felismerte, hogy több figyelmet kell fordítania alkalmazottai egészségére és jóllétére: az utóbbi évek eseményeinek hatására egyértelművé vált, hogy a munkavállalóknak nem feltétlenül kedvező a nyolctól négyig tartó fix munkaidő, az elvárás, hogy mindig készenlétben legyenek, a feladatokkal nem arányos bérezés és juttatások, valamint az az évtizedekkel ezelőtti elképzelés, hogy azért élünk, hogy dolgozzuk és erre áldozzunk fel mindent.

Sokan már nem hajlandóak elviselni az olyan munkahelyeket, amelyek boldogtalanná teszik őket, és állandó stresszt, fáradtságot okoznak a mindennapokban. Az elmúlt néhány évben valóban figyelemre méltó változás történt: a dolgozók minden eddiginél tudatosabbak és magasabb igényeket támasztanak a munkáltatók felé, a vállalatok pedig igyekeznek alkalmazkodni ezekhez a munkavállalói értékajánlatukkal, hogy elkerüljék az egyébként széles körben megjelenő munkaerőhiányt.

Iratkozzon fel és töltse le a Wellbeing - Teljesség a munkahelyen kiadványunkat!

kiadvány


Prioritás lett a jóllét, de a munka gyakran keresztbe tesz ennek

A koronavírus alatt a legtöbben előbbre helyezték az egészségüket a fontossági listán. A Deloitte 2022-ben készült kutatása szerint a munkavállalók 68 százaléka és a felsővezetők 81 százaléka mondta azt, hogy a jóllétük és egészségük a karrierjüknél is fontosabb.

Bár a legtöbb munkavállaló még ma is motivált arra, hogy fenntartsa vagy megteremtse magának a jóllét érzését, a munkájuk mégis akadályokat gördíthet eléjük. Azoknál a munkahelyeknél, ahol megmaradt és hosszú távon is beépült az otthoni munkavégzés sokkal nagyobb az átfedés az emberek magán- és szakmai élete között, és a határok még ma is gyakran elmosódnak. Emiatt nehezebbé válhat például, hogy szabadságot kérjenek vagy kikapcsolódjanak a munkaidő lejárta után. De miért ilyen nehéz ezt különválasztani? Legtöbben erre azt válaszolják, hogy túl sok a dolguk, szeretnék, ha kollégáik, vezetőik tudnák, hogy elkötelezettek a munkájuk iránt, de azon is aggódnak, hogy senki sem tudná helyettesíteni őket, amíg távol vannak. Félelmet jelent az is, hogy esetleg lemaradnak egy fontos üzenetről vagy e-mailről. Ezek gyorsan káros produktivitáshoz, később pedig kiégéshez vezethetnek.

Azok sincsenek könnyebb helyzetben, akik folyamatosan irodában dolgoznak vagy fizikai munkát végeznek - bár a munkahely így különválasztódik az otthontól, a kollégákkal való versengés, a teljesítmények összehasonlítása akár erősebben is megjelenhet, hiszen látják, hogyan dolgozik a másik. Létezik egy olyan sztereotípia is, miszerint a szellemi munkát végzők hajlamosabbak a kiégésre, túlterheltségre, ezért ma már egyre több figyelmet kap a mentális egészségük javítása, a kékgalléros munkavállalók fizikai egészségének megőrzéséről azonban még mindig kevés szó esik, pedig legalább annyira fontos, mint a fehérgallérosoké. Hasonló társadalmi berögzülés, hogy a fizikai munkát végzők többsége férfi, akik “többet bírnak”, miközben ez egy nagyon erős torzítás.

Ezeket a sztereotípiákat lerombolva még inkább szükségessé válik, hogy a vezetők nagyobb felelősséget vállaljanak az egészséggel kapcsolatos kérdésekben, de arra is nagy szükség van, hogy nyíltan kezeljék a felmerülő problémákat is, hiszen a vezetőség mintáját fogja követni a dolgozók többsége is. Ha a vezetőség éjszakázik, akkor a kollégák automatikusan gondolhatják azt, hogy tőlük is ezt várják. Ha a vezetőség biztos határokat szab abban, hogy meddig megy el egy munka kapcsán, rendszeresen tart pihenőt, szabadságot, akkor az alkalmazottak is bátrabban nyitnak a kikapcsolódás felé. Az embereknek tehát a szervezet minden szintjén érezniük kell, hogy bármikor, negatív következmények nélkül beszélhetnek a jóllétükről, különösen, ha a munkájuk befolyásolja azt. Éppen ezért fontos az is, hogy milyen vezetői stílust alkalmazunk.

A szolgáló vezetői stílus nyújthatja a legnagyobb támogatást?

A jó vezetői stílus jelentősen befolyásolhatja az emberek munkahelyi jóllétét és a szervezet közösségre gyakorolt hatását. A munka jövője egyértelműen érzelmileg is fejlettebb vezetőket igényel, akik nem a hierarchia megerősítésében, hanem az együttműködésben keresik a megoldást. Erre lehet jó alternatíva a szolgáló vezetés (Servant Leadership).

Ez egy holisztikus megközelítést takar, ahol az emberek jólléte és fejlődése áll az első helyen. A szolgáló vezető olyan személy, aki mások jóllétét kívánja szolgálni, mielőtt saját személyes igényeit és ambícióit helyezi előtérbe. Az ilyen vezetőt nem a hatalom vagy az anyagi javak megszerzése hajtja, ehelyett az motiválja, hogy hozzájárulhat mások és a szervezet jobbá tételéhez. A szolgáló vezető erős érzelmi intelligenciával rendelkezik, mélyen empatikus, kiváló hallgatóság, és elkötelezett a közösség iránt. Elég magabiztos ahhoz, hogy megossza a hatalmat másokkal, miközben segít másoknak saját vezetői tulajdonságaik fejlesztésében.

Gondolkodásmódját jól tükrözik ezek a kérdések:

  • Hogyan tudom támogatni azokat, akik alulreprezentáltak a cégemben?
  • Hogyan tudok segíteni a jobb feladatmegosztásban?
  • Hogyan tudom elősegíteni kollégáim karrierépítését?

A szolgáló vezetői stílus egyértelmű előnyei közé tartozik, hogy egy olyan vállalati kultúrát teremt, ahol egymás támogatása lesz a vezető irányelv. Lehetővé teszi a szociális kapcsolatok erősítését, a teljesítmény és tudás fejlesztését, nem kontrollálja a munkavállalókat, inkább teret ad nekik saját képességeik erősítésére.

Érdemes viszont megjegyezni, hogy bár nagyon sok esetben egy ilyen stílus tényleg előre viheti a szervezetet, vannak vállalatok, ahol akár az iparág, akár a munkavállalók mást követelnek meg a vezetőktől. Ilyenkor szintén az a lényeg, hogy felismerjük, mit vár tőlünk a többség és milyen igényeknek kell megfelelnünk, hogy a legjobb támogatást nyújtsuk a szervezet tagjainak.

A középvezetőkön van a legnagyobb felelősség?

Ahogy azt fent is részleteztük, a munkavállalói wellbeingre nagy hatással van az, hogy a vezetők milyen példát mutatnak és hogyan vesznek részt a közösség életében. A Profession Backstage podcast ötödik adásában szakértőinkkel többek között arról is beszéltünk, hogy néz ki ez a gyakorlatban:

„Többszintű vezetésről beszélünk a legtöbb szervezet esetén. Van egyszer egy felsővezetés, aki általában azért felel, hogy a szervezet stratégiája, illetve a szervezeti kultúra ki tudjon alakulni. Ők felelnek azért, hogy a vállalati értékrendszerek közé bekerüljön egy wellbeing-értékrendszer is. Emellett persze ott vannak a középvezetők is, akik nagyon jól tudnak közvetíteni az alkalmazottak és a felsővezetés között. Nagyon fontos pozícióban vannak ezek a kollégák, hiszen a felsővezetés által kialakított stratégiája rajtuk keresztül jut el a dolgozók irányába, a dolgozók panaszai, visszajelzései, minden egyes kis apró jelzés pedig szintén hozzájuk ér el először. Ezért viszont mindkét irányban tudnia kell érvényesíteni a különböző érdekeket” – mondta Kiss Orhidea Edith, pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi docense.

Tehát láthatjuk, hogy főleg a középvezetőknek van a legfontosabb szerepük abban, hogy a több szint közötti kommunikációt és az érdekérvényesítést tudják segíteni. A középvezető a stratégiai célokon túl látja a saját csapatát, látja az egyéneket, és mivel általában egy elfogadható munkavállalói számmal dolgozik együtt, oda tud figyelni arra, hogy egy-egy munkavállaló vagy maga a közösség milyen hangulatban van, milyen érzelmi szinten van, mennyire magas a fluktuáció, mennyi a megbetegedések száma. Ezek mind olyan jelzések, amik azt mutatják meg, hogy vannak azok az emberek, akik a szervezet nagy részét adják.

A munkavállalói wellbeing sokszor azon múlik, hogy a vezetőség mennyire figyel a kollégáira – nem csak a fizetés és a terhelés kapcsán, hanem a mentális, fizikális és szociális igények mentén is. A Profession Backstage podcast Legyünk jól – Wellbeing mental kiadás epizódjában Kiss Orhidea Edith pszichológussal, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi docensével és Tilesch Annával, az ingatlan.com Mood Manager kollégájával jártuk körbe azokat szempontokat, amik mentén mi is biztosíthatjuk a munkavállalóink jóllétét és meghívott vendégeink számos gyakorlati tanácsot is megosztottak annak érdekében, hogy a lehető legjobb stratégiát alakítsuk ki a szervezetünkben. Az adás a lenti gombra kattintva meghallgatható.

Készítette: Varsányi Zsófi

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
Wellbeing - Teljesség a munkahelyen kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X