A 2021-es tavaszi járványügyi korlátozások tavaly tavaszi feloldása után fellendült a magyar munkaerőpiac és megugrott az álláshirdetések száma, emiatt a mai napig jelentős munkaerőhiány tapasztalható. Több lehetőség kínálkozik a helyzet kezelésére, van azonban egy ritkábban tárgyalt, viszont annál fontosabb téma: a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása.

A megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjának első akadálya az, hogy a legtöbb munkáltató tapasztalat híján nem mer nyitni efelé a munkaerőpiaci csoport felé, pedig ezeknek az embereknek a szakmai integrációja a globális munkaerőhiány enyhítése mellett a cégek emberi erőforrásának optimális kihasználását is lényegesen javíthatja.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete

A 2020-as év első felében a KSH adatbázisa alapján hazánkban közel félmillió lakos vallotta magát megváltozott munkaképességűnek a 19 és 64 éves kor közöttiek körében. Foglalkoztatottsági arányuk tekintetében 27,5 százalékot mértek, ezzel szemben az ép személyek 77 százalékának volt munkája a felmérés szerint. A megváltozott munkaképességű emberek közül sokan munkaerőpiaci szempontból inaktívak – nem dolgoztak a felmérés idején és nem voltak munkakeresői státuszban sem. A gazdaságilag aktívak körében a munkanélküliek aránya a megváltozott munkaképességű személyeknél 9,8 százalék, ép emberek esetében pedig 4,5 százalék.

Korábban, egy 2017-es felmérés szerint a megváltozott munkaképességű személyek munkanélküliségi aránya 14,4 százalék volt, a nem megváltozott munkaképességűek 3,9 százalékával szemben. Tehát 3 év alatt közel 5 százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta az előbbiek esetében, miközben az utóbbiaknál 0,6 százalékkal nőtt ez az arány. Ezek a számok kétségkívül látványos előrelépést mutatnak, azonban még sok tennivaló van annak érdekében, hogy a foglalkoztatásban meglévő különbség a két csoport között tovább csökkenjen.

Gazdasági előnyök

A munkáltatók jogosultak megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adó- és egyéb kedvezményekre. A rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség továbbra is fennáll, tehát azt a huszonöt főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek ezután is fizetnie kell. Ennek összege fejenként és évente az aktuális minimálbér kilencszerese, 2022-ben ez 1 800 000 forint, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a teljes létszám öt százalékát. Az a cég, aki teljesíti a kvótát, továbbra is mentesül a fizetési kötelezettség alól. A munkaadó ezeken felül érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezményét (szocho), ami a korábbi rehabilitációs kártyával igénybe vehető kedvezményeket váltotta fel.

„Sok munkáltatót az aktív társadalmi szerepvállalás, vagy személyes érintettség, nem utolsó sorban gazdasági érdekek vezetnek, amikor megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása mellett döntenek. A társadalmi szerepvállalás ebben a helyzetben lehet igazán aktív, most van rá igazán nagy szükség” – véli Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerő-piaci szolgáltatás vezetője.

2022-ben is kulcskérdés lesz a cégek számára a munkaerőhiány kezelése szempontjából a meglévő dolgozók megtartása, a cég iránti elkötelezettségének és lojalitásának fenntartása – nem újkeletű, hogy ez a kapcsolat jelentősen javítható a vállalati kultúra gazdagításával, társadalmi felelősségvállalással, szociális ügyeket támogató törekvéssel is erősíthető.