Az elmúlt hetekben elindult a nagyjából másfél évig tartó, koronavírus miatti korlátozások fokozatos enyhítése, ami sok helyen a hosszú, kizárólag otthoni munkavégzést is félbeszakítja. A vállalatok egy része minden alkalmazottjával visszatér irodájukba, többségük azonban a hibrid munkát tartja fenn. Akármelyiket is választják, egy dologgal mindenképp számolniuk kell: a munkavállalók többségénél a tartós bezártság utáni váltáskor újranyitási szorongás jelenhet meg. A következőkben Lekli Anett pszichológus, HR generalista mutat rá, mit tehet a cégvezetés, hogy megkönnyítse az átmeneti időszakot.

Mit jelent az újranyitási szorongás?

„Miután már a vírus harmadik hullámát éltük meg, és a szakemberek elkezdtek a negyedik hullámról is beszélni, a lakosság mentális állapotára természetes módon jellemző lett az általános bizonytalanság érzése, például, hogy nem tudnak előre tervezni, a helyzet akár napról napra változhat. Ez a folyamat bizalmatlanságot is szül.” – kezdte a pszichológus. Az elmúlt 1,5 évben a szorongásunkat nagyrészt a vírustól való félelem, a családtagjaink óvása, a mindenre kiható változékonyság okozta. Lekli Anett szerint, ha egy munkavállaló hosszú hónapokon keresztül kizárólag otthon dolgozott, az újranyitás során többféle dolog miatt aggódhat. Leggyakrabban az egészségük féltése jelenik meg, és az aggodalmukat csak erősítheti az ingázás, az ismeretlentől való félelem, de a fóbia a nyilvános helyektől, tömegközlekedéstől szintén jelentős mentális terhet róhat a kollégákra. Ezt a koronavírus járvány korlátozásainak feloldásakor megfigyelhető fokozott aggodalmat hívjuk újranyitási szorongásnak.

Hozzátette, hogy a kulcs sok esetben a kommunikáció: merjünk beszélni az érzéseinkről, hiszen a munkánk megfelelő ellátásához nem csak a testi egészség, hanem a mentális kiegyensúlyozottság is hozzájárul. Ha nincs egy támogató vezetés az egész folyamat mögött, valamilyen formában biztos, hogy lesznek nehézségek, netán konfliktusok is. A rugalmatlanság nem elfogadható stratégia, ha egy cég egy szervezet most életképes akar maradni.

Hogyan ismerhető fel a munkahelyen a fokozott aggódás? 

„Munkahelyi szinten ilyenkor a kollégák ellenállása akár nyílt, akár rejtett módon kifejezésre kerül az újranyitással kapcsolatban, de észrevehetjük az egyéni teljesítményen, a motiváció csökkenésén is. Összességében viszont erre a jelenségkörre nincsenek egyértelműen kimondható tünetek, ami által biztosak lehetünk benne, hogy az újranyitás miatt szorong valaki specifikusan, vagy mondjuk előzetesen is jellemző volt rá a szociális szorongás.” – mondta a pszichológus. Ennyi változás után a folyamatok természetes velejárója lehet, hogy egy régi, mégis új helyzetben feszültebbnek érezzük magunkat. Az Amerikai Pszichológiai Társaság friss felmérése alapján a felnőttek 49 százaléka számolt be arról, hogy tart a társas érintkezésektől, de még a koronavírus ellen beoltottak közel fele is hasonló érzésről számolt be.  

Hogyan segítheti a cégvezetés, a HR az alkalmazottakat a visszatérésben?

A szakember többféle lehetőséget is felvázolt, de az egyik, és talán legfontosabb a rugalmas munkaidő biztosítása, ami talán senkinek nem jelent nagy meglepetést. „Az oltást, vagy a felmerülő egészségügyi panaszokat is rugalmasabban érdemes kezelni, ezekre járhat otthoni munka, esetleg pótszabadság. Ami viszont a munkaidőt illeti, jelenleg, ha valaki egy családból csökkenti a munkaidejét, általában nem tudnak kijönni a jövedelmükből, bérük és előmeneteli esélyeik nagyban csökkennek. A folyamatos tájékoztatás, a szabályok tisztázása, a megfelelő stratégia a változások kezelésére ebben a helyzetben nagyon fontos, és bizalmi alapot is teremt a munkaadók és a munkavállalók között. Tudatni kell a munkatársakkal, hogy mindenki számára nehéz ez a helyzet, de együtt tudunk a leghatékonyabbak lenni a kezelésében.” – tette hozzá. Az ösztönző eszközök sem maradtak ki a felsorolásból: ingázóknak utazási támogatás, céges kerékpárflotta bérlése, az egészségmegőrzésre fókuszáló juttatások (vitamincsomag, kedvezményes sportolási lehetőség, gyümölcs) biztosítása mind olyan támogatást jelent, amellyel a pozitív hangulat, a bizalom is fenntartható, kialakítható.

Lekli Anett HR generalistaként a felsővezetés felmerülő kérdéseire is gyorsan tud választ adni: „Egy vezető a rugalmasságával, a figyelmével, a munkavállalók véleményére való nyitottsággal sokat tehet a helyzet javításáért. Hogy mindezt a terhet magára vegye, ajánlott egyéni vagy csoportos felkészülés is a számára, pl. mentálhigiénés témakörben. A kollégák szociális támogatása sem elhanyagolható, érdemes fokozatosan visszaépíteni a csapatépítő tevékenységeket, hogy újra megérezhessék a dolgozók a közösség megtartó erejét.”

Jótanácsként még a rendszeres takarítást, a szellőztetést és a fertőtlenítőszerek elérhetőségét emelte ki a pszichológus, hiszen ezek a szorongást is tudják csökkenteni. Ha már észleltük a szorongás jeleit a munkatársakon, érdemes lehet velük (külsős szakember segítségével) megismertetni különböző relaxációs, meditációs technikákat, esetleg légzőgyakorlatokat is. Ezen kívül persze praktikus lehet még a nagyobb irodákban (ahol erre több lehetőség van) a különböző elvonulást segítő helyiségek: pl. relaxációs szoba, vállalati konditerem kialakítása.

Egy olyan időszakot élünk, amikor naponta változhatnak a dolgok, ezzel folyamatosan lépést kell tartani, és ez mindenkit leterhel. A cégek többsége anyagilag is nagy megpróbáltatások elé került, egy-egy kulcs munkatárs elvesztése a mostani piacon talán még nagyobb veszteséget jelenthet. Összességében a munkáltatóknak felelősen és alaposan ajánlott megtervezni a visszatérés kezdeti időszakát. Ehhez segítséget nyújthat egy belső kérdőív az alkalmazottak hangulatának, preferenciáinak felméréséhez, hogy a kollégák igényeihez leginkább passzoló munkarendet tudjanak kialakítani a vezetők, ezzel is támogatva őket a munkavégzésükben.

Készítette: Varsányi Zsófi