Hol éri meg hirdetni?

Azt hihetnénk, aki munkát keres, szinte minden szabad percét ezzel tölti. Óriási tévedés! A Profession.hu 2019-es kutatása szerint egy átlagos álláskereső naponta nem tölt 15 percnél többet ezzel a tevékenységgel. 

 Az sem mindegy, hogy a hét melyik napjáról van szó: az emberek általában hét elején még komolyabban gondolják, hogy megváltoztatják az életüket, ilyenkor keresnek a legaktívabban munkát. Hétvége felé aztán jobb kedvre derülnek, így lankad az igényük az azonnali váltásra, így csökken az álláskeresési kedv. 

Ilyen, és ehhez hasonló információkat vethetünk be, ha profin akarjuk felépíteni a toborzási kampányunkat. Tudnunk kell, mikor, hol, hogyan tudjuk elérni a legjobb embereket.

 Ajánljuk figyelmébe a HR Feed-en: Naponta átlagosan 15 percet töltünk álláskereséssel 

Célcsoport nélkül nincs eredmény

Ahhoz, hogy éppen a megfelelő embereket érjük el, jól kell céloznunk. Már többször beszéltünk arról, hogy miért idő- és költséghatékony a se túl kevés, se túl sok jelentkező: a jó tervezéssel sokat tehetünk azért, hogy megfelelő mennyiségű, releváns jelentkezés érkezzen.

Ehhez először is meg kell határoznunk a célcsoportunkat, ahogyan bármilyen kampány esetén tennénk.

 Ha saját, behatóbb adataink nincsenek is, az iparági statisztikákból kiderülhet, hogy az egyes pozíciókat milyen demográfiai jellemzőkkel bíró emberek töltenek be, ahogyan rendszerint azt is megtudhatjuk, hogy a munkaerőpiacra az elmúlt években kilépők összetétele milyen.

 Az alapvető feladatunk tehát az, hogy felállítsunk egy profilt az ideális munkatársról, amely nem csak azt tartalmazza, hogy mihez ért, de azt is, hogy valószínűleg milyen képzettséggel rendelkezik, hol él, hol dolgozott korábban és így tovább.

A leggyakrabban használt toborzási csatornák

Ha megvan a profilunk, döntsünk arról, hogy milyen toborzási csatornákat kívánunk használni! Haladó gyakorlatban pedig határozzuk meg, hogyan kombináljuk ezeket. 

Állásportálok

Az NRC 2017-es átfogó magyarországi felmérésének eredménye alapján a munkaadók csaknem háromnegyede állásportálokon keresi a számára ideális jelöltet. Ugyanezt erősítette meg a munkavállalói oldal is: a jelentkezők 75 százaléka állásportálokon keresett állást. 

Céges weboldal, karrieroldal

A céges weboldal az employer branding megkerülhetetlen, szerves része. Nagyobb, ismert vállalatoknál már gyakran önjáró toborzó rendszer: nem is kell minden esetben külön hirdetni ahhoz, hogy jelentkezések érkezzenek. 

Dolgozói ajánló program

Ha egy meglévő munkavállalónk ajánl nekünk ígéretes jelöltet egy nyitott pozícióra, az több szempontból is win-win szituáció. Költséghatékony megoldás, jól jár vele a meglévő és az új munkavállaló is, ráadásul jót tesz a munkáltatói márkánknak is.  

Social media

A közösségi média mára megkerülhetetlen része az életünknek. A NOK legfrissebb adatai szerint 2020-ban a hazai 15-69 éves lakosság csaknem 90%-a legalább havonta egyszer internetezik, heti rendszerességgel az internetezők 97%-a használ valami közösségi média oldalt. A márkák pedig számtalan módon használják ezeket a platformokat: kezdve a saját profilok működtetésétől a hashtag kampányokon át a „színfalak mögött” tartalmakig, ahol a vállalat működésébe nyújtanak betekintést. 

Online hirdetési kampányok

A közösségi médiával és az internethasználattal kéz a kézben járnak az online hirdetési kampányok is: a PPC kampányok nemcsak demográfiai, de viselkedés alapon is remekül célozhatók, mérhetők és a végtelenségig finomhangolhatók. 

Rendezvények

Az állásbörzék és a szakmai vásárok máig népszerű megjelenési fórumok: míg az állásbörzéken főleg frissdiplomásokkal találkozunk, addig a vásárok inkább iparági networkingre, magasabb pozíciók esetén lehetnek alkalmasak. 

Cégen belüli toborzás

Nagyobb vállalatok esetén ne feledkezzünk meg a cégen belüli toborzásról sem: lehet, hogy a megfelelő személy már nálunk dolgozik. Logikus, hogy ha átvesszük egy másik területre, azzal egy másik pozíció nyílik meg, de lehet, hogy azt könnyebb betölteni.

Nyomtatott sajtó

Végül ne feledkezzünk meg az olyan klasszikus megoldásokról sem, mint a nyomtatott sajtó. Máig vannak olyan szektorok és munkakörök, ahol érdemes adni egy esélyt a szaksajtónak: ha alaposan feltérképeztük a célcsoportunkat, akkor ezek kiválasztása is könnyen megy majd.

Ha nincsenek korábbról ilyen adataink, semmi gond! A most a legjobb pillanat arra, hogy elkezdjünk tudatosan foglalkozni ezzel is. Egy jó ATS-ben könnyen követhetjük az egyes csatornák eredményeit is, de ha nem használunk ilyet, egy egyszerű táblázat is tökéletesen megteszi – a lényeg, hogy gyűjtsük az adatokat, később jól jönnek majd a tervezésnél.