Az idei furcsa évnek is lassan vége, vagyis elérkezik az évzáró beszélgetések ideje. Különösen fontos, hogy ezt most jól csináljuk – ebben segít a szakértő útmutatása.

A visszajelzésre valamennyi munkavállalónak szüksége van, sőt, a kutatások szerint az Y és Z generációba tartozóknak az erre vonatkozó igénye különösen magas. A rendszeresség kultúránként ugyan mást jelent, negyedévente azonban szükség lenne a négyszemközti beszélgetésekre, év elején vagy év végén pedig szinte kihagyhatatlan a közös évértékelés. Mit takar ez a fogalom, hogyan teremthető meg a kölcsönösség, és egyáltalán mire érdemes helyezni a fókuszt 2020 utolsó hónapjában? Nyéki Emőke, bizalomkutató, a FranklinCovey bizalom szakértőjének válaszai következnek.

Pozitív hangulatban

Nyéki Emőke szerint az év végi értékelő beszélgetést egyáltalán nem könnyű jól csinálni, azonban mindenképp érdemes!

Az évértékelő alkalmat munkáltatóként tekinthetjük egyfajta ünnepnek, és pontosan ilyen előkészületeket is kíván. „A pandémia miatt most kiemelten fontos, hogy a jóra, a pozitívra fókuszáljon a vezető, és ezeket emelje ki a beszélgetés során. Ehhez ajánlott átgondolnia, melyek az adott munkavállaló legfőbb erősségei, mit szeretne neki megköszönni, és miért hálás neki, akár az egyéni teljesítmény, jelenlét, hozzáállás szintjén, akár a csapatban betöltött szerepe miatt. Mindezt érdemes konkrét példákkal is alátámasztani: ha ugyanis egy vezető fel tud idézni akár több hónappal korábbi eseteket, amikor azt érezte, ténylegesen számíthat az adott munkatársára, az rendkívül erős visszajelzés az érintettnek, ami az elköteleződéséhez is sokat hozzátesz” – részletezi a szakember.

A valódi érdeklődés értéke

Az évértékelés tehát nem egy spontán műfaj, szükséges készülni rá, gyűjtve a konkrétumokat, ugyanakkor természetesen nem kell megfeledkezni az esetleges év közbeni konfliktusokról, hibákról, nehézségekről sem, nem mindegy azonban, hogyan is vezeti fel ezeket a vezető.

„Ha már ünnephez hasonlítottuk az évértékelést, nagyon jó gesztus, ha a vezető egy meghívóval invitálja meg a kollégáit, akárcsak egy születésnap apropóján: ha már a meghívóban őszinte érdeklődését fejezi ki a munkavállaló felé azzal kapcsolatban, hogy mi az ő véleménye az évről, mire igazán büszke, vagy mit tenne jövőre másképp, az garantáltan jó felütése a minőségi beszélgetésnek. Amikor pedig az illető kolléga beszámol arról, hogy mi okozott számára kihívást az idei évben, arra érdemes segítő szándékkal rácsatlakozni, és együtt elindulni a konstruktív megoldás felé” – osztja meg interjúalanyunk.

Amennyiben olyan munkatársról van szó, akivel kapcsolatban akár komolyabb problémák is felvetődtek, szintén nem javasolt ajtóstól rontani a házba, vagyis nem ajánlott nyersen szembesíteni az illetőt a hiányosságaival, ez ugyanis motiválatlansághoz, sőt esetenként további nehézségekhez is vezethet. „Ilyenkor érdemes az emberről és a viselkedéséről külön gondolkodni. Ha a vezető abból indul ki, hogy az adott munkatárs képes a változásra, és ebben a kontextusban kezdenek valódi párbeszédet a hibákról, az komoly bizalomról árulkodik, és azt üzeni a munkavállalónak, hogy bár nem tökéletes, mégis számítanak rá – és ez a változás ösztönző kiindulópontja” – hangsúlyozza Emőke.

A kölcsönösség jegyében

Bár a kölcsönösség fontosságát sok munkáltató felismerte tavasz óta, sajnos a mai napig akad példa arra, hogy az évértékelés egy online platformon keresztül történik, vagy teljesen egyoldalúan zajlik, vagyis a vezető elmondja az észrevételeit, a munkavállaló pedig tudomásul veszi azokat, a párbeszéd tehát azelőtt lezárul, hogy ténylegesen elkezdődhetne. 

„A fent említett érdeklődő attitűd a vezető részéről már jelentősen befolyásolhatja a beszélgetés hangulatát és kimenetelét, de az értékelés akkor teljes, ha a munkavállaló is lehetőséget kap arra, hogy elmondhassa, mivel elégedett és mivel nem. Ehhez azonban biztosan nem az a jó út, ha a vezető a munkavállalóknak szegezi a kérdést, mi a véleményük róla. Sokkal ösztönzőbb lehet, ha a vezető megosztja a saját megéléseit az adott évből, mi több, akár a kihívásairól is beszámol, és megkérdezi az adott kollégát, őt mindez hogyan érintette. Természetesen nem csak kérdezni szükséges, de a válaszokat is ajánlott meghallani” – figyelmeztet a szakértő.

És hozzáteszi: „Ezt a nyitottságot jellemzően könnyebb egy támogató szervezeti kultúrában megvalósítani, mégis úgy vélem, a legtöbb a vezető személyén, személyiségén múlik, ha számára fontos a kölcsönösség, és szeretné tudni, hogyan is vélekednek róla a munkavállók, gyakorolni fogja az őszinteséget, illetve erre fogja bíztatni a vele épp szemben ülőt is.”

A minőségi évértékelés tehát időt, energiát és figyelmet kíván a munkáltatóktól, ez viszont sokszorosan megtérül, amit interjúalanyunk egy saját példával támaszt alá: „Néhány évvel ezelőtt az akkori vezetőmtől egy kézzel írott értékelést kaptam, mégpedig egy képeslap formájában. A néhány sorban a felettesem méltatta az adott évet, kiemelte azokat az erősségeimet, amelyekkel az eredményekhez hozzájárultam, és volt néhány motiváló szava a következő évre is. A mai napig jó érzésekkel tölt el ez a visszajelzés, – a hatása egyszerűen fantasztikus!”

Kezdjük az empátiával

Amennyiben egy vezető az idei évben tervez először kölcsönös visszajelző beszélgetést, a legtöbb, amit tehet ennek érdekében, ha gondolatban átül a munkatársak székébe, és ebből a pozícióból mérlegeli, mi esne most a legjobban az egyes embereknek. „Lesz, akinek csupán néhány kedves szóra lesz szüksége, míg mások hosszabb beszélgetést igényelnek, és a konkrét témák is szerteágazók lehetnek az erősségektől az eredményeken át egészen a fejlődési lehetőségekig. Az empátia biztosan nélkülözhetetlen elem, ahogy a köszönetnyilvánításnak is hatalmas jelentősége van, hiszen ebben az évben mindenki nagy terheket cipelt, ráadásul a kihívásoknak még mindig nincs vége” – fejti ki Emőke.

És van még egy lényeges eleme az idei év értékelésének, ami egyszerűen nem hagyható ki a szakember szerint: „Vezetőként mindenképp kérdezzük meg a kollégákat, hogyan vannak most, és nem pusztán szakmailag, hanem emberileg is fontos ezzel foglalkozni a jelen körülmények között. Az odafigyelés ilyen jellegű gesztusai érezhetően erősítik az összetartozás érzését, ami idén igazán nagy csorbát szenvedett a fizikai távolság miatt, azonban ennek megélése a legősibb emberi szükséglet. Amikor egy munkavállaló azt érzi, fontos, értékes, a nagy egész része, agyának örömközpontja automatikusan bekapcsol, míg az elszigetelődés, és a kapcsolódás hiánya újra és újra a fájdalomközpontot aktivizálja.”

Ha pedig azt érzi most egy vezető, hogy ő is kimerült a számos változás és bizonytalanság közepette, minden további nélkül átütemezheti az évértékelést januárra, miután ő és a kollégák is feltöltődtek. Sőt, az új év jó alkalom arra, hogy a beszélgetés keretében meghatározzák a következő évi célokat, legyenek azok üzleti-, karrier- vagy fejlesztési célok, amelyek aztán a következő év végén további tartalommal tölthetik meg ezt a minőségi beszélgetést.

Készítette: Istók Nikoletta