Mitől jó egy céges buli?

Mivel jelenleg a magyar munkaerőpiacon az az általános helyzet, hogy a cégek nagy része komoly munkaerőhiánnyal küzd, minden eddiginél jobban előtérbe került a munkaerő megtartásának kérdésköre. Akinek jól bevált, képzett, tapasztalt, hatékony dolgozói vannak, annak az az egyértelmű érdeke, hogy meg is tartsa őket. Ez az, ami nem mindig megy könnyebb abban a helyzetben, amikor a dolgozó válogathat a lehetőségek között, mert a cégek gyakorlatilag versengenek az értékes munkaerőért.

Míg néhány évvel ezelőtt még nem kellett tenni semmit azért, hogy maradjanak az alkalmazottak, mára ez megváltozott, és sok cég nehezen kezeli ezt a helyzetet. Nemrég még a jól képzett, tapasztalt munkavállalóknak is problémát okozott állást találni, ezért a cégeknél az a felfogás uralkodott, hogy nem kell a dolgozókért küzdeni, hiszen sorban állnak a jelentkezők. A munkaerő megtartása, mint olyan, ismeretlen probléma volt.

[thrive_leads id=’1422′]

Leginkább ez az oka annak, hogy számos vállalatnál okoz gondot, hogy nem tudják, mit is kellene tenniük azért, hogy megtartsák az alkalmazottaikat. Nos, elméletben egyszerű a válasz: váljunk olyan munkahellyé, amit könnyű szeretni, ahol jó dolgozni, és amire büszkék lehetnek a dolgozók. Gyakorlatban megvalósítani mindezt azonban már nem olyan egyszerű. Számos kérdés merül fel: mitől jó munkahely egy cég? Mi fontos az alkalmazottaknak? Hogyan lehet jó munkahellyé válni?

Ismerjük meg az igényeket!

A kérdések feltevésével máris jó ösvényen indulunk el, ugyanis az első lépés, hogy kommunikálni kezdünk az alkalmazottainkkal, hogy megtudjuk, mennyire elégedettek a helyzetükkel a cégnél, és amennyiben nem teljesen, min változtatnának, mitől szeretnék jobban a munkájukat.

Az employer branding, vagyis a munkáltatói márkaépítés nagyon fontos eszköz ebből a szempontból: ez szinte teljesen arról szól, hogy egy olyan képet alakítsunk ki magunkról, ami azt sugallja, jó munkahely vagyunk. Persze ez egy összetett dolog, és számos eleme van, kezdve a pozitív visszajelzéseknél, a versenyképes fizetésen át, a korrekt munkafeltételekig. És nem szabad kihagyni azt sem, hogy olyan közösséget kell formálni a munkahelyen belül, ahová jó bejárni – ez talán a legfontosabb.

A céges rendezvények kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy kicsit lazább, kötetlenebb környezetben is találkozzanak egymással a kollégák, és jobban megismerkedjenek. Ez segít abban, hogy barátságos légkör, jó viszony alakuljon ki, ami pedig nagy hatással van az emberek munkakedvére, arra, hogy mennyire szívesen mennek be dolgozni nap, mint nap. Persze ahhoz, hogy ezt elérjük, a céges rendezvényeknek valóban élvezhető programnak kell lenniük. Nem kényszernek, nem egy végigszenvedett, kötelező bájolgásnak.

Kérdezzük meg, mit szeretnének csinálni!

A céges buli első és legfontosabb szabálya, hogy olyasmit csináljunk, amit élveznek az alkalmazottak. Nyilván aki szervezi a rendezvényt, nem gondolatolvasó, de szerencsére nem tilos megkérdezni a dolgozókat, mi csinálnának szívesen. Sőt, kell is, hiszen ez a legbiztosabb módja annak, hogy olyanra szervezzük a céges bulit, amit az alkalmazottak többsége valóban képes lesz élvezni.

Kiírhatunk szavazást, megadott lehetőségekkel, de az is jó megoldás, hogy e-mailben mérjük fel előzetesen az igényeket, és a legtöbbet javasolt programokból választhatnak a dolgozók. Olyat úgysem fogunk tudni kitalálni, ami mindenkinek megfelel, de azt elérhetjük, hogy a többségnek jó legyen a program.

Fontos kérdés az időpont

Nem mindegy persze az sem, hogy mikor van a céges buli. Nagyon sok cég követi el azt a hibát, hogy kijelöl egy hétvégét, és kétnapos csapatépítőt tart. Erre pedig általában az a reakció, hogy munkatárs a legkülönbözőbb kifogásokkal igyekszik magát kihúzni alóla, rengetegen nem mennek el, majd a vezetőség megállapítja, hogy fölösleges ilyesmit szervezni, mert az embereket nem érdekli.

De mi is itt a probléma valójában? Nos, az, hogy az emberek hétfőtől péntekig, reggeltől késő délutánig a munkahelyükön töltik az időt, a kollégáik körében. A hétvége pedig a pihenésé, a családé. Egész egyszerűen nem akarnak hétvégén is a munkahelyükkel foglalkozni, a kollégákkal lenni, még akkor sem, ha kedvelik őket. Főleg a családosoknak jelenthet ez problémát, hiszen ez a két nap lenne a héten, ami teljesen a családé – nyilvánvalóan nem szívesen fogják ezt is a munkahelyüknek adni. Ha pedig nincs kire bízni a gyerekeket, akkor se tudnak eljönni, ha akarnának.

A megoldás, hogy szánhatunk egy-két munkanapot is a csapatépítésre, az előző verzióval ellentétben ezt jó eséllyel értékelni is fogják az alkalmazottak, hiszen a másik verzió szerint dolgozni kellene, tehát nem a szabadidejüket áldozzák be. Ha ezt nem szeretnénk, de van a cégünknél össznépi, kötelező szabadság, vagy leállás, tehetjük arra az időszakra is, esetleg ezt az időszakot bővíthetjük ki a csapatépítéssel.

A lényeg, hogy semmiképpen ne várjuk el a dolgozóktól, hogy a saját szabadidejüket szenteljék a cégnek, mert annak nem fognak örülni. Úgy érzik majd, hogy a munkaidejükön kívül sem hagyjuk békén őket, ez pedig inkább letöri a lelkesedést, mint ösztönözné.

Ne legyen túl hosszú!

Sok cégnél jellemző, hogy többnapos csapatépítőket szervez. De szerencsés megoldás ez? Egy hosszabb céges bulinak, csapatépítőnek elég kétes lehet a fogadtatása, ami leginkább a csapat összetételétől, az egymáshoz való viszonytól függ. Az biztos, hogy minimum kockázatos ilyesmit bevállalni, de ha ismerjük az embereket, és úgy véljük tetszene nekik az ötlet, megérhet egy próbát.

Akkor egészen biztosan nem jó ötlet, ha sok a családos kolléga, illetve a legtöbben alig ismerik egymást. Általában az szokott történni, hogy első nap, még elvannak az emberek, beszélgetnek, jól érzik magukat, másnap reggel még egy reggeli és egy kávé erejéig tart a lendület, aztán elkezdenek unatkozni. Hacsak nincs valami izgalmas program, amin szívesen vesznek részt, ezen a ponton meg is halt a buli, és csak lézengés van a végéig. Talán az este adhat neki még egy utolsó lendületet, ha bulizós a társaság, de ha nagyon elfáradtak az előző este, már ez sem biztos.

Az egy éjszakánál hosszabb csapatépítők csak akkor működnek, ha jó a program, van mit csinálni, és ezen szívesen is vesznek részt a munkatársak, vagy ha egy régi, jól összeszokott csapatunk van, akik kedvelik egymást, szívesen töltik együtt az időt, van közös témájuk. Ha azonban az a célunk, hogy a felszínes, kissé merev viszonyokon lazítsunk, és közelebb hozzuk egymáshoz a kollégákat, nem biztos, hogy célravezető ajtóstul rontani a házba, és rögtön egy 3-4 napos programmal indítani.

A csapatépítők, céges bulik akkor sikerülnek jól, ha azoknak az igényeit tartjuk szem előtt a szervezéskor, akiknek szól: a munkatársakét. Ha ez nem történik meg, akkor vagy sorban fogják lemondani az emberek, vagy elmennek ugyan, de mintha a fogukat húznák, és alig várják, hogy vége legyen. Nyilvánvalóan egyik sem lehet cél, ha azt akarjuk, hogy a céges buli tényleg hasznára váljon a cégnek, és pozitív hatása legyen az employer brandingre.