Lehallgathatják a dolgozók telefonját?

2016. június 03. Forrás: Profession.hu, MTI

Hasznos: - + Nyomtat

Egy orosz cég munkahelyi lehallgató rendszert fejlesztett ki. Mit mond erről a magyar jog?

Önnek ajánlott állások

Vita robbant ki Oroszországban a személyiségi jogok és a vállalati érdekek védelmezői között, miután a Natalja Kaszperszkaja vezette, InfoWatch elnevezésű cég közölte: olyan rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy megfigyeljék és elemezzék alkalmazottjaiknak a munkahelyükön mobiltelefon lebonyolított telefonbeszélgetéseit – írta a Kommerszant című napilap. Kaszperszkaja elmondta, hogy a rendszerben a munkahelyeken rögzített beszélgetéseket gép és nem ember fogja elemezni, ezért annak alkalmazása nem sérti az alkalmazottaknak a kommunikáció titkosságát szavatoló alkotmányos jogait.

Kaszperszkaja - aki a volt férje nevét viselő Kaspersky Lab nemzetközi szoftvervédelmi cég résztulajdonosa, és több mint 10 éven át vezérigazgatója volt - a Rosszija24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a rendszer Oroszország mellett elsősorban a távol- és a közel-keleti piacokon akadhat megrendelőkre. Az európai személyiségjogok rendszerét túlságosan szövevényesnek minősítette.

A vállalati titkok 51,2 százaléka az alkalmazottakon keresztül szivárog ki és csak 1,1 százalékuk kerül illetéktelenekhez a cégvezetők révén – mondta Kaszperszkaja, aki azt állította, hogy a magánéletről szóló beszélgetéseket, mivel azok feltételezhetően nem tartalmaznak érzékeny kulcsszavakat, a rendszer nem fogja kiszűrni. Véleménye szerint a terméknek nincs köze a titkosszolgálati megfigyelésekhez, mert a biztonsági szervek, ha felmerül az államtitok-sértés gyanúja, bírósági felhatalmazással úgyis lehallgatják a célszemélyeket.

A Kommerszant által megszólaltatott Mihail Jemeljanov consulting-menedzser szerint a rendszernek még a tesztelése is jogsértő, egyebek között azért, mert megfigyelés tárgyát képezhetik olyan hívások is, amelyeket olyan készülékekről indítanak, amelyek nem állnak a munkaadók tulajdonában. Alekszej Rajevszkij, a Zecurion orosz információvédelmi cég szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz alkotmány 23. cikke szavatolja a magánélet sérthetetlenségét és a telefonbeszélgetések titkos voltát.

Szakértők szerint emellett kötelező lenne figyelmeztetni a nem az adott cég alkalmazásában álló telefonálókat is, hogy beszélgetésük rögzítésre és elemzésre kerül.

Mit mond a magyar munkajog?

A munkavállaló "megfigyelésére” szolgáló eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a dolgozó magánélete nem ellenőrizhető – írja a Munka törvénykönyve (Mt.). Kitér arra is, hogy sem a munkahelyünkön, sem a szabadidőnkben nem tanúsíthatunk olyan magatartást, amellyel lejárathatjuk a munkaadónkat.

A munkavállaló nem sértheti vagy veszélyeztetheti a munkaadója jó hírnevét és gazdasági érdekeit. Ez a korlátozás a munkaidőn kívüli időszakra is vonatkozik. A munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze. (Tehát nem szidhatjuk a főnököt, a céget még egy esti sörözés során sem.)

A munkavállaló személyhez fűződő joga csak az Mt. 9. paragrafusa alapján korlátozható, vagyis akkor, ha erre a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükség van, és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.

A személyhez fűződő jog azt jelenti, hogy a személy mentesül az önkényes, illetéktelen beavatkozásoktól. Ez a jog minden embert megillet, és senki sem mondhat le róla előre, általános jelleggel. (A Polgári törvénykönyv szerint lemondhatunk egyes személyhez fűződő jogunkról, ez azonban nem sérthet társadalmi érdeket. Például ahhoz hozzájárulhatunk, hogy rólunk hangfelvételt vagy videót készítsenek.)

Az Mt. szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor a munkaadó személyiségi jogot sért, és a munkavállaló megtagadhatja a nyilatkozat megtételét.

A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni, hogyan kezeli a személyes adatait. A munkaadó a dolgozóra vonatkozó adatokat harmadik személynek csak a törvényben meghatározott esetben (például bűntény esetén) vagy pedig az alkalmazott hozzájárulásával adhat ki.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint személyes adatnak számít valakinek a neve, az azonosító jele, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismertető jegy, illetve az adatokból levonható következtetések is.

Személyes adatok kezelésének számít a videó- vagy hangfelvétel készítése, tárolása, elemzése is. Ehhez minden esetben az érintettek hozzájárulása szükséges. Az adatokat kizárólag akkor továbbítják egy olyan szervezetnek, amely feldolgozza, tárolja, elemzi ezeket, ha a cél a munkaviszonnyal összefügg. A munkavállalót erről is előzetesen tájékoztatni kell.

Összeállította: Durbák Ildikó

a Profession.hu Google+ oldal

a Profession.hu Magyarországi állások Google+ oldal

Címkék: adatvédelem, adatkezelés, munkajog, Munka törvénykönyve, munkaadó, megfigyelés

- Profession.hu

További cikkek a Munkatörvénykönyvéről
További cikkek a Munkatörvénykönyvéről
www.facebook.com/Profession.hu

Kapcsolódó témák

-

Munkajogi változások 2018-ban

2018. január 16.
Az idei évben is számos változás elé nézünk, melyek meghatározhatják hétköznapjainkat. Jó, ha ezekkel tisztában vagyunk. Bővebben

-

Sokaknak csak álom a két hét szabadság

2016. augusztus 04.
A dolgozók fele egyszerre egy hét szabadságot vesz ki. A módosabbak többet pihennek. Bővebben