Üzemi baleset ért – mi a teendő?

2017. szeptember 12. Forrás: Khojaste K

Hasznos: - + Nyomtat

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi számít üzemi balesetnek és mire vagyunk jogosultak, ha baleset ért. 

Önnek ajánlott állások

Az üzemi baleset tipikusan az a téma, amellyel egészen addig nem igen foglalkozunk, ameddig nem érint minket. Ha azonban megtörtént a baj, hirtelen minden információra szükségünk van azzal kapcsolatban, hogy mi tévők legyünk, kihez fordulhatunk.

Először is tisztáznunk kell, mit értünk üzemi baleset alatt. Üzemi baleset az a baleset, amely a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri. Ebbe a kategóriába tartozik egyébként az is, amikor a munkába vagy onnan hazafelé menet szenvedünk el balesetet, ezt más szóval úti balesetnek is nevezzük.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az üzemi baleset egészségbiztosítási szempontból más fogalom, mint munkajogi szempontból. Ezért fordulhat elő például az, hogy vannak olyan balesetek, amelyeket a munkahelyről hazafelé tartva, vagy éppen a munkába menet szenvedünk el és egészségbiztosítási szempontból üzemi balesetnek számítanak, de munkajogi szempontból már nem feltétlenül.

Például üzemi baleset, ha az építőipari cég munkavállalója munkavégzés közben az építési területen eltöri a lábát. Ez nem minősül a munkáltató kártérítési felelősségét megalapozó üzemi balesetnek abban az esetben, ha a lábtörés oka, hogy nem tartottuk be a munkavédelmi előírásokat. Ugyanúgy üzemi balesetnek (úti baleset) minősülhet, ha az irodai asszisztenst munkába menet baleset éri.

Az úti balesetnél fontos, hogy csak akkor állapítható meg a munkajogi kártérítési felelősség, ha a munkahelyről a lakhelyre (vagy fordítva) a legrövidebb útvonalon, más úti cél közbeiktatása nélkül mentünk! Tehát már nem minősül annak, ha hazafelé menet beugrottunk a közértbe, vagy elmentünk a gyerekekért az óvodába, esetleg tettünk egy kitérőt bármilyen más helyre.

 Üzemi baleset 

Felmerül a kérdés, hogy mi a teendőnk, ha üzemi baleset ért.

Ilyenkor lehetőleg írásban, vagy szóban (későbbi írásbeli megerősítéssel) a lehető legrövidebb időn belül jeleznünk kell a munkáltató felé az esetet, és a sérülést, ami minket ért. A felek ekkor üzemi baleseti jegyzőkönyvet kötelesek felvenni, melynek nyomtatványmintáját megtaláljuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján.

Ez után a munkáltatónak meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e az eseményt. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén pedig a hozzátartozót értesítenie kell.

Ha a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére a munkáltatónak nem kell bejelentenie a történteket, de a körülményeit akkor is tisztázni kell, és az eredményeket nyilvántartásba kell venni. Ha a baleset miatt a kolléga munkaképtelenné vált, akkor a baleseti táppénz folyósítása érdekében a munkáltató köteles az üzemi balesetet bejelenteni.

A törvény kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

Ilyen az okozott vagyoni hátrány, a jövedelem kiesés, és a szükséges felmerült költségek. Tehát például a törött láb esetén az orvosi ellátással felmerült valamennyi utazási- és anyagköltség (gyógyszer- és táplálék kiegészítők költsége) is igényelhető a munkáltatótól csakúgy, mint a táppénz és a havi alapbér különbözete. Ha például a munkahelyi baleset bekövetkezésekor tönkrement a mobiltelefonunk, annak az értékét is visszaigényelhetjük a munkáltatótól, de csak abban az esetben, ha a munkavégzés közben szabályosan tartottuk magunknál a készüléket.

Ha üzemi baleset ér, érdemes jogorvoslatért folyamodnunk, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a bírósági eljárások során a munkavállalók kiemelkedően nagy árnyban nyerik meg a pert, mert a munkáltatónak nagyon nehéz, és általában nem is sikerül bizonyítani a mentesülési okokat.

A cikkben található információk feldolgozásában Dr. Gyöngy Rita egyéni ügyvéd és Dr. Hargittay Szabolcs ügyvéd (Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda) volt segítségünkre. Az üzemi baleset fogalmát – egészségbiztosítási szempontból – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 52-53. §-a határozza meg. Az Mt. az üzemi baleset fogalmát nem definiálja, az üzemi balesetekből eredő károk megtérítésére a munkáltató kártérítési felelősségére irányadó szabályok alkalmazandók (Mt. 166-167.§). Az említett jogszabályok teljes körű bemutatása meghaladja jelen cikk kereteit.

Fogadjuk meg a fenti tanácsokat és közben folyamatosan figyeljük a legfrissebb álláslehetőségeket, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Ha növelni akarjuk esélyeinket az álláskeresés során, akkor töltsük fel önéletrajzunkatkérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, illetve töltsük le a mobil applikációt - Androidra ittiPhone-ra ittMinél több lehetőséget és információt vizsgáljunk meg, mert annál jobb döntéseket hozunk majd.


 Készítette: Khojaste K

                      A Profession.hu Facebook oldala

                      A Profession.hu Instagram oldala

    A Profession.hu Google+ oldala

- Profession.hu

További cikkek a munkajogról
További cikkek a munkajogról
www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Ehhez van jogunk a kánikulában

2017. augusztus 09.
Munkavállalóként bizonyos extra dolgokra jogosultságunk van a nyári melegben. Utánajártunk, mik ezek! Bővebben

-

A próbaidő: jó, ha tudjuk!

2017. július 06.
A munkaszerződés fontos pontja a próbaidő. Nézzük, mit kell tudnunk ezzel kapcsolatban! Bővebben