Egy régi jelenség új köntösben: munkahelyi pszichoterror

2009. november 02. Forrás: Profession.hu - dr. Hargittay Szabolcs, ügyvéd

Hasznos: - + Nyomtat
Dolgozni egyik munkahelyen sem könnyű. Alkalmazkodnunk kell beosztottjainkhoz, kollégáinkhoz, valamint főnökeinkhez, de sokszor ez sem hozza meg a várt eredményt. Sőt, ami eleinte álommunkának tűnik, az később rémálommá válhat. A magyar gazdaságban még kevés figyelmet fordítanak a mobbing, a munkahelyi pszichoterror által okozott veszteségekre. Alig találkozunk olyan törekvéssel, amely a mobbing megelőzését szolgálná.

Önnek ajánlott állások

A gazdaságkutatók szerint azonban a jövő évtizedekben a gazdaság növekedésében az egyik fő szerepet az emberi tényező - azaz a munkavállaló testi, lelki és szellemi egészsége - játssza majd. Egyre fontosabbá válik az együttműködés, a tettrekészség, a kreativitás, a felelősségtudat, a félelem nélküli munkavégzés. A probléma súlyát érzékeltetve a mobbing előfordulásának aránya az EU államok munkahelyein 2-15 százalék között mozog.

A mobbing, avagy magyarul "munkahelyi pszichoterror" vagy "módszeres kitaszítás", azaz a "fúrás", olyan konfliktussorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. A mobbing gyakorlatilag nem más, mint a diszkrimináció egy modern formája.

Ki lehet áldozat?

Gyakorlatilag bárki. Bizonyos kisebbségi csoportok tagjai (nők, melegek, romák stb.), illetve a hátrányos helyzetű vagy gyengébb érdekérvényesítő készséggel rendelkező személyek (pl. kisgyermekes anyák) mégis könnyebben válnak célponttá.

Vannak továbbá olyan viselkedési vagy személyiségjegyek, amelyek hajlamosítanak áldozattá válásra. Ilyen többek között az alacsony stressztűrés, a sértődékenység, a rossz helyzetfelismerő képesség, az önbizalom hiánya, hajlam az alárendelődésre, a beletörődésre és a pesszimizmusra.

A mobbingot kiváltó ok lehet a feszített munkatempó, a munkanélküliségtől való félelem miatti nagy nyomás, a pontatlan munkaköri leírások, a túlzott felelősséggel járó munkából eredő stressz és a támadó/k nagy tekintélye.

Egy régi jelenség új köntösben: munkahelyi pszichoterror, avagy a mobbing


Milyen következményei vannak a mobbingnak?

A mobbing következtében az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, majd felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az áldozatokra nézve, hogy az idő múlásával társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a pszichoterror egyértelműen veszélyes az áldozatra nézve, továbbá rombolja a munkahelyi kollektívát, sérül a munkahelyi szervezet működésének hatékonysága, visszaveti a termelékenységet és rontja a munkamorált.

Lehetséges kiutak és megoldások

A mobbing olyan probléma, amely még napjainkban is megoldásra vár. Általában a vezetői inkompetencián, illetve érdektelenségen múlik, hogy egyes munkahelyeken elharapózik a mobbing. A vezetők vagy észre sem veszik, vagy pedig szemet hunynak felette mondván, hogy nem az ő feladatuk személyes konfliktusok békítő bírájaként fellépni. A támadásoknak kitett személynek először négyszemközt hasznos beszélnie a mobbing irányítójával. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a közösség előtt kell kiállnia a jogaiért, nem indulatosan, de határozottan. Sajnos, mivel a lelki terror önmagában is egészségkárosodáshoz vezethet, s olykor fizikai erőszakká is fajulhat, sokszor a munkahelytől való megválás tűnik az egyetlen lehetőségnek.

A mobbingot meg lehet gátolni megelőzéssel, tájékoztatással és képzéssel. Ilyen megelőzést szolgáló eszközök lehetnek a kommunikációs tréningek, a teljesítményértékelés alapelveinek nyilvánossá tétele, a következetes vezetői magatartás, a munkahelyi feladatok pontos megjelölése és a cégen belül kialakított szabályzatok. Ez utóbbira a magyar jogszabályok is lehetőséget biztosítanak. A munkáltatónál kidolgozott esélyegyenlőségi terv például magában foglalhat olyan képzéseket, programokat, amelyek a mobbing kiküszöbölésére, megszüntetésére szolgálhatnak. Megjegyzem, a jól felépített, nyitott szervezeteknél nem találkozunk a mobbing jelenségével.

Nyugat-Európa már némileg előttünk jár a probléma orvoslásában, például Németországban már külön internetes segélyközpontok léteznek a mobbing áldozatai számára. A központ hasznos tanácsot ad mindenkinek, hogyan kerülhető el a konfliktushelyzet, illetve hogyan dolgozhatja fel az áldozat a magánéletére is kiható eseményeket. Magyarországon, - ha a munkahelyen nem sikerül megoldást találni - az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehet fordulni, mivel a mobbing is a diszkrimináció egyik formája. A munkáltató pedig élhet a jog által biztosított szankciókkal, ugyanis a mobbingot szervező/vezető kollégák megszegik a Munka Törvénykönyve által előírt együttműködési kötelezettségüket, továbbá veszélyeztetik a többi munkavállaló egészségét és zavarják munkájukat. Ilyen esetekben akár munkáltatói rendes, sőt - drasztikus esetben - rendkívüli felmondásnak is helye lehet.

- Profession.hu

További cikkek a munkajogról
További cikkek a munkajogról
www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Elmosódik a munka és a magánélet határa

2017. március 09.
Az internet világában gyakorlatilag 0-24 óráig elérhetőek vagyunk. Mikor mondhatunk nemet a főnöknek? Bővebben

-

Anyukák visszatérése: mit mond a munkajogász?

2017. február 27.
Utánajártunk, hogy milyen jogok és kötelezettségek érvényesek, ha szülés után visszatérnénk dolgozni. Bővebben