Miért ünnepeljük a munkát?

Magyarországon 10 munkaszüneti nap van: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ezek közül 2016-ban több is hétvégére esik, például május elseje is. Erről a Munka törvénykönyve rendelkezik.

Az Európai Unió országai között egyébként csak néhány olyat találunk, ahol nem a munkát ünneplik május elsején. Dániában és Hollandiában pedig nem munkaszüneti nap május első napja (a hollandoknál egy nappal korábban, április 30-án nem kell dolgozni, ekkor ugyanis az egykori királynő születésnapjának ünnepe van).

Pogány tavaszünnep

Nagy-Britanniában és Írországban a "májusünnepen" a tavaszt köszöntik. Érdekesség, hogy ebben a két országban, ha az ünnep épp hétvégére esik, akkor a következő munkanapon nem kell dolgozni.

Az ősidőkben, a pogány kultúrákban május első napján a természet megújulását ünnepelték. Erre a napra estek egyes kereszténység előtti pogány ünnepek, mint például az ír Beltane, amely az esztendő "napos" felének eljövetelét jelentette, és ekkor hajtották ki az állatokat a nyári legelőkre. Az Európa több országában - köztük Magyarországon is – népszerű májusfa-állítás is a természet újjászületését jelképezi.

A magyar népi hiedelem szerint május elsején célszerű belevágni nagy vállalkozásokba, amelyek így biztosan sikeresek lesznek.

Miért május elseje a munka ünnepe?

1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezetei sztrájkba kezdtek a 8 órás munkaidőért. A május 4-ei tüntetésen anarchisták bombát dobtak a rendőrök közé, akik közül heten haltak meg, négy munkás is életét vesztette. Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt.

Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 1904-ben pedig egy nemzetközi felhívást adtak ki, melyben munkabeszüntetésre buzdították világszerte az embereket.

A mozgalmak hatására egyre bővültek a munkások jogai és lehetőségei. A hagyományos "munkásünnep" lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát, sok országban munkaszüneti nappá vált.

A munkások védőszentje

A katolikusok Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét ünneplik május 1-jén. Tudatosan ezt a napot választotta az egyház, a "munkás szent" ünnepével a kommunizmus ellen próbálták felvenni a harcot.

Józsefet, Jézus nevelőapját védőszentjüknek tekintik a famunkások - az ácsok, asztalosok, erdészek, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok -, de ő óvja a tímárokat is. A XX. században a munkások patrónusa lett - hiszen a Biblia szerint ács volt, két keze munkájából élő ember.

Más szakmáknak is vannak ünnepnapjai (bár ezek nem munkaszüneti napok): a tűzoltók napját például május 4-én tartják, Szent Flórián napján, ugyanis ő a lánglovagok - és mellettük a kéményseprők, pékek, kovácsok, sörfőzők, azaz a tűzzel dolgozók védőszentje. A bányásznapot szeptember első vasárnapján tartják (korábban december 4-én, a bányászok védőszentje, Borbála napján volt).

Emellett például a könyvtárosoknak (április 14.), pedagógusoknak (június első vasárnapja), mozdonyvezetőknek (szeptember 15.), vagy épp a szociális munkásoknak (november 12.) is vannak jeles napjai.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munka ünnepe, munkaszüneti nap, ünnepnap, szakszervezet