Tabutéma a munkahelyeken

Európa-szerte több mint 25 millió vállalkozás működik, ennek ellenére a káros mértékű munkahelyi stressz, amely korunk népbetegségévé vált, a cégek harmadánál tabu témának számít. Ugyanakkor az EU-OSHA 2014-es felmérése alapján a munkavállalók 53 százaléka szerint munkahelyén a káros stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot, amelynek különböző megjelenési formáit, depressziót vagy szorongást a felmérésben megkérdezettek több mint negyede tapasztalt az elmúlt 12 hónapban.

"Az európai vállalatok mintegy harmadánál tabuként kezelik a pszichoszociális kockázatokat és a stresszt, amelyet gyakran más kérdéseknél bonyolultabban kezelhetőnek tartanak. Ez jelenti a legnagyobb nehézséget a probléma kezelésében, holott a pszichoszociális kockázatok ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés. Az Európai Helyes Gyakorlat Díjakkal éppen ezt szeretnénk megmutatni" - hangsúlyozta a munkahelyi stressz kezelésének fontosságát az EU-OSHA igazgatója, Dr. Christa Sedlatschek.

Új, magyar, online platform jött létre a munkahelyi stressz mérésére

Magyarországon az európai kezdeményezéshez kapcsolódva, szintén a munkahelyi stressz felmérésére és kezelésére alkották meg a Stressz-M online platformot, amely a dolgozók terheltségét, stressz szintjét méri egy adott vállalaton vagy szervezeten belül, az egyéni ötletek összegyűjtésével pedig a döntéshozók javaslatokat kapnak a változtatáshoz.

A munkahelyi negatív stresszt okozhatják a megváltozott környezeti tényezők is, például az új információs és kommunikációs technológiák növekvő jelentősége, az atipikus foglakoztatási formák terjedése, a munkaintenzitás és a munkaterhelés növekedése. Az új trendekkel együtt új típusú kockázatok jelentek meg: a munkahelyi személyközi kapcsolatok, például elszigeteltség, konfliktusok, udvariatlanság, pletyka, társas támogatottság hiánya, továbbá a karrier lehetőségek változása, a munka-magánélet egyensúly felbomlása, a gyenge szervezeti kultúra, valamint a nem megfelelő autonómia és kontroll.

Ezen kockázatok felmérésére és a munkavállalóstressz-szintjének visszajelzésére alkalmas az a kérdőív-rendszer, melyet jelenleg tesztelnek. A Stressz-M egy olyan online mérőeszköz, mely a kockázatok legfontosabb dimenzióira kérdez rá,. egyéni szinten azonosítja be a főbb kockázati tényezőket és a kapott adatok alapján egyéni, csoportos és szervezeti szinten is visszajelzést készít.

"A Stressz-M rendszer kifejlesztésével az volt a célunk, hogy egy olyan, egyének és szervezetek számára egyaránt használható programot dolgozzunk ki, amely költséghatékonyan és fenntartható módon tudja felmérni és kezelni a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat és a negatív stresszt. A probléma megoldásához bevonásra, felhatalmazásra és konstruktív problémamegoldásra, a szervezet minden szintjének (alkalmazottak, közép- és felsővezetők) és a szakértők (pszichológus, munkavédelmi szakember, foglalkozás-egészségügyi orvos) együttes, közös munkájára van szükség. A beavatkozásokat a Stressz-M rendszerben kitöltött kérdőív eredményei alapján célirányosan lehet magvalósítani különböző szervezeti szinteken" - mondta Faragó István, a Stressz-M alapító tulajdonosa.

Az európai jó gyakorlatok

Átadták az Európai Helyes Gyakorlat Díjakat, amellyel az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a munkahelyi stresszt példaértékűen kezelő európai vállalatokat ismerte el. A pályázatot az Ügynökség az "Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" kampányának részeként hirdette meg. A felhívásra összesen 55 nevezés érkezett, amelyek közül 11 részesült elismerésben. Az Európai Helyes Gyakorlat pályázat díjátadó ünnepségét az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét betöltő Lettországban rendezték meg a kiemelkedő vállalati gyakorlatok elismerésére.

A kampány keretében 11 innovatív és kiváló példát díjaztak, amelyeket különböző méretű és Európa szerte különböző ágazatokban tevékenykedő vállalatnál vezettek be a pszichoszociális kockázatok és stressz kezelésére. A pályázatokban közös pont, hogy a felső vezetés és a dolgozók egyaránt aktívan részt vesznek a probléma megoldásában. A vállalatok komplex rendszereket mutattak be pályázatukban a munkahelyi stressz kezelésére, de ezeken a rendszereken belül is bemutatható egy-egy könnyen követhető példa.

Egy szlovák és egy török vállalat például folyamatos sportolási lehetőséget nyújt munkavállalóinak, míg egy spanyol repülőgépgyártó cég online pszichológiai segítségnyújtással, vagy egy acélgyártó üzem folyamatosan biztosított tanácsadással kezeli a problémát, amelybe nem csak a munkatársakat, de azok családtagjait is bevonják. Angol, belga, német, finn és máltai vállalatoknál a menedzsment külön tréningen vesz részt, ahol megismerik a munkahelyi stressz káros hatásait, egy belga elektrotechnikai cég pedig külön figyelmet fordít arra, hogy a dolgozókkal részletesen ismertesse az előttük álló fejlődési, előrelépési lehetőségeket, így egyrészt motiválják a munkavállalókat, másrészt pedig csökkentik a foglalkoztatással kapcsolatos bizonytalanságot.

"A pályázaton 100 fő alatti és 100 fő feletti kategóriákban hirdettek nyerteseket, ahogy az a helyi fordulóban is történt. Magyarországról sajnos nem kerültek döntőbe az itthoni nyertesek, de sikernek nevezhető, hogy minden eddiginél többen adtak be jelentkezést hazánkból. Az európai kampány célja ugyanis a figyelemfelhívás, annak tudatosítása, hogy a káros munkahelyi stresszt lehet és kell is kezelni, s hogy a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt érdekük, hogy figyelmet fordítsanak a pszichoszociális kockázatok csökkentésére" - mondta Balogh Katalin, az EU-OSHA nemzeti fókuszpontjának vezetője.

A díjazott pályázatok összefoglalója angol nyelven ITT tekinthető meg. 

Ennyi pénzt vész el a stressz miatt

Az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős.

A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: stressz, munkahely, stresszkezelés, EU-OSHA, díj, pályázat