Jó befektetés is lehet a megváltozott munkaképességűek alkalmazása

2011. május 12. Forrás: Profession.hu - Durbák Ildikó

Hasznos: - + Nyomtat
Felülvizsgálhatják a rehabilitációs hozzájárulás rendszerét, emiatt csökkenhetnek a vállalkozók adminisztratív terhei. A hozzájárulást anno azért hozták létre, majd azért emelték fel az összegét, hogy arra ösztönözzék a cégeket: alkalmazzanak megváltozott munkaképességű embereket is. A "fentről jövő" intézkedések mellett léteznek különböző civil kezdeményezések is, sőt a versenyszféra több cége már rájött: "jó befektetés" is lehet a megváltozott munkaképességűek alkalmazása.

Önnek ajánlott állások

A törvény szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az alkalmazottainak a létszáma meghaladja a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 százalékot. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke az elmúlt időszakban többször változott, 2011-ben a mértéke évente 964 500 forint/fő.

A magyarországi vállalkozások döntő többségének (97,6 százalékának) nem okoz többletterhet a hozzájárulás, rájuk ugyanis nem vonatkozik fizetési kötelezettség, mert létszámuk nem éri el a 20 főt. Ennek ellenére azonban nőtt a vállalkozások érdeklődése a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása iránt, ugyanis a rehabilitációs hozzájárulás jelenlegi összege összemérhető egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló éves bérköltségével. A munkáltatónak reális alternatíva a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése helyett.

Összefogás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért

A munkaerőpiac észrevehető átformálása és a törvényi szabályozások kiszolgálása egyaránt célja annak az összefogásnak, amelyet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási integrációjának elősegítésére hozott létre a JOB Kft., a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) és a DOWN Egyesület.

Az összefogás célja, hogy megkönnyítsék a megváltozott munkaképességűek integrációját, támogassák a munkaadók toborzási tevékenységét, segítsék a két fél egymásra találását, valamint a mindennapokban is használható szakmai segítséget nyújtsanak a munkaadók számára. A fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerő-piaci integrációját, vagy reintegrációját segíti elő a program – értékelte az együttműködést Fuksz Erik, a MEREK foglalkozási rehabilitációs referense.

„Jelen pillanatban borzasztóan alacsony a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási aránya Magyarországon. Abban a pillanatban, ahogy ezt a foglalkoztatási százalékot növelni tudjuk, jól járnak a munka világába integráltak, mivel teljes értékű önfenntartó életet tudnak élni, jól járnak a munkaadók, mert nem kell évi majdnem 1 millió forintnyi rehabilitációs járulékot fizetni, illetve munkabér támogatást is igényelhetnek, továbbá jó a társadalomnak, hiszen így kevesebbet kell költenie szociális juttatásokra, kifizetésekre. Egyszerűen mindenkinek érdeke, hogy ez működjön!” – értékeli a magyarországi helyzetet Dobár Attila, a JOB Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

Az értelmi fogyatékos, Down-szindrómával élő emberek integrációját például már iskoláskorban elkezdi a velük foglalkozó egyesület. „Az együttműködésétől azt várjuk, hogy egyre több értelmi fogyatékos munkavállalót sikerül elhelyeznünk a nyílt munkaerőpiacon. Ez nagymértékben előmozdítja majd a fogyatékkal élők társadalmi integrációját, munkájuk elismerését, valamint az össztársadalom toleranciáját, érzékenységét, hiszen az időnk jelentős részét a munkahelyen töltjük, az itt kialakult társas kapcsolataink markánsan befolyásolják életünket” – mondja Kisari Károly a DOWN Egyesület elnöke.

  Jó befektetés is lehet a megváltozott munkaképességűek alkalmazása  

Díjazták a jó példákat

A nagy cégek is felismerték, hogy a megváltozott munkaképességűek alkalmazása „jó üzlet”: van olyan vállalkozás, amely direkt ilyen dolgozókat toboroz, sőt olyan is, ahol szinte kizárólag megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. Ez a budapesti Hotel Panda, ahol az igazgatón kívül minden dolgozó fogyatékkal élő. A szakács néma, és a szobaasszony pedig hallássérült. Kocsy Béla, a szálló igazgatója egy konferencián korábban elmondta: ezek az emberek sokkal jobban meg tudják becsülni a munkát, és ő nem szociális foglalkoztatóként, hanem a versenyszférában alkalmazza őket. Emellett olyan képzéseket is szervez nekik, amellyel el tudnak helyezni a nyílt munkaerőpiacon. A munkásságát egy díjjal is jutalmazták: nemrég a Fogyatékosság-barát munkahely címet kapta meg. A Profession.hu erről szóló cikkét itt olvashatja! http://www.profession.hu/hu/cikk/454

A nagy áruházláncok közül tavaly ősszel – a szintén Fogyatékosság-barát munkahely díjat elnyert – Auchan, a napokban pedig a Tesco hirdetett toborzást, ahol kizárólag megváltozott munkaképességű dolgozókat keresnek. Az utóbbi például pedig ezer főt alkalmazna 2011 végéig, és a közleményük szerint már most is 500 fogyatékkal élő munkatársuk van. A vállalat tavaly indította el a Befogadó Közösség elnevezésű programját, az elfogadásuk és beilleszkedésük elősegítésére a többek között „érzékenyítő tréningeket” is szerveznek az alkalmazottaknak, hogy könnyebben elfogadják a megváltozott munkaképességű kollégákat. A tréningek azért lehetnek hasznosak, mert a részvevők a gyakorlati tapasztalatai hatékonyabban segítenek a megváltozott munkaképességű emberek elfogadásában és a velük szembeni idegenkedés leküzdésében.

Nehéz megtalálni a megfelelő dolgozókat

A Tesco együttműködik több alapítvánnyal és civilszervezettel, hogy közösen találják meg a lehetséges munkavállalókat. Az Auchan pedig egy munkaerő-közvetítő céget bízott meg a toborzással. Ám elég nehéz megszólítani a fogyatékossággal élő embereket: a Pew Research Center felmérése szerint a fogyatékossággal élők körében lényegesen alacsonyabb az internethasználók aránya. A szakértők szerint a különbség a demográfiai tényezők kiszűrése esetén is jelentkezik.

A kutatást ugyan az amerikai lakosság körében végezték, ám a megállapítások igazak lehetnek a magyarokra is. Kiderült ugyanis: a fogyatékossággal élőknek rosszabbak az anyagi körülményeik, gyakrabban ütköznek nehézségekbe az álláskeresés során. Összességében a megváltozott munkaképességűek 54 százaléka internethasználó, míg a nem fogyatékosoknak 81 százaléka barangol a világhálón – adta hírül az ELTE-TÁTK hírlevele.
 

- Profession.hu

További cikkek a munkaerőpiaccal kapcsolatban
További cikkek a munkaerőpiaccal kapcsolatban
www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

A visszautasíthatatlan szervezet modellje

2017. szeptember 18.
A visszautasíthatatlanul vonzó szervezet humán erőforrás menedzsment modelljének egyik eleme, hogyan éli meg a munkatárs az irodai hétköznapokat. Bővebben

-

Akik helyett a pénz dolgozik

2017. szeptember 13.
Kecsegtető keresetkiegészítés a passzív jövedelem. Akkor miért nem vágunk bele? Bővebben