Így dolgozhat Franciaországban

2008. szeptember 12. Forrás: FigyelőNet

Hasznos: - + Nyomtat
Több mint 56 ezer álláshirdetés hívja Franciaországba az Európai Unió polgárait, főleg az építőiparba, a mezőgazdaságba és a szolgáltatási területre. A diplomások közül elsősorban a gazdasági végzettségűek találhatnak állást az immár nyílt francia munkaerőpiacon. A magyar dolgozók viszont nem mennek, kevesen tudják anyanyelvi szinten a nyelvet, és igen bonyolult a végzettség honosítása.

Önnek ajánlott állások

A francia agrárszektorba sok külföldit keresnek: lótenyésztőt 8,7 eurós (2000 forintos) órabérrel vesznek fel, kertészként pedig akár 10 eurót, csaknem 2400 forintot is kaphatunk egy órára. A gyártó cégeknél munkába álló vagy az építő- és szolgáltatóiparban dolgozó szakmunkások (például az eladók, a fodrászok vagy a kozmetikusok) bruttó 450-530 ezer forintnak megfelelő eurót kereshetnek havonta.
Egy ápoló 1200-1600 eurót (körülbelül 280-380 ezer forintot) kereshet egy hónap alatt, az orvosok viszont akár 85 ezer eurót, több mint 20 millió forintot is hazavihetnek évente. Más diplomás állásokat is kínálnak az EURES honlapján: a HR-asszisztensek vagy a mérnökök 36-40 ezer eurós (cirka 8-10 millió forintos) éves fizetésre számíthatnak.
A munkanélküliségi ráta 8,3 százalékos volt tavaly Franciaországban, ez 1,3 százalékkal magasabb, mint az EU-15 átlaga. A munkaképes korú lakosság kétharmadának volt ekkor állása. Ezért, ha valaki eldöntötte, hogy a gallokhoz megy dolgozni, érdemes még itthon elkezdenie az álláskeresést. Ebben EURES-tanácsadók segíthetnek, de a francia újságok hirdetéseiből vagy a francia Munkaügyi Hivatalnál (Agence Local pour l'Emploi - ALE) is tájékozódhatnak. Az EURES honlapja szerint az Île-de-France körzetben található a legtöbb álláshirdetés, ide főleg gyártó cégek várják a szakembereket.

Kisokos a francia munkához és élethez Franciaországban

... engedélyhez kötött a munkavállalás?

Két hónappal ezelőtt - 2008. július 1-jén - Franciaország is megnyitotta munkaerőpiacát a négy éve csatlakozott EU-tagállamok polgárai előtt, így a magyarok is munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak náluk. A piacnyitás fokozatos volt, először a hiányszakmákban lehetett könnyebben engedélyt szerezni, illetve gyakornoki programokkal csábították a fiatalokat. Ezután egyre több és több szakmát vettek fel a listára, majd végül a teljes nyitás mellett döntöttek. További információ a francia Munkaügyi Hivatal vagy a Munkaügyi és Szociális Minisztérium honlapján található.

... mennyi lehet a fizetés?

A fizetési megállapodások alatt a francia munkaadók a bruttót értik, kivéve, ha alapból már eleve a nettó összegről állapodtak meg. A túlórákat pénzbeli juttatással, illetve szabadsággal honorálják, a munkahét első hét túlórájáért 125 százalékos bért adnak, majd ezután minden óráért a másfélszeresét.

2008-tól Franciaországban a minimálbér havi 1321 euró. Ez az összeg bizonyos szektorokban a különmegállapodások alapján magasabb is lehet. A külföldiek általában kevesebbet keresnek, de például a francia nők is, és ez náluk teljesen természetes. Az előbbiért például a külföldi orvosok többször tüntettek már - mesélte a FigyelőNetnek Nagy Zsuzsanna, évek óta Franciaországban dolgozó kozmetikus.

... hány órás a munkahét, és milyen szerződést kötnek velünk?

Franciaországban munkaszerződést szóban és írásban is lehet kötni, ám a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a szerződés főbb pontjairól, például a munkavégzés helyéről, a szerződés megkötésének idejéről, hosszúságáról és a fizetési feltételekről. Egy héten általában 39 órát kell dolgozni, és 25-30 nap szabadság jár egy évben. A szám szerint 11 nemzeti ünnep "vörös betűs", azaz mindegyik munkaszüneti napnak számít.

... milyen a felsőoktatás? Honosítani kell a bizonyítványokat?

A francia felsőoktatás rendkívül rugalmas: bárkit felvesznek, akinek van érettségije - ám tandíjat kell fizetni. Az Európai Unió állampolgárainak saját országuk nagykövetségén kell jelentkezniük az egyetemekre. Annak, aki náluk szeretné végezni a felsőoktatási tanulmányait, szóbeli és írásbeli vizsgát kell tennie. Ez alól csak azok mentesülnek, akik francia nyelvű érettségivel, illetve a DALF (Diplôme approfondi de langue francaise) nemzetközi nyelvvizsgával rendelkeznek. A nagykövetségek nyújtanak segítséget a diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerésében is.

"Az érettségit és a franciatanári diplomámat nem fogadták el öt évvel ezelőtt. Újra le kellett vizsgáznom franciául a tantárgyakból, hogy felvételizhessek egy helyi magániskolába, ahol a kozmetikus technikusi szakmát akartam tanulni. Abban a szalonban, ahol a hidrokozmetikai gyakorlatomat végeztem, egy távol-keleti országból jött építésznő takarítónőként dolgozott. - mondta el a tapasztalatait Nagy Zsuzsa. A francia munkaerőpiacon az iskola neve a varázsszó: ha nem ismerik azt az egyetemet, amelyen a jelentkező végzett, akkor az nagy hátrányt jelent.

... létezik-e betegbiztosítás?

A munkavállalót Franciaországban is be kell jelenteni a társadalombiztosítási intézményekhez. A nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti őt a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézménynél. Az alkalmazott regisztrációs számot kap, s ennek alapján kerül a társadalombiztosító nyilvántartásába. A nyugdíjbiztosító társadalombiztosítási kártyát küld a munkavállalónak, amelyet a munkáltatónak át kell adnia. Ha viszont a munkaviszony megszűnik, ezt visszakapja.

... hogyan kell adózni?

Franciaországban a személyi jövedelemadó progresszívan növekvő, azaz a magasabb kategóriába eső jövedelem nagyobb adókulcs alá esik. A személyi jövedelemadó a család létszámtól függően csökken, így a több gyermekes családok adója alacsonyabb. 5687 euróig a jövedelem adómentes, 11 344 alatt 5,5 százalékot, 25 195 euróig pedig 14 százalékot kell fizetni. Ha az éves jövedelem nem éri el a 67 546 eurót, akkor a 30 százalékát "veszi el" az állam, ha ezt meghaladja, a 40 százalékát fizeti adóként a munkavállaló. A francia adóhatóság honlapja.

... milyen szálláslehetőségek vannak?

Párizsban a lakbér a budapestinek több mint a kétszerese, 350-1000 euróba kerül egy főnek egy 20-40 négyzetméteres, bútorozott apartman vagy stúdiólakás. Szoba esetében, vagy vidéken alacsonyabb is lehet az ár: Calais környékén, a svájci határnál és a Pireneusok mellett olcsóbb a lakbér, egy garzon körülbelül 300 euró egy hónapra.

... milyenek az életkörülmények?

A termékek többsége szabadáras, de az árat kötelező egyértelműen feltüntetni. Nagyon sok boltban még mindig odaírják az árat az euró mellett frankban is. Az árkülönbségek a termék márkájától és a vásárlási helytől is függnek. A listánkban szereplő árak párizsi boltok árait tükrözik. Negyedkilós camembert sajtot már 2 euró alatti áron is találhatunk, egy liter tej 1,10, egy tábla csoki másfél euróba, egy palack ásványvíz (1,5 literes) 18 eurocentbe kerül. Az alma ára kilónként 2,30, a narancs viszont 1,95 euró. A legolcsóbb borokat és pezsgőket (7,5 decit) 1-2 eurós áron vehetjük meg, míg egy bagettet 80 centért.

Egy csésze kávé másfél-két euróba, tejszínnel háromba, a sör pedig 4 euróba kerül. Egy szendvicsért 4, egy olcsóbb főételért (sült hús körettel) általában 12 eurót kérnek. 

... milyen tömegközlekedési lehetőségek vannak? 

Párizs mellett Lyonban, Marseille-ben, Toulouse-ban, Lille-ben és Rouenben van metró. A fővárosban több mint tíz vonal működik, csaknem 300 megállóval - így ez leggyorsabb közlekedési eszköz. Emellett busszal és villamossal is utazhatunk.

A vonaljegy Párizsban 1,50 euróba kerül. A várost és a külvárosokat zónákra bontották, a jegyek ezekre érvényesek, és egy jeggyel másfél órán át lehet utazni bármelyik közlekedési eszközön, akár váltogatva is. A párizsi közlekedési vállalat honlapja.

... megfelelő-e a távolsági közlekedés?

Franciaországban működnek belföldi repülőjáratok, Párizsból nagyjából egy óra alatt el lehet jutni bármelyik nagyvárosba. A Francia Állami Vasút (SNCF) behálózza az egész országot, a nagyvárosokba TGV-vel lehet utazni Párizsból, erre kötelező a helyjegy. A 750 kilométerre lévő Marseille-t például 3 óra alatt el lehet vele érni. Ahol nem jár vonat, ott távolsági buszokkal közlekedhetnek az utasok.

... mennyibe kerül az oda-vissza utazás? (repülő, busz, vonat)

Repülővel körülbelül két óra alatt el lehet jutni Budapestről Párizsba vagy Lyonba, nyáron pedig Nizzába is indulnak járatok. Ha sürgősen kell indulni, akkor " még a fapadoson is" 64 ezer forint lehet a repülőjegy, de ha néhány hónappal előre meg tudjuk venni, akkor pár ezer forintból megúszhatjuk (a legolcsóbb időszak jelenleg december eleje, 6500 forintért). A Budapest-Párizs útvonal távolsági busszal 47 900 forintba kerül (oda-vissza), s az utazás csaknem húszórás.

... kell-e nyelvismeret a munkavállaláshoz?

A szakmunkásoknál és a magasabb iskolai végzettséghez kötött tevékenységeknél a munkáltatók egyértelműen megkövetelik a nyelvtudást. Olyan munkát is lehet találni azért, amihez nem kell, például szüretelés vagy takarítás. Ezeket az állásokat azonban főként portugálok, illetve arab bevándorlók töltik be.

Azt a hiedelmet megerősítette Nagy Zsuzsa, hogy a franciák közül nem sokan beszélnek idegen nyelveket. Aki pedig több nyelvet is beszél az anyanyelve mellett, az általában a munkája miatt tanulta meg ezeket - például az idegenforgalomban dolgozik. 

Az idegeneket nehezen fogadják be

A kollégák között nagy a verseny, és a vezetőség sem veszi jó néven a munkahelyi barátkozást. Úgy gondolják, hogy ez a munka rovására mehet. "Gyakran határozott időre szólnak a munkaszerződések, és néhány hónap alatt nem igazán lehet megismerni a munkatársakat. Azoknak a franciáknak, akikkel eddig összeakadtam, erős előítéleteik voltak a külföldiekkel szemben: a kelet-európaiakat például kommunistának, lopósnak hitték. Volt olyan kolléganőm, aki hangoztatta: csak azért jöttem, hogy elvegyem előlük a munkát, sőt, egy tányér levesért is hajlandó lennék dolgozni." - mesélte a svájci határ melletti kis faluban élő kozmetikus.

Nagy Zsuzsa elmondta, hogy a környezetében élők az EU-t szükségszerű rosszként élik meg. Az áremelkedések és a munkanélküliség miatt az uniót - és főleg az új tagállamokat - hibáztatják. Téves nézeteket is hangoztatnak, például gyakran emlegetik, hogy az általuk befizetett pénzt nálunk osztják szét. "Sajnos néha a hétköznapi életben is lecsapódik ez a feszültség, amit a franciák hagyományosan erős nemzettudata is erősít. Ez ellen a magyar közösségek jelenhetnek menedéket, ám ilyenek általában csak a nagyvárosokban vannak, vidéken egyedül kell megbirkózni a magánnyal és a honvággyal."

Hasznos címek

Párizsi Magyar Nagykövetség
Címe: 5 bis, square de l'avenue Foch, 75116 Paris. Telefon: 00 33 1 45 00 94 97. Ügyelet: 00 33 6 83 25 43 62. E-mail: mission.par@kum.hu.

Magyar Konzulátus
Címe: 92 Rue Bonaparte, 75006 Paris. Telefon: 00 33 1 43 54 66 96.

Párizsi Magyar Intézet (Institut Hongrois de Paris)
Címe: 92 rue Bonaparte, 75006 Paris. Telefon: 33 1 43 26 06 44. E-mail: info@instituthongrois.fr.

- Profession.hu

További cikkek a munkaerőpiaccal kapcsolatban
További cikkek a munkaerőpiaccal kapcsolatban
www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Tehetségmenedzsment a generációváltás és munkaerőhiány árnyékában

2017. május 29.
Milyen készségekre lesz szüksége a jövő munkavállalóinak? Avagy hogyan lehet előre jelezni az előrejelezhetetlent? (X) Bővebben

-

CPL bérezési útmutató 2017

2017. május 25.
A CPL bemutatja legutóbbi Business Services és Engineering and Supply Chain bérezési útmutatóit, mely egész Közép-Európára kiterjed. (X) Bővebben