Amikor az unalom megbetegít

2018. október 16. Forrás: Profession.hu/Istók Nikoletta

Hasznos: - + Nyomtat

Vajon milyen hatással van ránk, ha folyamatosan unatkozunk a munkahelyünkön? Kérdésünkre szakértő válaszolt.

Önnek ajánlott állások

A burn outról, azaz a kiégésről egyre gyakrabban hallani, miközben aAmikor az unalom megbetegít bore out jelenséget, vagyis a krónikus unalom szindrómát szinte teljes (azonban semmiképp sem jótékony) homály fedi. Nem véletlenül alakult így, tudjuk meg Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológustól: „Rendkívül kínos téma, ha valaki úgy kapja a fizetését, hogy közben unatkozik. Az érintettek akár a munkájukat is kockáztatnák azzal, ha felfednék az igazságot, ezért jellemzően inkább nem beszélnek a kialakult helyzetről, ami viszont jelentősen megnehezíti a probléma megoldását.”  Lássuk, mi is a baj ezzel a talán nem is olyan ritka felállással!

Van okunk a gyanakvásra

A bore out és a burn out két végletet testesít meg, azonban hasonló tőről fakad, mivel mindkettő a képességeink és az előttünk álló kihívások relációjával függ össze. E két tényező egészséges összhangja adja a flow élményt, ami a legideálisabb, ha a munkánkról és a személyes fejlődésünkről van szó. A krónikus unalmat akkor tapasztaljuk meg, amikor képességeinkhez mérten nagyon egyszerűek, rutinszerűek a feladataink, míg ennek ellenpontja, vagyis a kiégés akkor jelentkezik, ha a képességeinkhez viszonyítva túl nagyok az előttünk álló kihívások. „A tünetek nagyon hasonlóak: a bore out fizikai fáradtsággal, kimerültséggel, visszatérő fejfájással, alvásproblémákkal, emésztési zavarokkal jár, emellett lelki kiüresedés, feszültség és céltalanság is jelentkezik az érintetteknél. Mivel az unalomtól szenvedők az inkompetencia érzésével is küzdenek, elkezdik magukban keresni a hibát. Hiperreflexió, azaz túlzott önreflexió lép ilyenkor működésbe, tovább mélyítve a probléma-fókuszú gondolkodást” – fejti ki Geszvein Erika.

A fenti mechanizmus egyfajta spirálként ránt magával, amelynek nyomán egy idő után az ún. tanult tehetetlenség alakul ki interjúalanyunk szerint: „Ha folyamatosan unatkozunk, és nincs részünk az alkotás élményében, eluralkodik rajtunk, illetve az életünk egészén a passzivitás, a reménytelenség, és a cselekvőképtelenség, sőt mindez nem ritkán depresszióba is fordul. A probléma felismerése nem könnyű, de nem is lehetetlen. Magunk is rádöbbenhetünk arra, hogy valami nincs rendben, de segítségünkre lehet ebben egy szakember is, akivel közösen tárhatjuk fel a kialakult helyzet gyökerét. Mivel az életünk ciklikus, minden szakaszban megvannak azok a feladatok, amelyeken túl kell jutnunk, így biztosan mindenkinél elérkezik az a pillanat, amikor számot vet az életével, és felteszi magának a kérdést, hogy mennyire jó az, amit csinál, és mit is tesz hozzá a világhoz. Ha bizonytalanok a válaszaink, ajánlott elgondolkodnunk, hogyan tovább

Amikor az unalom megbetegít - munka, unalom, változás.

 

Törjünk ki a rutinból

Első lépésként fontos tisztáznunk, hogy burn outban vagy bore outban szenvedünk-e, ha ugyanis az unalmat kiégésként értelmezzük, és még inkább visszafogjuk a munkavégzést, garantáltan mélyülni fog a szakadék alattunk. „Ezután maximális önkritikussággal – de hiperreflexió nélkül – rá kell néznünk a képességeinkre, és arra, hogy tudunk-e kihívásokat találni a munkahelyünkön. Ha ez megvan, a felelősségvállalás következhet, mégpedig annak vizsgálata, hogy elég alaposan, odaadóan végezzük-e a munkánkat. Három kérdés mentén érdemes haladnunk: mit csinálunk a munkahelyünkön? Mit gondolnak mások (a főnökünk, a kollégáink), hogy mivel töltjük a napokat? És mit kellene csinálnunk? Könnyen kiderülhet, hogy csupán a minimumra törekszünk, pedig a munkakörünk sokkal többet várna el, de az is lehetséges, hogy valóban kevés feladatot bíztak ránk. Ha ez utóbbi áll fenn, érdemes proaktívan feltérképeznünk, hol van a részlegünkön, esetleg más osztályokon sok munka, amiből mi is vállalhatunk. Amennyiben jó a viszonyunk a vezetőnkkel, közvetlenül vele is beszélhetünk erről, ellenkező esetben puhatolózzunk a kollégáinknál a lehetőségekről” – tanácsolja Erika.

És hozzáteszi: „Azt is érdemes számba vennünk, hogy mivel tudnánk javítani az általunk végzett folyamatokon, milyen fejlesztések könnyítenék meg a munkánkat. Ezzel hatékonyan tölthetjük el a munkaidőnket, és feltehetően a főnökünk is üdvözölni fogja értékes kezdeményezéseinket. Hasonlóan jól működhet, ha a munkáltatónk támogatja, hogy munkaidőnkben végezzünk el egy online képzést, vagy szakmai anyagokhoz biztosít hozzáférést. Ily módon ismét flow-ba kerülhetünk, fejlődhetünk, és ezzel jogos alapot teremthetünk az áthelyezésünkre vagy munkakörünk kiterjesztésére. Amennyiben ilyesmire nincs módunk, a szociális felelősségvállalás is jó módszer, amikor is a csapatunk, munkatársaink jóllétével kezdünk el foglalkozni, közös programokat szervezünk, vagy mentoráljuk az újonnan érkezőket.

További lehetőségeink is vannak, ha a fentiek esetleg elsőre túl nap falatnak bizonyulnának. „Jó megoldás, ha megpróbálunk változtatni a hétköznapi rutinunkon. Rendezzük át az íróasztalunkat, a szobánkat, vagy csak a számítógépünk mapparendszerét. Menjünk új útvonalon munkába, esetleg tömegközlekedés helyett szálljunk biciklire. Ha hosszabb az utunk, használjuk ki az időt nyelvtanulásra, olvasásra, kezdjünk el relaxálni, meditálni, vagy próbáljunk ki mindfulness technikákat. Kicsit más, kicsit izgalmasabb lesz így a napindítás, ami ugyan a munkahelyi unalmat nem oldja fel, de átállít bennünket egy ingerkereső üzemmódra, ami viszont az egész napunkra kihatással lesz. Az unalmas feladatainkat bármilyen plusz ingerrel (de nem internetezéssel!) is megszakíthatjuk, ebédszünetben pedig menjünk ki az irodából, esetleg intézzünk el valami apróságot, és máris másképp fogjuk érezni magunkat.

Kényelmetlen kérdések

Ha a bore out már a magánéletünkbe is begyűrűzött, és az egészségünkben is károkat okozott, komoly lelki munkával, mélyreható önismerettel oldhatjuk csak fel. „Elengedhetetlen, hogy szembesüljünk a helyzet súlyosságával. Nézzük meg és vessük papírra a napi rutinunkat egy hétig, és azt is, hogy mi a napunk legunalmasabb pontja. Elképzelhető, hogy több órát töltünk el például a közösségi oldalak görgetésével, amely a passzivitást jelentősen fokozza. Jóval nehezebb kérdés, de szintén megkerülhetetlen az e problémában érintettek számára, hogy mi is az életcélunk. Vagy másképp, kicsit keményebben fogalmazva: mi lenne a sírfeliratunk? Afelé haladunk-e, ahogy szeretnénk, hogy emlékezzenek ránk, vagy zsákutcában vagyunk épp? Valószínűleg sürgető lesz az irányváltás” – figyelmeztet Erika.

Egy másik gyakorlatként összegezhetjük, hogy napi, heti, havi és éves szinten mit értünk el a munkánkban. Tegyük mellé a céljainkat, és fehéren feketén látni fogjuk a különbséget, ami ugyan kellemetlen lesz, mégis lökést ad ahhoz, hogy kimozduljunk a tehetetlen állapotból. „A nézőpontváltás is segíthet: ahelyett, hogy kizárólag arra koncentrálunk, mit kaphatunk a munkahelyünktől, mi jár nekünk, helyezzük a fókuszt arra, hogy mi mit adhatunk, illetve mit kell adnunk a világnak a munkánk által. Ezzel az attitűddel képesek leszünk önmagunkon és a problémákon felülemelkedni, és újra lendületbe jövünk” – osztja meg zárásképp a szakember.

Magunkra ismertünk? Változtassunk minél hamarabb! Nagy adag tudatosságra és kitartásra lesz szükségünk, de garantáltan jobban fogjuk érezni magunkat nemcsak a munkában, hanem az életünk minden területén. Amennyiben szükséges, ne riadjunk vissza a munkahelyváltástól sem: számtalan friss lehetőség vár ránk, amelyek közül személyes preferenciáink szerint válogathatunk. Váljunk láthatóvá a munkaadók számára, frissítsük önéletrajzunkat, és töltsük fel ide.Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is.

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

A Profession.hu Google+ oldala

Címkék: munka, munkahely, unalom, kihívás, változás

- Profession.hu

További cikkek a karrierépítésről
További cikkek a karrierépítésről
www.facebook.com/Profession.hu

Kapcsolódó témák

-

Utazzunk a fejlődésért

2018. november 15.
Az utazás nem csak remek kikapcsolódás, de komoly személyiségfejlesztő hatással is bír, amit a karrierünk során is kamatoztathatunk. Bővebben

-

Időbeosztás felsőfokon

2018. november 15.
3 módszer, a valódi hatékonyság jegyében, amelyeket akár azonnal kipróbálhatunk. Bővebben