4 tipp a stressz csökkentéséhez
A stressz a munkahelyi problémák leggyakoribb okozója. Utánajártunk, mit tehet a vállalat ellene!
Önnek ajánljuk!
A stressz pszichológiai probléma, mely a munkavállalók többségét érinti, és az elsődleges okok között szerepel a rossz teljesítmény és a magas hiányzási arány kialakulásában. Jól ismeri a jelenséget Zsolt, egy infokommunikációs cég tanácsadója, aki számos nagyvállalati vezető mellett dolgozik coach-ként, de startup cégek indulásához is többször nyújtott már HR- és vállalatszervezési segítséget. „A stressz az utóbbi évek egyik legelcsépeltebb kifejezésévé vált, sok mindent magyaráznak a stresszel, sokféle kezelési módszerről hallunk is, de a stressz kezelés egyelőre sajnos egyéni és vállalati szinten is gyerekcipőben jár” – nyilatkozza a Profession-hu-nak Zsolt, aki szerint a munkahelyi stressz alapvetően az alábbi három okra vezethető vissza:
- megnövekedett feladatmennyiség (vagy szoros határidők)
- túl nagy felelősséggel járó munkakör
- a menedzseri támogatás hiánya
„Az összes munkahelyhez köthető megbetegedés megközelítőleg 40 százaléka ezeknek az okoknak tudható be, és ma már elmondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság közel egynegyede karrierje során megtapasztalja a krónikus stresszt.”
A fentiek alapján felmerül a kérdés: Mit tehet egy vállalat annak érdekében, hogy a munkatársak képesek legyenek kezelni a stresszt?
„Egy dolgozó képessége arra, hogy megfeleljen a munkahelyi elvárásoknak, függ az otthoni és a munkahelyi körülményektől és azok változásától. Egy-egy jól körülhatárolható nehézség, vagy hosszú évek során felhalmozódott apró problémák, amelyek a háttérben nyomasztják a dolgozót mind-mind észrevétlenek maradnak, ha nem figyelünk a tünetekre. A vállalatnak nemcsak anyagi kárt okoznak, de súlyos egészségkárosodáshoz és akár kiégéshez, sőt, a munkatárs kieséséhez is vezethetnek hosszú távon. Aki szenvedett már krónikus stressztől, az tudja, hogy ilyenkor a racionális gondolkodásra való képesség sérül. Nem ritka, hogy a fizikai tünetek a stressz okainak megszűnése után is folytatódnak.”
Ha a kollégákon az alábbi tüneteket tapasztaljuk, akkor nagy valószínűséggel egészségtelen mértékű stressznek vannak kitéve a munkahelyen:
Fejfájás, pánikrohamok, állandó fáradtság, álmatlanság, mellkasi fájdalom, gyomorgörcs, magas vérnyomás, légzési panaszok, izomgörcsök.
Kérdés, hogy hogyan segítheti a HR a dolgozókat a stressz kezelésben és a kiváltó okok feltérképezésében?
Zsolt szerint nehéz olyan tanácsot adni, amely általánosan minden vállalatra érvényes, de az alábbiak jó alapot jelentenek ahhoz, hogy elinduljon a folyamat:
1. Amikor a dolgozó úgy érzi, hogy megbecsülik a munkáját és értékelik teljesítményét, még a stresszes időszakokat is egészségesebben vészeli át. A legtöbb esetben a félreértések és nézőpont különbségek a főnök és a beosztottak, a csoportvezető és a csoporttagok közti kommunikációs problémákra vezethető vissza. Győződjünk meg róla, hogy a vállalati kommunikáció nemcsak az elvárások tudatosításából, hanem pozitív visszacsatolásból és dicsérő-jutalmazó elemekből is áll. A menedzsereket ösztönözzük arra, hogy havonta mindenkivel beszélgessenek minimum fél órát.
2. A stressz okai között gyakran az irreálisan nagy munkamennyiség áll. Tekintsük át a rendszert és vizsgáljuk meg, hogyan tudjuk tehermentesíteni az illetőt azáltal, hogy bizonyos dolgokat delegálunk. Nem kizárt, hogy több embert kell felvennünk, mert a kollégák jelenlegi száma egyszerűen nincs arányban azzal a munkamennyiséggel, melynek elvégzését megköveteljük.
3. A stressz sokszor nem is a főnök, hanem az ügyfelek irányából érkezik. Tartsunk ügyfélkezelési tréninget és tudatosítsuk a kollégákban, hogy mikor lehet „nemet” mondani egy-egy megkeresésre. A dolgozók többsége számára ugyanis nem világos, hogy az ügyfél által kitalált határidőkre vagy kívánságokra nem kötelesek azonnal igent mondani. Az „ügyfél kívánsága szent” hozzáállással lehet, hogy pillanatnyi előnyökre teszünk szert, a be nem váltott ígéretekkel, a késéssel vagy összecsapott munkával azonban később óriási károkat okozunk.
4. A rugalmas munkaidő vagy az arra való minimális nyitottság is nagyon sokat jelenthet a munkatársak közérzetének javításában. Nem mindenki bírja ugyanazt a nyomást az egyes munkakörökben, így rengeteget segíthet egy problémafeltáró őszinte beszélgetés, melynek során akár felvethetjük azt is, hogy módosítunk az adott kolléga munkakörén vagy munkaidején.
Gondoljuk át a fentieket és ültessük át a gyakorlatba a számunkra hasznos ötleteket. Ne feledjük, hogy a humán erőforrás a legnagyobb kincs egy vállalatnál, így minden lépés, amely arra irányul, hogy a kollégák elégedettségét növeljük és egészségét megőrizzük, sokszorosan megtérül. Ha munkavállalóként továbbra is stresszesek vagyunk és a vállalat részéről nem tapasztalunk könnyítést, akkor se csüggedjünk! Merítsünk erőt abból, hogy több tízezer álláshirdetés vár ránk, és nagy eséllyel az álomállást is megtalálhatjuk, ha kitartóan keressük! Nézzünk szét bátran a legfrissebb álláslehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint! Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést. Ha pedig önéletrajz nélkül pályáznánk, használjuk a Mobilmunkát.
Készítette: Khojaste K
