Sok munkavállaló egy-egy nehéz döntés meghozatalánál azon kívül, hogy "elgondolkodik", kifinomultabb döntési módszereket is figyelembe vesz. Íme, néhány hasznos módszer, mely megkönnyítheti a dolgunkat, fontosabb döntéshozatal előtt pedig akár többet is bevethetünk a siker érdekében. Egy-egy ilyen módszer alkalmazásakor akár olyan logikai dolgokra is rádöbbenhetünk, melyekre nem is gondoltunk.

1. Döntési mátrix

Ez a döntéshozatali technika szisztematikusan értékel minden szempontot és kritériumot, mely az adott döntéssel kapcsolatban számításba jöhet, majd egy végső összeg alapján megállapíthatjuk, hogy melyik opció kecsegtet a legnagyobb előnnyel. Az egyes szempontokhoz rendelt számszerű adatok miatt a szubjektivitást a minimálisra csökkenthetjük. 

Először készítsünk egy táblázatot az alábbiak szerint: a különböző döntési lehetőségeket írjuk külön sorokba, a szempontokat pedig, melyek befolyásolják a döntést, oszlopokba rendezzük. Például: ha aközött kell döntenünk, hogy elfogadunk-e egy új állást, vagy maradunk jelenlegi helyünkön, akkor ezt a két dolgot egy-egy sorba írjuk, a döntési szempontokat, mint pl. a fizetés és a fejlődési lehetőség vagy ledolgozandó munkaórák száma kerüljenek az oszlopokba.

Karrier: így hozzunk meg nehéz döntéseket!

Ennél a példánál maradva a jelenlegi fizetés legyen 7-es, az új pozíció, mely egy fokkal magasabb fizetéssel jár, 8-as. Végezzük el minden egyes szempontnál ezt a pontozást, adjuk össze őket és a legjobb döntést az lesz, amelyik összességében a legnagyobb pontszámot adja.

2. A jövő kereke

Míg a fenti módszer alapvetően matematikai, a jövő kereke módszer vizuális segítséget ad a döntéshozatalban. Egy-egy döntés pozitív és negatív következményeit mérlegelhetjük az által, hogy a szóban forgó változást, mint például a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét középre írjuk. A döntés közvetlen következményei az e köré rajzolt körbe kerülnek.

A közvetlen következményekből eredő másodlagos, majd harmadlagos következmények újabb-és újabb koncentrikus körökben jelennek meg. Ennek segítségével pontosan jól láthatjuk, hogy mivel jár majd rövid és hosszú távon az adott döntés.

Például ha azon gondolkodunk, hogy részmunkaidős állásra váltunk, annak közvetlen következménye a fizetéscsökkenés, amely az első körbe kerül. Ennek pótlására alternatív forrásokat kell keresnünk (második kör), mely pénzzel és idővel jár (harmadik kör). A kevesebb munka azonban több szabadidőt is jelent, ez szintén egy második körös buborékba kerül, a harmadik körben pedig a felszabaduló idő eltöltésének költségei és pozitív hatásai kerülnek. 

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

3. Személyes SWOT analízis 

A SWOT az angol (Strengths, Weaknesses, Opportunities and Threats), vagyis erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek rövidítését jelenti. A 60-as években üzleti applikációkra kifejlesztett módszert sikeresen alkalmazhatjuk a személyes döntéshozatalban is. Ha azt fontolgatjuk, hogy karrierváltást hajtunk végre és könyvelői pozíciónkból ezen a területen tanárként szeretnénk elhelyezkedni, a SWOT segíthet abban, hogy az álláshirdetésben foglaltakat összeegyeztessük képességeinkkel és készségeinkkel. Így reális képet kaphatunk arról, hogy milyen esélyeink vannak, és mely területek igényelnek további fejlesztést. 

Példa a kérdésekre, melyeket feltehetünk magunknak a SWOT-analízisben:

Karrier: így hozzunk meg nehéz döntéseket!Erősségek: A vállalati szférában szerzett készségeink közül melyek lehetnek a leginkább hasznosak egy oktatási környezetben?

Karrier: így hozzunk meg nehéz döntéseket!Gyengeségek: Mennyi időbe telhet, amíg megszerzem a pozícióhoz szükséges bizonyítványt/oklevelet/minősítést?

Karrier: így hozzunk meg nehéz döntéseket!Lehetőségek: Mely iskolákban van a legnagyobb igény az idősebb/tapasztaltabb tanárokra?

Karrier: így hozzunk meg nehéz döntéseket!Veszélyek: Mekkora versennyel kell szembenéznünk álláskereséskor, egy-egy pozíció megpályázásakor?

4. T-táblázat

A másik nevén pro és kontra táblázatnak is nevezett módszer nevetségesen egyszerűnek tűnik (és az is), de hihetetlenül hatékony lehet, ha gyorsan kell döntést hoznunk és egyszerű szempontok alapján kell mérlegelnünk következményeket. A módszer abból áll, hogy középre írjuk az adott dilemmát, alatta húzunk egy függőleges vonalat majd ennek bal és jobb oldalán oszlopszerűen felsoroljuk az előnyöket és a hátrányokat, így rögtön láthatjuk, hogy milyen jó és rossz hatásokkal járhat döntésünk.

Címkék: munkahely, karrier, döntés

Szemlézte: Fogas Krisztina