Hogyan kezeljük a kínos hallgatást az állásinterjún?
Kínos hallgatások még a legjobb állásinterjún is megeshetnek. Így kezeljük őket méltósággal.
Önnek ajánljuk!
Sokunkkal előfordult már, hogy egy kiválóan induló interjú közben hirtelen elhallgatott az interjúztató, és ott találtuk magunkat, hogy kínos csendben ülünk, és közben azon gondolkoztunk, hogy vajon mit rontottunk el, vagy valami rosszat mondtunk-e.
Kommunikációs szakértőnk, Angéla a non-verbális, vagyis a nem beszédközpontú kommunikációra szakosodott, és jól ismeri ezt a jelenséget. A felsőoktatási intézményekben szimulációs gyakorlatokkal modellezi az állásinterjút, így készítve fel a diákokat arra, hogyan kezeljék a helyzetet, amikor már élesben kell felvételizniük.
„A nyugati társadalmakban a csendre egy beszélgetés során úgy tekintenek, mint egy olyan dologra, amit minden áron el kell kerülni. Inkább kitöltjük fecsegéssel, vagy bármi mással az időt, csak csend ne legyen. Ez azonban az interjúszituációban különösen kellemetlen lehet, hiszen ilyenkor joggal érezzük úgy, hogy a beszélgetés menetét a HR menedzser irányítja, és nem akarjuk megfordítani a szerepeket az által, hogy átvesszük ezt az irányítást. Csend bekövetkezhet, ha például a felvételiztető jegyzeteket készít, és azzal van elfoglalva. Ilyenkor legyünk türelmesek, vegyünk mély lélegzetet, és várjuk meg, ameddig figyelmük újra aktívan felénk fordul. Ha azonban nem ez a helyzet, és a beszélgetőpartner nem tesz lépéseket a csend megszakítására, akkor rajtunk a sor.”
Íme, 5 módszer a kellemetlen csend kezelésére az állásinterjún:
1. Ne törjük meg a csendet!
„Természetesen nehéz belesimulni a csendbe, de sokszor jó taktika, ha nem erőltetjük mindenáron a beszélgetést, hiszen ezzel nem biztos, hogy jó benyomást keltenénk. Próbáljunk mosolyogni a HR menedzserre és nyugodtak, magabiztosak és összeszedettek maradni. Gondoljunk erősségeinkre és legjobb szakmai tulajdonságainkra, így képesek leszünk fenntartani egy pozitív kisugárzást, ami megjelenik majd testbeszédünkben és arckifejezésünkön is. Lehet, hogy felmerül bennünk a kérdés: miért maradnánk csendben az állásinterjún? Szeretném hangsúlyozni, hogy a csend a beszélgetés természetes velejárója, és egy-egy rövidebb szünet által még nemcsak elfogadhatónak tekinthető egy interjú, de kifejezetten jónak mondható. A csend a beszélgetés ritmusát adja. Maradjunk mosolygósak, húzzuk ki magunkat és végig tartsuk a szemkontaktust.”
2. Lassítsunk
„Lehet, hogy nem vesszük észre, de saját viselkedésünk is oka lehet annak, ha az interjú során időről-időre kellemetlen hallgatásokba ütközünk. Próbáljuk lenyugtatni idegeinket és lecsendesíteni gondolatainkat mély levegővételekkel. Fontos, hogy a normál beszédtempónkban beszéljünk, a legtöbb hirtelen hallgatás ugyanis abból ered, hogy a jelölt idegességében gyorsan ledarálja válaszait, előbb, mint arra a felvételiztető számít, így időbe telik, mire a kérdező újra felveszi a fonalat. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mit válaszoljunk egy kérdésre, ne vágjunk bele rögtön, az is válasz, ha egy pillanat időt kérünk, hogy összeszedjük gondolatainkat.”
3. Kérjünk pontosítást
„Előfordulhat, hogy egy magabiztos és lehengerlő válasz után találjuk szembe magunkat azzal, hogy az interjúztató hallgatásba merül. Ha ez a helyzet, és nem értjük az okát, jó módszer lehet, ha konkrétan rákérdezünk: „Szeretné, ha pontosítanám, hogy mire gondoltam?”, esetleg vigyük tovább a gondolatot: „Az alapján, amit az imént említettem, hogy látja, működhetne az elképzelés a cég számára?” Ez által visszaütjük a labdát a menedzsernek és felfrissítjük a kommunikációt.”
4. Kezdjünk bele egy kapcsolódó történetbe
„Ha nagyon nyomasztóvá válik a csend, vessünk fel egy gondolatot, mintegy folytatásaként a már korábban elhangzottaknak, vagy más megközelítésből válaszolva a legutóbb feltett kérdésre. Ez alkalmat ad arra, hogy bővebben kifejtsük tapasztalatainkat, vagy részletezzünk egy olyan dolgot, amiről egyébként is szerettünk volna beszélni. Kezdjük így: „Jobban belegondolva…”, - majd osszunk meg egy kapcsolódó történetet, amely új irányt ad a beszélgetésnek.”
5. Tegyük fel saját kérdéseinket
„Sok esetben a felvételiztető részéről a csend egyfajta jelzés a jelölt részére, hogy átveheti a szót, és bátran felteheti saját kérdéseit. Ha úgy érezzük, hogy ennek helye van, akkor vegyük át a kezdeményezést és tegyük fel saját kérdéseinket a pozícióval kapcsolatban. Kérdezzünk rá a munkakörnyezetre, a napi beosztásra, a legnagyobb kihívásokra, vagy bármi másra, amit esetleg aggályosnak tartunk.”
Próbáljuk ki a szakértő által ajánlott módszereket a következő állásinterjúnkon. Ha még keressük a megfelelő pozíciót, figyeljük a legfrissebb álláslehetőségeket, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Ha növelni akarjuk esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, illetve töltsük le a mobil applikációt - Androidra itt, iPhone-ra itt. Minél több lehetőséget és információt vizsgáljunk meg, mert annál jobb döntéseket hozunk majd.
Készítette: Khojaste K
