Hogy kerüljük el a csaló munkaadókat?

Sajnos gyakran hallani arról, hogy nem valós állásajánlatokat kínáltak a munkát keresőknek. Egyes vállalkozások tetemes összeget kérnek el a kiszolgáltatott, elkeseredett, régóta állástalan emberektől annak fejében, hogy munkát adjanak nekik. Arról is hallhattunk már nem egyszer, hogy nem olyan munkát kap az új dolgozó, mint amit ígértek neki.

Néhány hirdetésnél már a szövegből kiderül, hogy nem komoly az ajánlat, ám némelyik első pillantásra teljesen korrektnek tűnhet. Ezeknél sokszor csak akkor bújik elő a turpisság, ha eljutunk az interjúig, vagy épp elkezdünk dolgozni.

De hogyan lehet felvértezni magunkat a kamu álláshirdetések, az átverésre szakosodott "munkaadók" ellen?

Íme 5 tipp, amit érdemes megfogadni!

1. Ne fizessünk!

Az állásközvetítők Magyarországon nem kérhetnek pénzt a szolgáltatásukért - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A komoly cégeknek nem az álláskeresők, hanem a munkát kínálók fizetnek azért, hogy megtalálják a számukra megfelelő új kollégát!

A külföldi munkát kínáló közvetítőknél gyakoribb, hogy ilyen-olyan indokkal pénzt kérnek a dolgozni vágyóktól, majd cserben hagyják őket. Az még a jobbik eset, ha az átverésre már itthon fény derül.

Egyik olvasónkkal, Balázzsal történt meg, hogy a külföldi munkát kínáló cég 50 ezer forintos regisztrációs és ügyintézési díjat kért tőle egy angliai mosogatói állásért. A fiú nem tudott angolul, London egyik repterén egy magyar férfi várta, aki a kezébe nyomott egy cetlit egy címmel, miszerint itt kell jelentkeznie, majd otthagyta. A srác beírta a telefonjába a címet, ekkor derült ki, hogy ilyen utca és házszám nem is létezik. (A külföldi munka veszélyeiről ITT olvashatunk bővebben!)

Az átveréseket úgy védhetjük ki, hogy megbízható forrásból származó állásajánlatokra adjuk be a pályázatunkat. A Profession.hu nagyon figyel arra, hogy ellenőrzött hirdetéseket kínáljon az álláskeresőknek.

2. Ellenőrizzük le a munkaadót!

Ha szerepel az álláshirdetésben a munkaadó neve, akkor egyszerű dolgunk van: írjuk be az internetes keresőbe és nézzünk utána a honlapokon, fórumokon, hogy mit lehet tudni a cégről. Ha a hirdetés alapján nem derül ki, mely cég keres új munkatársakat, akkor sincs minden veszve. Ne fogadjunk el egy állást vakon: amennyiben eljutunk az állásinterjúig és megtudjuk a munkaadó pontos nevét, még akkor is utánajárhatunk a vállalkozás viselt dolgainak.

Abban az esetben, ha munkaerő-közvetítő cég segítségével keresünk munkát, mindig ellenőrizzük le, hogy szerepel-e a vállalkozás a nyilvántartásban. Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes munkaügyi központnál. A www.munka.hu oldalon a "Foglalkoztatás" aloldalon az "Álláskeresőknek/Állásajánlatok/Magán-munkaközvetítők" menüpont alatt tájékozódhatunk erről, vagy felvilágosítást kérhetünk az illetékes megyei munkaügyi központtól.

Ha az önéletrajzot gmail, freemail vagy egyéb más ingyenes levelezési címre kérik, rendüljön meg a bizalmunk és nyomozzunk egy kicsit, hogy valójában ki is állhat az álláshirdetés mögött.

2. Zavaros a munkaadó személye - kiszervezik a saját embereiket

A napokban bukott le két olyan cég is, amelyek munkaerő-kölcsönző cégeket hoztak létre, és a saját dolgozóikat kiszervezték, majd visszakölcsönözték - ezzel adócsalást követtek el.

A korábban egy építőipari cégnél dolgozó András özvegye is egy ehhez hasonló ügyletről számolt be lapunknak. Az asszony az özvegyi nyugdíjat szerette volna elintézni a férje halála után, és nagyon meglepődött, hogy egy hosszú listát kapott, amikor kikérte az igazolásokat a férfi munkahelyeiről. A nő ugyanis úgy tudta, hogy a párja 20 éve ugyanott dolgozott. És valóban, helyileg tényleg arra a telephelyre járt be minden nap, csak épp kétévente más cégnél volt bejelentve.

3. Távmunka vagy piramisjáték?

Csak az olyan távmunka-hirdetés kínál valódi munkát, amelynek a szövegében szerepel szakképzettség is: például "otthonról dolgozó könyvelőt" vagy "távmunkában informatikust" keresnek. Az álláshirdetéseknél mindig fenntartással kell kezelni azokat, amelyek nem valamilyen konkrét állásra várnak jelentkezőket.

Az otthonról végezhető munkák között azok dominálnak, amelyekhez szakképzettség nem szükséges, sőt dolgozni sem kell, mégis relatíve magas - sokszor havi 150-200 ezres - "fizetést" kínálnak. Van egy mondás: túl szép, hogy igaz legyen. Ez lebegjen a szemünk előtt az ilyen álláshirdetések láttán! Hiszen senki sem olyan bolond, hogy valós munkavégzés nélkül százezreket ígérjen.

A hirdető célja az, hogy "megsarcolja" az álláskeresőket: nem munkát kínál, hanem a piramisjátékot. A "válaszborítékért tájékoztatjuk" típusúaknál bizonyos összeget kell elküldeni vagy átutalni a "munkacsomag" megszerzéséhez. Ezután minden esetben az a válasz érkezik: mi is tegyünk ugyanígy: hirdessünk, majd a jelentkezőktől befolyó összeg egy része a miénk lesz.

Érdekesség, hogy ez a típusú átverés nem új keletű: már 1923-ban is született egy törvény a korlátozására. Akkor még "hólabda-" vagy "hydra-szerződés" néven emlegették. A közel százéves jogszabályban kikötötték: nem szabad olyan szerződést kötni, amelyben a vevő vagy megrendelő csak abban az esetben kapja meg az árut, szolgáltatást, ha további vevőket gyűjt - és ha ez nem sikerül, joghátrány éri.

4. Nem fizetik ki a bért

A próbaidő a munkaviszony része, ezért fizetés jár érte. Általában 3 hónapos időtartamot jelent. Olyan, hogy "próbanap" viszont nem szerepel a munka törvénykönyvében, ezért ezt gyakran "elfelejtik" kifizetni. Azt viszont jogszabály írja elő, hogy az érdemi munkavégzésért kötelező fizetést adni. A törvénytisztelő munkáltatók az alkalmi munkák esetén egyszerűsített foglalkoztatás keretében jelentik be a dolgozót, esetleg egynapos megbízási szerződéssel oldják meg.

Mondvacsinált indokokkal is levonhat a munkáltató a fizetésből. Ede épp válófélben volt, és a munkaadóját kérte meg, hogy a telephelyen lévő kis házban megszállhasson. Megegyeztek, hogy az albérleti díjat és a rezsit levonják a fizetéséből. Ede nem tudta, hogy az egyik műhely is ugyanarra a villanyórára van kötve, mint a ház. Eleinte nem is gyanakodott - bár csodálkozott, hogy igen magas a számla, és alig maradt a fizetéséből. Amikor kiderült a turpisság, hiába követelte a pénzét. Nemcsak az albérletét, hanem hamarosan az állását is elveszítette.

Katalin irodában dolgozott, a fizetést eleinte rendesen megkapták, majd egyszer csak akadozni kezdett a gépezet, napokat, majd heteket csúsztak a kifizetések. A dolgozók ekkor már gondolták, hogy nagy a baj, ezért a lány is elkezdett állást keresni. Sikerült is találnia egy új munkát. Az előző munkaadója azonban a mai napig lóg neki az utolsó havi bérével.

5. Munkaszerződés nélkül dolgoztatnak

A feketén, szerződés nélkül foglalkoztatottaknak nincs semmilyen papírjuk, amire hivatkozhatnak, ha a munkaadó úgy dönt, kevesebb bért ad nekik a munkájukért. Ez abban az esetben is igaz, ha mondjuk minimálbérrel jelenik be őket, és a többit "zsebbe" kapják.

Abban az esetben is rosszul járunk, a feketemunkával, ha például munkahelyi balesetet szenvedünk - hiszen ha nem voltunk bejelentve, nem kaphatunk 100 százalékos táppénzt. Emellett a nyugdíjas korunkban fogjuk majd érezni a bejelentés nélküli munkavégzés hátrányát: kevesebb ledolgozott évünk lesz, és alacsonyabb összegre számíthatunk majd.

Nagyon fontos, hogy körültekintően keressünk állást, ne dőljünk be a túl jó ajánlatoknak, és kérjünk segítséget, ha bizonytalanok vagyunk abban, legális-e egy munka. A nagyobb városokban találhatunk például ingyenes munkajogi és karrier-tanácsadásokat. 

Ha pedig úgy érezzük, átvertek minket, akkor mindenképp forduljunk a rendőrséghez!

Készítette: Durbák Ildikó

Címkék: csaló, átverés, álláskeresés