A karrier kulcsa a nyelv

2011. június 03. Forrás: Profession.hu - Durbák Ildikó

Hasznos: - + Nyomtat
Van egy mondás: ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy. A magyarok nyelvtudása nem kielégítő, ennek oka nemcsak az oktatási rendszerben keresendő, hanem a nyelvünk elszigeteltségében is. A munkaadók azonban ezzel nem foglalkoznak: a legtöbb állásajánlatok szövegében szerepel az az igényük, hogy a leendő munkatárs beszéljen valamilyen idegen nyelven. Egyre gyakoribb az is, hogy a világnyelvek mellé egy "egzotikus nyelv" ismeretét is elvárják.

Önnek ajánlott állások

Az Európai Unió lakosságának 38 százaléka nem tud az anyanyelvén kívül más nyelvet, az Eurostat adatai szerint a magyarok háromnegyede kizárólag magyarul beszél. A románok kétharmada, a portugáloknak pedig a fele nem ismer mást az anyanyelvén kívül. Saját bevallása szerint egy idegen nyelvet a magyarok 17 százaléka ismer és használ, kettőt pedig a lakosság 6 százaléka. Három vagy annál több nyelven viszont igen kevesen – 1 százaléknál alig többen – tudják megértetni magukat.

A munkához elengedhetetlen

Az nyelvtudás jelentősége a kisebb országok polgárai esetében különösen nagy. A munkaerőpiacon eladható tudásnak Magyarországon is egyre fontosabb része a nyelvismeret. Nemcsak az EU-n belüli munkavállalás, mobilitás, hanem a multicégek magyarországi jelenléte miatt is nélkülözhetetlenné vált. A nemzetközi piacon nagyon nagy hátrányban vannak a magyar munkavállalók, ugyanis igen kevesen beszélnek elfogadható szinten más nyelveken.

Sok külföldi tulajdonú vállalat már az operátoroktól is elvárja, hogy megértessék magukat idegen nyelven is. Emellett egyre több szolgáltató központot telepítettek hazánkba a külföldi anyacégek, némelyik több ország ügyfélszolgálatát innen látja el. Ezek a munkaadók például nagyon sok szlovén, szlovák vagy épp horvát nyelvtudású dolgozót keresnek. Újra népszerű az orosz nyelv is, illetve az „egzotikus”, keleti – japán, kínai – nyelvet beszélők is nagyon nagy előnnyel indulnak a munkaerőpiacon.

Egy felmérés szerint a magyarok úgy vélik: fontos a nyelvtanulás, és ez elsősorban a karrierépítéshez szükséges. A motivációk sorában a második helyre az általános beszéd-, illetve az üzleti kommunikációs készség fejlesztése került – derült ki a KutatóCentrum és a Berlitz Nyelviskola felméréséből. Ezeket a szempontokat leginkább a fiatalok emelték ki, míg az 55 év felettiek úgy látják, hogy a munka mellett a külföldi utazások során is ugyanannyira hasznát veszik a nyelvismeretüknek.

 A karrier kulcsa a nyelv 

Mégis kevesen beszélnek

Az iskolai rendszerű nyelvoktatás terén Magyarország szintén a sereghajtók között kullog: az általános iskolában az elmúlt években nőtt ugyan az „egy főre jutó nyelvek száma”, ám ez azt jelenti, hogy kevés gyerek tanul sok nyelvet. A középfokú oktatásban is az EU-27 átlaga alatt van hazánk, de itt már kisebb az elmaradás. Fontos azonban, hogy Ausztria és Írország után nálunk a harmadik legmagasabb az egy nyelvet tanulók aránya (74 százalék). A magyar közoktatás az idegen nyelv elsajátításának lehetőségét biztosítja, azonban az egyes iskolák között nagy különbségek lehetnek.

A felsőoktatásban részt vevőknek a diploma megszerzéséhez a törvény előírja legalább egy nyelvvizsga megszerzését, de egyes intézmények ennél szigorúbb követelményeket is támaszthatnak. 2009-ben a végzősök negyede az előírt nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg az oklevelét – áll a Központi Statisztikai Hivatal adataiban. A nyelvoktatás azonban nem a felsőoktatási intézmények feladata: egyre több egyetemen és főiskolán elvárás, hogy a belépők már rendelkezzenek nyelvvizsgával. Az ezredfordulótól a hallgatói létszám emelkedett, miközben a nyelvtanulók száma stagnált, majd csökkent.

Magánúton is lehet

Húsz évvel ezelőtt az iskolarendszerű képzéseken túl a művelődési központokban is közel 85 ezer ember tanult valamilyen idegen nyelvet, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál is 50 ezernél is többen vettek részt nyelvoktatásban. Ezeknek a tanfolyamoknak a látogatottsága azonban folyamatosan csökkent.

Az utóbbi években a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének 50 tagiskolájában évente közel 70 ezer tanuló vesz részt valamilyen nyelvi képzésben. Ezeken kívül jelentős, bár pontosan nem ismert azoknak a száma, akik magántanártól vesznek órákat.

A nyelviskola kiválasztásakor az ár játssza a főszerepet: a KutatóCentrum és a Berlitz által megkérdezettek több mint 70 százaléka sorolta ezt a három legfontosabb szempont közé. A második helyre kerülő beszédközpontú oktatást már csupán a válaszadók 45 százaléka jelölte meg. A tanulás során hatékonyságra törekszenek a diákok: a konkrét tanfolyam kiválasztásakor ugyanis a döntő szempontok a kis csoportlétszám, a jó, lehetőség szerint anyanyelvi tanár.
 

- Profession.hu

További cikkek az álláskeresésről
További cikkek az álláskeresésről
www.facebook.com/Profession.hu

Kapcsolódó témák

-

Akkor is sportoljunk, ha nem mi nyertük a VB-t

2018. július 16.
Nem lehet mindenki hivatásos focista, hogy a pályán szerezze meg a keresetét. Sportolni viszont mindenkinek fontos, már csak a feszültségoldás miatt is. Bővebben

-

Diákmunkából valós szakmai tapasztalat

2018. július 12.
Ha nyár, akkor diákmunka. Kellő tudatossággal nem csak pénzt nyerhetünk vele, ráadásul még most sem késő belevágni! Bővebben