Nincs béremelés, de nő a cafetéria

A vezetők és a HR-esek túlnyomó többsége az előremenekülést és a hatékonyságnövelést látja lehetséges kitörési pontnak a változó gazdasági környezetben - közölte Dara Péter, a DEVISE Hungary vezetője a ,,Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal?" című országos kutatás eredményei kapcsán (a felmérést a tanácsadó cég a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésben készítette).

Ennek érdekében elsősorban az értékesítés fejlesztését, a munkaköri szerepek átalakítását, a képzéseket, a felső és középvezetők fejlesztését és coachingját, a folyamatok és a szervezet átstrukturálását, az ösztönző/motivációs rendszer bevezetését vagy finomítását, új jövőkép és stratégia alkotását, a munkavállalók elégedettségének és elkötelezettségének vizsgálatát, illetve a teljesítménymenedzsmentet tartják kiemelt eszköznek - ez derült ki az 584 szervezet álláspontját és terveit összegző elemzésből.

A tanácsadó cég vezetője azt látta a felmérés adataiból - amit a személyes tapasztalatai is megerősítenek -, hogy egyre többen ébrednek rá a vezetők közül arra: a tétlenség, a csodavárás önmagában nem vezet eredményre, és azon, ami láthatóan nem működik, aktívan változtatni kell. Bár a kutatásban a válaszadók közel 6 százaléka semmit sem tervez idén tenni a hatékonyság fokozása érdekében, azonban számuk jelentősen kisebb annál, mint amit az elmúlt két évben a DEVISE több országos kutatása is mutatott ugyanezen témakörben - tette hozzá a szakember.

Optimistábbak a cégek

Idén a cselekvéstől, a változtatásoktól konkrét eredményeket várnak az érintettek. Ezt mutatja az is, hogy míg a 2012-es évet a munkáltatók 34 százaléka rossznak, a válaszadók fele (49 százalék) átlagosnak tartja, és csak 17 százalékuk zárta jó eredménnyel, addig a jövőt illetően többen optimisták.

A 2013-as évben a cégek negyede vár negatív eredményt (az előző évhez képest ők kevesebben vannak), és 4 százalékkal többen számítanak stagnálásra, mint 2012-ben. A szervezetek 22 százaléka javuló vagy erősen javuló gazdasági kilátásokra számít.

A felmérésben részt vevők majdnem fele magyar, 45 százalék pedig külföldi tulajdonú vállalkozás volt, 5 százalékuk állami/önkormányzati érdekeltségű, és 1 százalékban nonprofit szervezet volt. Összesen 230 ezer főt foglalkoztattak az elmúlt évben.

Tippek hatékonyságnövelésre

Az átlagadatok természetesen jelentős különbségeket mutatnak akár ugyanazon szektoron belül is. Például a hatékonyságnövelést a válaszadók 8 százaléka a tervezett elbocsátásoktól várja, eközben azonban folyamatosan nő azok aránya, akik a forráshiányos időszak ellenére a képzésektől, a vezetők fejlesztésétől várják a megoldást.

Egyre többen tapasztalják, hogy a szervezetek közötti különbséget nem a termékek és a szolgáltatások, hanem a szervezeteket irányító vezetők és az ott dolgozó szakemberek adják. Éppen ezért fontos a lojalitásuk, megbecsülésük, értékként való kezelésük, amely értelemszerűen a bérekben és a juttatásokban is megnyilvánul.

Alig emelik a béreket

A válaszadók 65 százaléka nem érintett a minimálbér-emelésben, hiszen a náluk dolgozók ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A kutatásból az is kiderült, hogy a munkáltatók harmada nem emel bért 2013-ban, ötödük még bizonytalan e kérdésben, és csak 41 százalékuk tudja biztosan, hogy idén valamilyen mértékben emelni fog, 2 százalékuk pedig csökkentené a béreket.

          
Forrás: devise.hu

Azok a cégek, amelyek egységesen az egész szervezetben növelik a béreket, átlagosan 4,57 százalékos emelést terveznek az idén. A felső vezetőknek átlagosan 4,59 százalékkal nőhet a jövedelme, a középvezetőké 3,84, a diplomások munkatársaknak 4,84, az ügyviteli/adminisztratív dolgozóké pedig 4,36 százalékkal lehet magasabb. A szakmunkások 4,49, a segédmunkások/betanított munkások viszont csak 3,77 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak.

Felértékelődik a cafetéria

Vannak olyan munkáltatók, amelyek béren kívüli juttatásokkal kompenzálják a béremelés elmaradását, ezzel egészítik ki a dolgozók jövedelmét.

A cégek 5 százaléka teljesen új megoldásként vezeti be a cafetériát, a válaszadók tizede emeli az erre a célra fordítható keretösszeget. Például azzal, hogy kihasználja az idei évtől 8000 forintra emelt kedvezményes adózású Erzsébet-utalványt, vagy hozzájárul iskolakezdési támogatással a gyermekes szülők jövedelméhez, étkezési lehetőséget biztosít a dolgozóinak, belépőt ad sport- és kulturális szolgáltatások igénybevételére stb.

A kutatásban résztvevő döntéshozók ötöde még nem tudta, hogy mit tegyen e kérdésben, többen közölték, hogy a kutatás eredményére építve, az abból származó információkra alapozva hoznak majd döntést - közölte Dara Péter.

Szemlézte: Durbák Ildikó