Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A földrajzi fekvés sajátosságai

Az Észak-alföldi régió fekvését tekintve speciális helyzetben van. Miközben egy része az ország legkeletibb fekvésű területe, addig más részei benyúlnak egészen az ország középső részeire is. A régió természetföldrajzi szempontból viszonylag egységes terület, de a régiót alkotó megyék elhelyezkedését vizsgálva nagy különbségeket találhatunk.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, egyedüli módon az országban, három szomszédos országgal is határos, több mint 300 km-es határszakaszon. Hajdú-Bihar megye is jelentős hosszúságon határos Romániával, Jász-Nagykun-Szolnok megye azonban nem rendelkezik határszakaszokkal, az ország belsejében azonban hat, régión kívüli megyével is határos. A területre jellemző az aprófalvas szerkezet, ami kihat a térség humánerőforrás és gazdasági mutatóira is.


Népességi mutatókban az élen

A térség lakosságának természetes szaporodása sokkal kedvezőbb képet mutat, mint bármelyik másik régióé. Évtizedek óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik kiugróan a legmagasabb születési rátával, de a másik két megye mutatója is meghaladja az országos átlagot. Bár a halálozási ráta szintén kedvezőbb az országosnál, ezen mutatók sem elegendőek a népesség újratermelődéséhez, ezért a régió népessége is fogy, bár sokkal mérsékeltebben, mint az országos átlag! A születési ráta viszonylag magas értéke részben az itt jelenlévő nagyszámú (a teljes régióban mintegy 130ezer fő) és magas természetes szaporodással rendelkező roma népességnek köszönhető. Az országos átlagot meghaladó születési "többletet" a legnagyobb arányú roma kisebbséggel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 30-40%-ban magyarázza ez a tényező, a különbség másik jelentős része a régió nem roma népességének az országost meghaladó gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza.

A relatíve kedvező természetes szaporodással szemben az Észak-alföld vándorlási egyenlege mindig is a legrosszabbak közé tartozott. Legendásan sokan ingáznak, vagy költöznek végleg el innen /fekete vonat/ a fővárosba és a környező nagyvárosokba, mert a munkalehetőség mindig is kevesebb volt a szükségesnél. Az utóbbi években a régióban - a vándorlást is számításba véve - már nincs olyan kistérség, amelynek növekedne a népessége. A népességfogyás kritikusnak mondható Biharban, Szatmárban, Beregben és Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb részén.

A fentieknek megfelelően az Észak-alföld népességének korösszetétele is jóval fiatalabb, mint az országos átlag. A gyermekkorú népesség (0-14 évesek) aránya 19,4%, ami a régiók közt a legmagasabb (az országos átlag 17,1%). A 20- 39 éves népesség aránya átlagos, míg a középkorú és az idős népesség aránya alacsonyabb, mint Magyarország egésze esetén. Az átlagos életkor is alacsonyabb (36-37 év), mint az országos (38-39), viszont a születéskor várható élettartam csaknem fél évvel elmarad az országostól.

Ezen összetevők alapvetően meghatározzák a régió munkaerő-piaci helyzetét, amit az alacsony iskolai végzettség és a folyamatosan növekvő munkanélküliség jellemez.


Kényszervállalkozások javítják a statisztikát

A KSH legfrissebb adatai szerint 2008. március 31-én 235 589 régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak az Észak-alföldön, melyek 95,1%-a, 224 055 volt a vállalkozás, jellemzően feldolgozó-ipari, mezőgazdasági, a fennmaradó része pedig költségvetési és társadalombiztosítási, nonprofit, valamint MRP szervezetként működött. A 2007. december 31-én regisztrált gazdasági szervezetek állományához képest jelentős bővülés (88 ezer szervezet) következett be, ami abból adódik, hogy január 1-jétől az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük, vagyis önálló vállalkozásként regisztrál gazdasági szervezetként.

Így ma ezer lakosra a régióban 148 vállalkozás jut, mely az országos átlagtól (150 db/ezer lakos,) alig kevesebb a mezőgazdasági vállalkozások kényszerű növekedésének köszönhetően.

Foglalkoztatottságban a sor végén

A gazdaságilag aktívak az Észak-alföldön csak 48,3%-át adják az össznépességnek, szemben az országos 53,5%-kal. Közöttük - miként a teljes népességre vonatkozó iskolázottsági mutatók esetén is - magasabb értékkel szerepelnek a 8 általánost sem, illetve a 8 általánost és a szakmunkásképzőt végzettek. A felsőfokú végzettségűeket, kivéve az egyes iskolai végzettségi csoportok gazdasági aktivitása is rendre alacsonyabb a régióban az országos átlagnál.

Az Észak-alföldön a teljes népességnek mindössze 32,9%-a foglalkoztatott (az országos átlag 38,3%). Ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg egy keresőnek több mint 3 ember eltartásáról kell gondoskodnia. A kép Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb, ahol az aktivitási ráta extrém alacsony. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők száma (közel 40ezer fő) az ország többi régiójával összehasonlítva itt a legtöbb; a régión belül a jövedelempótló támogatásban részesülők közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él.

Az Észak-alföldi régió mindhárom megyéjében a munkanélküliség hivatalos elismerése óta (1987) folyamatosan és magasan az országos átlag felett van az állástalanok aránya. A rossz foglalkoztatási helyzet a régió összetett gyökerű elmaradottságának egyik legfontosabb következménye, ugyanakkor tartóssá válása, illetve a munkanélküliek tömeges megjelenésének következményei (társadalmi devianciák, elszegényedés stb.) miatt maga is az elmaradottság egyik fő tényezőjévé, strukturális elemévé vált. A munkanélküliség csökkenésének üteme itt alig haladja meg az országos átlag felét.

Szerző: Hajós Dániel

Az előzetesben található fotó forrása: profimedia.hu

Kapcsolódó cikkek:

Közép-magyarország a legek régiója

Fókuszban a tőke import a dél-alföldi régióban

A balatoni települések előnyben a dél-dunántúli régióban

Magas foglalkoztatottsági ráta a közép-dunántúli régióban

A nyugat-dunántúli régió előnyben a határ miatt