Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Még mindig az jelenti a legnagyobb dilemmát a cégeknek, hogyan találjanak jó szakmunkásokat – ezt a munkakört a legnehezebb betölteni. Dobogós helyen végzett a Manpower felmérésében a gépkezelő és a mérnök is. A sorrendben őket az értékesítők, a vendéglátó-ipari személyzet, a sofőrök és a könyvelők követik. A jó informatikusok megszerzése is gondot jelent, de az adminisztratív, irodai és személyi asszisztensek, valamint a csoportvezetők is hiánycikknek számítanak a magyar munkaerőpiacon.

A felmérést már harmadik éve végzik Magyarországon. Míg tavaly a vállalkozások negyede, addig idén már a harmaduk (34 százalék) közölte, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. (Az arány globálisan, a vizsgált 41 ország átlagában is ugyanennyi lett.)

Érdekes jelenség, hogy miközben a megfelelő munkaerő megtalálása változatlanul nehéz, a munkaadók több mint fele – 56 százaléka – nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiánynak nincs, vagy csak alacsony befolyása van a cég működésére.

Ennek az oka G. Nagy Balázs, a Manpower üzletfejlesztési igazgatója (aki a cég Solutions üzletágának az ügyvezetője is) szerint az, hogy nagyon sok vállalkozás stagnálásra rendezkedett be, és így a működésüket nem befolyásolja, hogy nincsenek kiemelkedő „tehetségek” a csapatban. Ott gátolja az üzletmenetet a szakemberhiány, ahol komoly fejlesztésekre készülnek – ilyen cég viszont ma kevesebb van. Tavaly még máshogy látták a munkaadók: akkor 57 százalék vélekedett úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya súlyos, vagy közepesen nagy probléma.

 Nem találnak megfelelő dolgozókat a cégek 

Hiába sok a munkanélküli

Globálisan a legnagyobb problémának azt tartják a munkaadók, hogy az álláskeresőknek a szakmai képességei és alapvető készségei hiányoznak. Sok vállalkozás panaszkodik arra, hogy egyáltalán nincsenek pályázók – ez főleg a német cégeknél jelent problémát (ezt a rést használják ki a kelet-európai, köztük a magyar munkavállalók, amikor külföldre mennek dolgozni). A gyakorlat hiánya az idén a dobogó harmadik fokára szorult.

A problémák rangsorát Magyarországon a gyakorlat hiánya vezeti, második a nem megfelelő szakmai tudás, a harmadik pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud. G. Nagy Balázs szerint a munkavállalók is tudják magukról, hogy rájuk lenne szüksége a cégeknek, és az a vállalkozás, amely nem tud olyan mértékű bért adni, amit szeretnének, hiába is próbálkozik. Elmennek oda, ahol megkapják – ez lehet egy másik magyar vállalkozás, de sok esetben inkább külföldön próbálnak szerencsét.

A migrációs hajlandóság ijesztő méreteket ölt, a fiatalok csaknem fele tervezi, hogy elhagyja az országot – utalt Kiss Judit, a felmérést készítő cég magyarországi vezetője egy friss Tárki-kutatásra. G. Nagy Balázs szerint hazánk a saját javára is fordíthatná ezt: valahogyan itthon kellene tartani a jó szakembereket. Ha nem a munkavállalók mennének el, hanem a munkaadók jönnének ide, akkor nyernénk ezzel. Ahhoz, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi befektetők számára, kiszámítható gazdaságpolitika, biztonságos, állandó gazdasági környezet és versenyképes munkaerő-költségek kellenek – tette hozzá.

   Nem találnak megfelelő dolgozókat a cégek   

Nincs kész ember

A nehézségek megoldására globálisan a legtöbben (25 százalék) azt válaszolták, hogy olyan jelentkezőt választanak, akinek ugyan hiányoznak bizonyos szakmai készségei, de képes elsajátítani azokat. Kevés ugyanis az olyan dolgozó, aki minden elvárásnak megfelel.

Kiss Judit egy példát hozott erre: ha egy szolgáltató központba keresnek angolul beszélő munkavállalót, akkor szükséges a perfekt nyelvtudás. Ám ha egy cég egy olyan mérnököt akar felvenni, akinek néha egy-egy beszámolót is kell készítenie angolul, akkor talán alacsonyabb szintű nyelvtudással is alkalmazhatnák az egyébként minden tekintetben megfelelő jelentkezőt, aki munka mellett megtanulna a szükséges szinten angolul.

Ez utóbbi a magyar munkaadóknál is egyre népszerűbb megoldás (32 százalék), ám itthon még többen (38 százalék) vannak azok a munkaadók, amelyek inkább a meglévő embereiket képzik tovább. Ezzel azonban még több feladatot „lőcsölnek” rájuk, a munkaerő-hiány pedig nem oldódik meg.

„A nemzetközi helyzet fokozódik” – mondta Kiss Judit, aki úgy látja: a munkaadók világszerte kezdenek hozzászokni a szakemberhiányhoz, amely a globális recesszió elmúltával a jövőben egyre súlyosabbá válik. Hozzátette: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint egyre csak nőni fog a munkanélküliség, ám azzal, hogy több ember lesz állás nélkül, nem oldódnak meg automatikusan a cégek munkaerő-felvételi gondjai. A készségek, képességek, szaktudás hiánya miatt sokan hiába is próbálnak elhelyezkedni, a munkaadóknak nem rájuk lesz szüksége.

A beletörődő álláspont azonban komoly veszélyt jelent, hiszen a cégek fejlődésének – és általában a gazdasági növekedésnek – a kulcsa a jól képzett munkaerő – vélekedett a Manpower magyarországi vezetője. A munkaadóknak ideje lenne felébredniük, és megfelelő munkaerő-stratégiát kidolgozniuk, amellyel az – üzleti tervükkel összhangban – biztosíthatják a jelenlegi és jövőbeni szakember szükségletüket – tette hozzá.

Világszerte gondokat okoz a jó szakemberek hiánya

A felmérés szerint Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 81 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén van még Brazília, mindössze 10 százalékponttal lemaradva Japán mögött. Európában Bulgária jelentette a legnagyobb szakemberhiányt (51 százalék), de a német munkaadóknak is az átlagosnál nagyobb (42 százalék) problémát okoz a munkaerő felvétel.

Érdekesség, hogy tavaly a lengyel munkaadók jelentették a legkisebb szakemberhiányt – mindössze 4 százalékuk – az idén viszont már 37 százalékuk szembesült a jól képzett munkaerő hiányával. Most az ír munkaadók számoltak be a legkényelmesebb helyzetről: ott csupán 2 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása.