Nagyító alatt a HR szakma

A cégek 57 százaléka szerint a HR stratégiai partner a cégvezetésben, a válaszadók csaknem fele úgy érzi, hogy az emberi erőforrás részleg szolgáltató szerepet tölt be. Kevesebb mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy kizárólag végrehajtóként működik a szervezetben a HR – derült ki a legfrissebb HR Benchmark Felmérésből.

A válaszadók több mint negyedénél egyáltalán nincs HR-stratégia, 48 százalékuknál viszont igen: ez a legtöbbször a teljesítményértékelést, a képzések szervezését, a bértervezést a HR- és kiválasztási alapelvek kidolgozását tartalmazza.

Az adatfelvétel a 2011-es évre vonatkozott. A felmérésből kiderült: a HR-esek körében nagyon nagy leépítések voltak, ugyanis az egy évvel korábbi adatokhoz képest sokkal kevesebb ilyen szakembert alkalmaztak a vállalkozások – ismertette az eredményeket Szelecki Zsófia, a kutatást készítő DGS Global ügyvezetője.

Ellenőriz a HR

A munkaadók 82 százaléka az internetes hirdetések segítségével toboroz, a nyomtatott sajtó igencsak háttérbe szorult, mindössze a 45 százalékuk él vele, amikor új embert akar felvenni. Sok éven keresztül az ismeretségen, kapcsolati hálón alapuló kiválasztási folyamat vezette a sort, mostanra ez kissé visszaszorult, a HR-esek 79 százaléka használja. A belső pályázatok viszont egyre jön fölfelé, már a válaszadók több mint kétharmada próbálja a saját embereivel betölteni az üres pozíciókat.

Az új jelentkezőket a munkaadók 85 százaléka leellenőrzi valamilyen módon. Szinte mindenhol kérnek referenciákat az előző munkahelyekről, 69 százalékuk pedig lecsekkolja, hogy valóban megvan-e az önéletrajzban szereplő végzettsége az álláskeresőnek. A HR is halad a korral: a pályázót a közösségi oldalakon a felvételiztetők több mint egyharmada megkeresi, és megnézi az adatlapját, 24 százalékuk pedig rákeres az interneten.

Az Assessment Centre (AC) egyre terjed a kiválasztási folyamatban, de inkább a középvezetőknél használják. A felső vezetők, diplomás szakemberek állásinterjúja során kevésbé. Mentorokat a válaszadók fele nem alkalmaz, akik igen, azok is inkább csak a fiatal kollégák betanítására – derült ki a Synergonnal közösen készített kutatásból.

Nincs elég mester szakmunkás

A hiányszakmák listája nem változott a korábbi évekhez képest: szakmunkásokra, mester szakmunkásokra, egészségügyi szakszemélyzetre és technikusokra lenne leginkább szüksége a cégeknek, ám nagyon nehezen találnak megfelelőt. Szelecki Zsófia szerint ebben az oktatási rendszer és a fiatalok hozzáállása is hibás: nagyon kevesen akarnak szakmát tanulni.

A túlkínálatról is megkérdezték a munkaadókat. Első helyen az eladó és az ügyintéző végzett, de asszisztensből, adminisztrátorból is nagyon sok van a munkaerőpiacon. A pr- és kommunikációs szakemberekre, jogászokra, valamint gazdasági végzettségű álláskeresőkre sincs akkora szükség, mint ahányan állást keresnek.

A legnehezebben megtartható szakemberek között érdekes eredmény született: az eladók, értékesítők fluktuációja a legnagyobb. Nehéz a vállalatnál tartani a mérnököket, a logisztikusokat, illetve az IT- szakembereket. Ennek az oka a munkaadók fele szerint az alacsony bér, a konkurencia elszívó hatása. A leépítések hátterében egyre gyakrabban állnak minőségi cserék – hiszen a munkaerőpiacon a kiélezett versenyben csak akkor maradhatnak fenn a vállalkozások, ha a legjobb képességű dolgozókat alkalmazzák.

A kutatásban résztvevők 56 százaléka alkalmaz megváltozott munkaképességű embereket. Szelecki Zsófia szeretné azt hinni, hogy azért, mert nyitottabbá váltak a munkaadók. Ám az is benne van a pakliban, hogy a rehabilitációs járulék elkerülése végett ilyen magas ez az arány. A nyugdíjas dolgozók aránya is emelkedett egy év alatt, a válaszadók 63 százaléka alkalmaz ilyen embert.

Kiszervezhetik a HR-t

A válaszadók 29 százalékánál nem változott a létszám 2011-ben. 35 százalékuk vett fel új dolgozókat, míg 36 százalékuk leépítésre kényszerült.

Csak a cégek 13 százaléka élt a kiszervezés lehetőségével az elmúlt évben: az informatikát, a bérszámfejtést és a biztonsági szolgálatot adták ki külső vállalkozásnak a legtöbben. Az idén az ötödük tervezi ezt. A fent említett területek mellett a létesítmény-üzemeltetést a negyedük, a HR-t pedig a 17 százalékuk szervezné ki.

10 százalékos béremelés is volt

2011-ben még nem volt kötelező emelni a minimálbérnél magasabb béreket (a kormányzati intézkedések értelmében az idén az adóváltozások miatt szükség van a fizetések nettóértékének megőrzésére). Ennek ellenére a vállalatok 29 százalékánál volt 4-5 százalék közötti bérfejlesztés, 36 százalékuknál pedig 6-7 százalékos. A válaszadók tizede 10 százaléknál is magasabb fizetésemelést adott a dolgozóinak. A felső vezetők 40 százalékának nem nőtt a jövedelme tavaly. Meghökkentő adat, hogy a cégek kétharmada jelezte csak, hogy van valamilyen bérpolitikája.

2012-re a szervezetek 30 százaléka tervez 5 százalék fölötti bérfejlesztést. A válaszok igencsak óvatosak, a DGS Global tapasztalatai szerint az előzetes terveknél általában magasabb szokott lenni a fizetésemelés.

Az ösztönzési eszközök között szinte az összes vállalat a pénzt említette. 88 százalékuk képzéssel jutalmazza a jól teljesítő alkalmazottakat, a jutalmak között az előléptetés a 71 százalékuknál szerepel. A válaszadók kétharmada jelezte, hogy dicsérettel, erkölcsi elismeréssel ösztönzi a kollégákat.

A felmérést bemutató konferencián a résztvevők is benchmarkolhattak. Fülep László, a Fressnapf HR-menedzsere, illetve Selyen Gyöngyi, az Olajterv Zrt. HR-igazgatója arról mesélt, hogyan alkalmazhatja, hasznosíthatja egy cég a HR-praktikákat. Dulin Judit, az Astron Informatikai Kft. HR-menedzsere a tudásmenedzsment fortélyaiba vezette be a hallgatóságot, az Alcoa-Köfém HR-igazgatója, Horváth Tamás pedig a cége teljesítménymenedzsmentjéről beszélt.