Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A gazdaság súlya és az egységes pénznem miatt gyakran összehasonlítják az Európai Uniót és az Amerikai Egyesült Államokat. A munkahelyteremtés szempontjából nehezebb összevetni őket, ugyanis az EU-ban a munkaügyi kérdések nagy része tagállami szintű, míg az USA-ban központilag szabályozott - mondta Andor László, az EU foglalkoztatási biztosa a Republikon Intézet ,,Mitől lesz új munkahely?" című konferenciáján.

25 millió embernek nincs munkája az EU-ban, ám ennek nem csak a válság az egyedüli oka, 2008 előtt is voltak olyan tagállamok, ahol magas volt a munkanélküliség. A krízis azonban akkora visszaesést (átlagosan 5-6 százalék) okozott az EU-ban, amekkora a háború óta nem volt - hívta fel a figyelmet az uniós biztos. Persze vannak olyan tagállamok, amelyeket sokkal erősebben, másokat pedig alig érintett: Lengyelország gazdasága nem esett vissza, a Balti államok viszont az átlagnál mélyebbre süllyedtek.

Spanyolországban, Írországban, Görögországban és Portugáliában nagyon magas a munkanélküliség. Vannak azonban olyan tagállamok, amelyek fellendülést mutatnak: Ausztriában és Németországban pedig csökken a munkanélküliség.

Magyarországon a munkanélküliségi ráta majdnem ugyanannyi, mint az EU-átlag. A foglalkoztatottsággal van az igazi probléma hazánkban, az Európai Gazdasági Térség összes országa közül nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta - hívta fel a figyelmet Arató Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense is.

A képzés a lelke a munkahelyteremtésnek

Az iskolából a munkahelyre való átmenet a legnehezebb, ezen segíthet a német mintájú duális képzés. Az osztrákok ezt megspékelték egy ifjúsági garancia programmal is. Azaz ha az iskola elvégzése után egy fiatal 4 hónapon belül nem talál állást, akkor az állam átképzést vagy gyakornoki pozíciót biztosít számára. Ezt a programot uniós szintre kívánják emelni. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO utánaszámolt: 20-21 milliárd euró kellene ehhez. Andor László közölte: a forrás meglenne rá, ám még az Európa Tanács döntésére várnak.

Artner Annamária, az MTA Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa szintén az oktatásban látta a kivezető utat. A szakképzés fontosságára hívta fel a figyelmet Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke is. Szerinte szélesebb körben kellene megvitatni a tervezett változtatásokat.

Nincs párbeszéd

A rendszerváltás óta nem nagyon változtak a szakszervezetek. A hat konföderáció jól elvan, a munkavállalók pedig egyre rosszabb helyzetben élnek és dolgoznak. Az érdekérvényesítés korábban sokkal jobb, erősebb volt - mondta Székely Tamás.

   Mitől lesznek új munkahelyek?    

Az elmúlt 2-2,5 évben a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek sem vehettek érdemben részt az érdekegyeztetésben. Vannak persze olyan szakszervezetek, amelyek simulékonyak, jó viszonyt ápolnak a kormányzattal. Más szervezetek szakmai munkát végeznek, csendben vannak, és vannak olyanok is, amelyek a saját érdekeiket szeretnék érvényesíteni, ám ez egyre kevésbé sikerül nekik - tette hozzá Székely Tamás. Az érdekvédő úgy gondolja, hogy túl sok konföderáció van.

Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozások Egyesület elnöke szerint a munkaadókat megkérdezik: a múltkor péntek délután jött egy anyag, amelyet hétfőre kellett véleményezniük. Ám hiába rágták át magukat a dokumentumon, a kérdés már eldöntetett, mire a tárgyalóasztalhoz ültek. A másik nagy hiba az, ha a munkaadók ötleteinek csak egy részét hallgatják meg. Ilyen például a munkahelyvédelmi akcióterv, amely arra a munkaadói kérésre reflektál, hogy adó- és járulékkedvezményt kapjanak az új munkavállalókért. Ám a munkáltatók maguk szeretnék meghatározni, hogy milyen dolgozóra van szükségük. És nem biztos, hogy pályakezdő, idősebb vagy hátrányos helyzetű munkanélkülit keresnének.

Székely ehhez azt fűzte hozzá, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv veszélyes is lehet, hiszen a középkorú, jól képzett munkavállalók elkezdhetnek amiatt rettegni, hogy az olcsóbb, támogatott emberekkel helyettesítik majd őket. A munkahely elvesztésének félelme rátelepszik a munkavégzésére, illetve könnyen lehet, hogy kevesebb pénzért is elvállalja majd a munkát egy szakképzett ember, mint amennyiért korábban dolgozott. Ez pedig rendesen lenyomhatja majd a béreket.

A biztonság hiánya

A bértárgyalás sok munkaadónál még azért nem indult meg, mert a cégek menedzsmentje nem tudja, hogy jövőre mire számíthat. A kormány cafetériát érintő tervezett intézkedései váratlanul érték őket. Emellett a bizonytalan környezet hatására a külföldi befektetők is kétszer meggondolják, hogy tényleg Magyarországon akarnak-e tevékenykedni.

Csillag István korábbi gazdasági miniszter szerint a munkahelyteremtéshez jogbiztonság helyreállítása szükséges. A társadalmi párbeszéd mellett progresszív adózás is szükséges: nemcsak a személyi jövedelemadónak kell többkulcsosnak lennie, hanem a befektetők adózását is át kell gondolni.

Fontos minden munkás

Magyarországon a munkahelyek körülbelül 40 százalékát a családi vállalkozások adják. Ez egy ,,speciális társaság", másképp élik meg a válságot és a munkahelyteremtést is - mondta Rudas László. Példaként azt hozta fel, hogy az egyik irodaházában már régen nincs telefonközpont, ám az a vak lány, aki évekkel ezelőtt a telefont kezelte, még mindig ott dolgozik, nem küldte el amiatt, hogy megszűnt a munkaköre. A munkaerő megtartása számukra nagyon fontos, csak végszükség esetén folyamodnak elbocsátáshoz, akkor lépik ezt meg, amikor már minden más tartalékuk elfogyott.

Csak akkor lehet munkahelyeket teremteni, ha működik a piac - tette hozzá Rudas László. Az egyik cégénél Németországban 60, a másiknál Ausztriában 40 munkahelyet teremtett, itthon pedig egy jogászhallgatót alkalmazott. Az elbocsátás helyett munkaidő-csökkentést vezettek be a válság begyűrűzésekor, ezzel megmentették az állásokat.

5000 milliárdnyi uniós forrást még le tud hívni Magyarország, sok vállalkozás pályázik is ezekre, ám sokan akkor vannak igazán nagy gondban, amikor kiderül, nyertek. Ugyanis az önrész előteremtése igen nehéz, a költségek, számlák kifizetését általában csak hitelből tudnák megoldani - ám a bankok egyre kevésbé finanszírozzák ezeket. Pedig projektek, gondolatok, ötletek szép számmal vannak - hívta fel a figyelmet a családi vállalkozók képviselője.