Megéri mérnöknek tanulni

A tavaszi Profession Virtuális Állásbörze 120 000 látogatója közül minden ötödik érdeklődő a műszaki (illetve emellett az IT) szektorból érkezett. Soha ennyi hiányszakmát keresgélő álláskereső nem vett részt a börze több mint két éves történetében - derült ki az adatokból. A műszaki állásajánlatok azonban nemcsak a börzén, hanem a "hétköznapokban" is megtalálhatók az állásportál kínálatában: jelenleg is ezernél több állásajánlatot találhatunk a honlapon. 

Háromból egy munkaadónak nehézséget jelent, hogy a megfelelő munkaerőt megtalálja: főleg a műszaki végzettségű dolgozókból - mind a közép-, mind a felsőfokú végzettségűekből - van nagy hiány. Ez azért is rossz hír, ugyanis hazánk az ipar "fellegvára" szeretne lenni Európában.

A német autógyárak magyarországi beruházásai, illetve más nagy gyártó cégek jelenléte miatt ez akár reális cél is lehetne - ha lenne megfelelő mennyiségű magasan képzett szakember. (Emellett a kisebb magyar vállalkozások nagy része is németországi ipari vállalatok beszállítójaként működik.)

A Manpower friss felmérése szerint a legtöbbször azért nem találnak a vállalkozások munkaerőt, mert a jelölteknek nincs gyakorlata, illetve nem megfelelő a szakmai tudásuk. Azzal is meg kell küzdeni, hogy a minden tekintetben ideális pályázók általában jóval magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a cég kínál. Ezek az emberek általában elmennek ahhoz a munkaadóhoz, ahol megkapják a remélt összeget: ez lehet egy másik magyar vállalkozás, de sokszor inkább külföldet célozzák meg.

A Műegyetemen 2008-ban végzettek foglalkoztatottsági aránya 88,7 százalékos, és a 2010-ben diplomázóknak is több mint a háromnegyede el tudott helyezkedni - derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpont MTI-nek eljuttatott kutatásából.

Az összegzésből kiderül: első munkahelyét a válaszolók csaknem 80 százaléka a végzést követő egy hónapon belül találta meg. A fiatalok 40 százaléka már a tanulmányai alatt, tehát még a diplomaszerzés előtt elhelyezkedett. Minden karról elmondható, hogy gyakorlatilag egyszámjegyű azok aránya, akik fél év alatt sem találnak állást.

Miért jó a mérnöknek?

A műszaki, természettudományi és informatikai képzési területet 2012-től a felvételi rendszer is erősen támogatja, részükre a korábbiakhoz hasonló számú teljes állami ösztöndíjas helyet tartanak fenn, és az átlagnál magasabb a részösztöndíjas keret is, így jelentősen bővülhet a képzésekre felvehető hallgatók száma - közölte a Frissdiplomás.hu egy elemzésében.

Polónyi István oktatáskutató, a Debreceni Egyetem tanára nemrég egy konferencián kifejtette: nincs értelme annak, hogy az állam annak alapján határozza meg a keretszámokat, hogy a munkaerőpiacnak mire lenne szüksége. A kommunizmus időszakában a műszaki képzéseket erőltette az állam, ma a kormány a műszaki és a természettudományi diplomák megszerzésére ösztönözné a fiatalokat. Ezzel szemben mégis a gazdasági, társadalomtudományi szakok népszerűek - mondta a Tempus Közalapítvány rendezvényén.

Hogy mi számít divatszakmának, állandóan változik, ez az oktatáskutató szerint valójában nem tervezhető. Szerinte hibás az a megközelítés, hogy a keretszámokat rendezik át, ugyanis manapság - a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján - egy vegyész vagy egy biológus tud a legnehezebben elhelyezkedni, és a fizetésük is alacsonyabb.

A mérnökök társadalmi megítélése viszont ennél sokkal jobb, és a keresetük is meghaladja az átlagot. Erre nagyon sok fiatal is rájött, ugyanis az idei felsőoktatási jelentkezési adatok alapján az alapszakok között mind a gépészmérnöki, mind a mérnök informatikus szak dobogós helyen végzett: előbbire 6236, utóbbira 5411 ember szeretne bejutni. Több ezren vágynak a villamosmérnöki, az építőmérnöki, a mechatronikai mérnöki és a járműmérnöki képzésekre is. Ezeken túl a környezetmérnöki és a vidékfejlesztési mérnök is népszerű szak volt. Alternatív módszerekkel is csábítják a mérnöki szakokra a diákokat: például színházi előadással.

Mennyibe kerül egy diploma?

A mérnöki, műszaki képzések költsége jellemzően magas - állapította meg a Frissdiplomás.hu egyik tanulmánya. Egy gépész- vagy villamosmérnök félévi tandíja a vidéki intézményekben 190 000-220 000 forint között van, a fővárosi, mérnököket képző egyetemeken - mint például a Műegyetemen vagy az Óbudai Egyetemen (a korábbi Budapesti Műszaki Főiskolán) - 240 000 forint, de akár 325 000 forint/félévet is elérheti egy-egy képzés költsége. A BME például a mérnöki szakok (gépész-, villamos-, energetikai-, közlekedésmérnök stb.) költségét nagyrészt egységesen kezeli. A műszaki szakokon a képzési idő jellemzően 7 félév, így egy mérnöki diploma (feltételezve, hogy az előírt 7 félév alatt elvégzi a hallgató) teljes költsége 1,4-2,4 millió forint.

A BME Diákközpontja legfrissebb felmérése szerint a 2008-ban végzettek 2011. évi havi nettó összkeresete 275 300 forint volt, míg a tavaly diplomázott hallgatók havi nettó 219 800 forintra számíthatnak (ez az intézmény összes hallgatójának az átlaga). Ennek alapján ha "Átlag Jóska" megszerzi a BME gépészmérnöki diplomáját, az oktatásba fektetett költsége körülbelül 30-33 hónap alatt megtérülhet.

A DPR adatai alapján a mérnökök bére intézményenként jócskán eltérhet, átlagosan azonban elég magas: a 2008-ban műszaki területen végzettek, és jelenleg is ott dolgozók mintegy 200 ezer forintos nettó fizetésről számoltak be. Fontos azonban, hogy a diploma megszerzése után ezek a bérek nem járnak automatikusan a szakembereknek, az adott szakmában elérhető fizetés nagyban függ a munkavállaló nyelvtudásától, készségeitől és képességeitől, a munkához való hozzáállásától, azaz a tehetségétől. Az adott munkaadó piaci helyzete (kis cég vagy multinacionális vállalat, esetleg az állami szféra) is számít a bér mértékénél, valamint a munkavégzés helye (régió, főváros, esetleg külföld) is.