Amíg elvekről van szó, a magyarok 83 százaléka hisz a nőkből és férfiakból álló, vegyes vezetői csoportok hatékonyságában - a gyakorlatban azonban már kevésbé bízunk a női menedzserekben - áll a Randstad 2013 tavaszi Workmonitor kutatásában.

Míg globális szinten nagyjából ugyanannyian tartják alkalmasnak a vezetői szerepre a férfiakat és a nőket, nálunk viszonylag nagy a különbség: a férfiakra 41 százalék voksolna, míg a nőket mindössze 26 százalék tartja rátermettebbnek.

Eleve hátrányból indulnak a nők

Hasonlóan nagy a különbség abból a szempontból is, hogy milyen nemű vezető irányítása alatt dolgoznánk. Bár a felmérésben részt vevőknek csak a 49 százaléka mondta ki egyértelműen, hogy inkább férfit választana felettesének, a megkérdezettek nagy többsége (77 százaléka) nem szívesen dolgozna egy női menedzserrel. Maguk a nők is hasonlóan vélekednek: csak 25 százalék szeretne női vezetőt, míg 48 százalék inkább egy férfi főnöknek dolgozna.

Bár kevés a női vezető Magyarországon - az ügyvezető igazgatók között mindössze 3,4 százalék az arányuk -, a kutatás adatai alapján a magyarok 75 százaléka mégsem gondolja, hogy saját munkahelyén több nőre lenne szükség a vezetőségben. A megkérdezettek többsége ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi munkahelye sem támogatja a nőket a vezetői pozíciók megszerzésében.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

"A felmérésben részt vevők 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a részmunkaidő gátolja a karrierépítést, míg 76 százalék mondta, hogy vezetői szinten csak teljes munkaidőben lehet dolgozni a munkahelyén. Összességében ez tovább nehezíti a hölgyek előrelépését, hiszen a részmunkaidő inkább rájuk jellemző, sokan például a gyermekszülést követően választják ezt a megoldást a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzéséért" - magyarázta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója a cég közleményében.

Nem akarunk női kvótát

Norvégiában 2008-tól lépett érvénybe a női kvóta (a részvénytársaságok vezetőségében legalább 40 százalékban kell nőket alkalmazni). Az intézkedés hatása a felmérés adatain is látszik, Norvégiában például nagyjából azonos a női és férfi vezetők elfogadottsága.

Bár a kutatás szerint a magyarok többsége nem hiszi, hogy a kvóta a megfelelő eszköz a női vezetők arányának növelésére, egy tavaly novemberben elfogadott uniós irányelv hatására 2020-ra hazánkban is legalább 40 százalékban nőket kell alkalmazni a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató tőzsdei vállalatok igazgatótanácsában a nem ügyvezetői feladatokat ellátó tagok között.

Készítette: Durbák Ildikó