Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A multinacionális állásajánlatok bírhatják maradásra a külföldre készülő mérnököket - állapította meg a Telenor Magyarország a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzős hallgatói körében végzett felmérésében. Meglepő eredmény született: a külföldi munkavállalást tervező diákok több mint fele itthon maradna, ha egy Magyarországon működő multinacionális cégtől kapna állásajánlatot.

Minden harmadik végzős mérnök elmenne

A válaszadók 38 százaléka dolgozna szívesebben külföldön, mint itthon, 13 százalék már konkrétan meg is szervezte külföldi munkavállalását. Az okok között toronymagasan vezet a magasabb fizetés, illetve az ezzel összefüggő magasabb életszínvonal, ezt követi a szakmai fejlődés lehetősége.

A legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államokban, Svájcban és Ausztriában szeretnének dolgozni. Döntő többségük előbb-utóbb visszatérne: az ötödük 1-2 év, 39 százalékuk 3-5 év, illetve 31 százalék ennél is hosszabb idő után. A külföldet választók tizede szeretne végleg letelepedni Magyarország határain túl.

A külföldre készülő a mérnökhallgatók fele megváltoztatná terveit, és inkább mégis itthon maradna, ha állásajánlatot kapna a szakmájában egy multinacionális vállalattól. Elmondták, hogy nehézséget okozna nekik az elszakadás: a család, barátok hiánya háromnegyedüket megviselné, emellett a kulturális kötődés és az ismerős nyelv hiánya a külföldi munkát tervezők majdcsak fele szerint kellemetlen lenne.

A pénz a legvonzóbb

Elsősorban a magas fizetés győzné meg a fiatal mérnököket, hogy Magyarországon maradjanak. Munkahelyválasztáskor a végzősök számára a vonzó fizetés és juttatási csomag volt a legfontosabb szempont, a megkérdezettek közel egyharmada sorolta ezt az első helyre, és közel háromnegyedük választotta a legfontosabb öt közé. A vágyott magas jövedelmet és karrierkilátásokat a válaszadók megítélése szerint leginkább a versenyszféra, azon belül is a multinacionális vállalatok tudják biztosítani számukra.

A szakmai fejlődés lehetősége is nagyon nagy szerepet játszik a fiatalok munkahelyválasztásában, és azt is szeretnék, hogy a munkahely biztosítsa a munka és magánélet egyensúlyát, illetve legyen megbízható és stabil.

"Egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy a mérnökhallgatók megbecsülésre, versenyképes jövedelemre és ígéretes karrierlehetőségekre számítanak, és ha ezt nem találják meg Magyarországon, külföldön próbálnak szerencsét" - mondta Szabadfalvi Anikó, a Telenor HR-igazgatója.

A hallgatók több mint háromnegyede (78 százalék) szerint a multinacionális cégek vonzó fizetést és juttatási csomagot kínálnak. A hazai nagyvállalatok a megkérdezettek negyede szerint ad "jó fizetést". A végzős mérnökök ötöde véli úgy, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv) is magas kereset érhető el, és a 10 százalékuk bízik abban, hogy az állami szférában kaphat magas bért. A fiatalok több mint fele szakmai fejlődési lehetőséget és ösztönző munkafeladatokat remél a multinacionális cégektől és a kkv-któl is. A munka és magánélet egyensúlyát inkább a kisebb méretű cégekhez, a dinamizmust és a fejlődő vállalat képét a multikhoz társítják a válaszadók.

Egy másik kutatás is hasonló következtetésre jutott. A LeanCenter felmérése szerint a mérnökök számára a legjobb kereseti lehetőséget a francia tulajdonú cégek biztosítják (488-600 ezer forint), melynek nyomában szorosan ott vannak az egyéb érdekeltségű vállalatok (426-533 ezer forint). A sorban a harmadik helyen az amerikai érdekeltségek állnak, (361-450 ezer forint).

A negyedik helyről a japán cégek (326-400 ezer forint) biztosítják a még versenyképesnek mondható havi átlagkeresetet - áll a LeanCenter adataiban. A német vállalatok az ötödik helyet csípték meg maguknak (314-398 ezer forint), míg a magyar vállalatok a 6. helyet (294-371 ezer forint). A sor végén az indiai és svájci vállalatok állnak, mindössze 201-250 ezer forint közti fizetésre számíthatnak a náluk dolgozó mérnökök. (Az felmérésben a bruttó bérek szerepelnek.)

Az itthoni a mérnökfizetések relatíve magasak

A Hays Hungary 2012-es bérfelmérése szerint a frissdiplomás műszaki végzettségűek jelentősen magasabb fizetésre számíthatnak, mint más területen végzett társaik, elsősorban az autóipari szektorban, ahol jelentős beruházások történtek Magyarországon.

Tammy Nagy-Stellini, a tanácsadó cég ügyvezető igazgatója elmondta: középvezetői pozíciók esetén a mérnökök pénzügyi juttatásai már nem feltétlenül olyan kedvezőek, mint más szektorokban. Ugyanis a középvezetői beosztásban dolgozó mérnökök elég gyakran nem felelnek meg a "soft", tehát a nem-szakmai készségekkel kapcsolatos követelményeknek - például a nyelvtudásuk vagy az interperszonális készségeik nem mindig megfelelők. Ezért fordulhat például elő, hogy egy frissen végzett termelési koordinátor bére magasabb, mint egy több mint kétéves gyakorlattal rendelkező mérnöké.

A vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a vezető beosztású mérnök szakemberek érdeklődésének felkeltése érdekében versenyképes fizetési csomagot kell ajánlaniuk, hiszen ők a legmobilisabbak, a váltásra leginkább nyitottak. Különösen abban az esetben, ha az új pozícióban lehetőséget kapnak technikai tudásuk fejlesztésére - mutatott rá Tammy Nagy-Stellini.

Népszerű a mérnökképzés

Nagyon sokféle képzés, szakirány, diplomán felüli képzés, szakképzés közül válogathatunk. Sokan felteszik a kérdést maguknak: érdemes-e még egy további képzést elvégezni. A mérnökök esetében az egyes végzettségekhez tartozó bérek nem mutatnak nagy eltérést - derül ki a LeanCenter már említett kutatásából. Bár a megkérdezettek nem nagy százalékát teszik ki, de a legjobban azok a mérnökök keresnek, akik valamilyen más szakterületen szereztek másoddiplomát (bruttó 426-531 ezer forint). Nem sokkal maradtak le a más mérnöki szakterületű másoddiplomások (356-450 ezer forint). A harmadik helyen pedig az egydiplomás mérnökök zártak (340425 ezer forint).

Az idei felsőoktatási jelentkezési adatok alapján az alapszakok között mind a gépészmérnöki, mind a mérnök informatikus szak dobogós helyen végzett: előbbire 6236, utóbbira 5411 ember szeretett volna bejutni. Több ezren vágytak a villamosmérnöki, az építőmérnöki, a mechatronikai mérnöki és a járműmérnöki képzésekre is. Ezeken túl a környezetmérnöki és a vidékfejlesztési mérnök is népszerű szak volt.

A július végén nyilvánosságra hozott felvételi ponthatárok alapján kiderült: 2012-ben az összes felvett hallgató 17,5 százaléka műszaki szakra került be. A legtöbb hallgatót felvett alapképzési szak a gépészmérnöki lett (tavaly még csak negyedik volt), 2026 diák kezdheti el szeptemberben, közülük 1999-en állami ösztöndíjjal. A tavalyi listavezető mérnök informatikus alapszak a harmadik helyre csúszott vissza (1894 felvett hallgatóval, akik közül 1525 tanulmányait finanszírozza az állam). A top20-ban idén 4 műszaki és 3 informatikai szak található.

A pótfelvételiben is hirdetnek műszaki képzéseket, ám ezek mindegyike költségtérítéses. Zalaegerszeg önkormányzata úgy döntött, hogy a helyi egyetemmel és a közreműködő partnervállalatokkal együttműködve átvállalják a pótfelvételis műszaki képzés első két félévének tandíját a város felsőoktatási intézményében tanuló fiataloktól. Balaicz Zoltán alpolgármester a távirati irodának elmondta: a helyi műszaki felsőoktatásban képzett mérnökök iránt rendkívül nagy a kereslet, és a végzettek mindegyike el tudott helyezkedni a helyben, a megyében vagy a régióban működő cégeknél.