Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Tények, adatok
A munkaerő-felmérés adatai szerint 2008. I. félévben a 15?74 évesek közül 4 millió 182 ezren vettek részt a munkaerőpiacon, közülük a foglalkoztatottak száma 3 millió 856 ezret, a munkanélkülieké 326 ezret tett ki.
A gazdaságilag aktívak száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 48 ezerrel csökkent, ezen belül a foglalkoztatottak száma 67 ezer fővel volt alacsonyabb, míg a munkanélkülieké 19 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta pedig 7,8 százalékra emelkedett.

Az idei év első negyedévében az összes álláshely 1,4 százaléka volt betöltetlen, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók 37 800 álláshely betöltésére tettek aktív lépéseket, a versenyszférában 26 200, a költségvetési intézményeknél 10 700 volt az üres álláshelyek száma ebben az időszakban. A cégek munkaerő-keresletének 60 százaléka a feldolgozóiparban (11 800 darab) és az ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatásokban (4100 darab) jelentkezett, míg arányait tekintve átlagot meghaladó volt a kereslet a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalatok esetében is (2 százalék).

Kereslet-kínálat eltérésének okai
Annak, hogy nem találkozik a két csoport egymással és egyszerre nő a munkanélküliek és a betöltetlen helyek száma, több oka is van.
A probléma egyrészt a lokalitásban rejlik, nevezetesen a regisztrált álláskeresők egy része nem keres aktívan állást a helyi munkaerőpiaci-kereslet elégtelensége miatt. Magyarországon még nem bevált gyakorlat - melyben szerepet játszik a bérek alacsony szintje is - az ingázás, illetve az országon belüli lakossági vándorlás, munkahely miatti költözés is alacsony. /Ennek kialakulásában komoly hangsúlya van a sajátosan magyar, kelet-európai jellegzetességnek - az ingatlan tulajdonlás magas arányának - mely megnehezíti a mobilitást /. KSH adatai szerint, az ezredforduló után 2001 és 2004 kivételével minden évben élénkült az állandó vándorlás, legnagyobb mértékben, 14 százalékkal 2006-ban. Az állandó vándorlások száma 2007-ben 255 ezer fő volt, melynek nagy részét a felsőoktatásban való részvétel és a munkavállalás generálta. Ugyan a belföldi vándorlás folyamatosan növekszik, összességében a helyzet nem javul, és a régiók közötti differenciálódás fokozódik. A "vesztes" területeken - pl. Észak-Magyarország - tovább nőnek a gondok, a "nyerteseknél" - mint pl. a Közép-magyarországi régió - folyamatosan javulnak a tendenciák a munkaerőpiac keresleti-kínálati szempontjából.

Másrészt a munkanélküliek legtöbbje nem rendelkezik a szükséges képzettségekkel; átképzésükre ugyan indultak kezdeményezések, de nagy tömegben ez megoldhatatlan. Vagy anyagilag nem érné meg, vagy nem alkalmasak a hiányszakmák elsajátítására. Például egy 50 év körüli tartósan munkanélküli bányászból nem lehet egy keresett informatikust képezni.

Szakképzettséggel előnyben
A vállalatok a betölthető munkahelyek mintegy háromnegyed részére felsőfokú végzettséggel, illetve valamilyen szakképzettséggel rendelkező álláskeresőt ?igényeltek?; irodai, ügyviteli munkát adó munkahelyből 6400 maradt betöltetlen. A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek mintegy fele az egészségügyben és a szociális ellátásban jelentkezett, ahol elsősorban a szakképzett munkaerő iránt volt kereslet.

A KSH nemzetközi összehasonlítása szerint a nagy munkaerőpiaccal rendelkező Németországban és Nagy-Britanniában együttesen több mint 1,9 millió volt a betöltésre váró munkahelyek száma. Az üres álláshelyek száma 100 ezer körül volt még Hollandiában, Csehországban, Spanyolországban, illetve Romániában is.

A cikk szerzője: Nagy Mónika
Az előzetesben található fotó forrása: profimedia.hu