Elismerés – személyre szabva

A szeretetnyelv fogalma talán sokak számára ismerős lehet: azt takarja, hogy a magánéletben mindannyian másképp fejezzük ki, hogy fontos számunkra valaki, és ennek megfelelően abban is különbözünk, hogy mi jelenti számunkra a legsokatmondóbb visszajelzést. Az öt szeretetnyelv, amelyből jellemzően egy-kettő a domináns, egy pedig a legtávolabb áll tőlünk, a dicsérő szavak, a testi érintések (ölelések, puszik), a szívességek, az ajándékok és az együtt töltött minőségi idő. Mindez a munka világára is lefordítható, mégpedig elismerésnyelvként, amelyben hasonlóan nagy eltérések adódhatnak. A témáról Fehérvári-Varga Judit karrier coachot kérdeztük.

Egy nyelvet beszélünk?

„Amikor új munkahelyet keresünk, céget választunk, de szinte mindig főnököt hagyunk ott, vagyis a legritkább esetben rejlik a váltás oka a máshol kínált magasabb bérben, sokkal inkább abból a hiányérzetből fakad, ha nem érezzük megbecsültnek magunkat. A legszélsőségesebb példa erre, amikor a felettesünk a folyamatos magas teljesítményünk ellenére kizárólag a ritkán előforduló hibáinkat veszi észre, de gyakori konfliktusokhoz és félreértésekhez vezethet az is, ha nem azon a módon kapjuk a visszajelzéseket, ami számunkra ténylegesen testhezálló” – vázolja a nem ritka alaphelyzetet Judit.

Elismerést – a szeretetnyelvekhez hasonlóan – öt különböző csatornán adhatunk és kaphatunk, bár ezek némiképp másképp kezelendők, mint a magánéletünkben. „Ide sorolandók az elismerő szavak, vagyis amikor valaki kimondja, hogy elégedett a munkánkkal, vagy nagyszerűnek tartja a csoportmegbeszélésen bemutatott ötletünket. Egy másik csatorna a minőségi idő, azaz amikor a főnökünk hetente-kéthetente úgy beszélget velünk fél órát, hogy sem az emailjeit nem ellenőrzi, sem az esetleges hívásokra nem reagál közben. Az elismerés kifejezhető segítségnyújtással, vagy akár ajándékokkal is, mint egy egyszeri bónusz, vásárlási utalvány vagy színházjegy, a sorban pedig utolsó helyen áll az érintés, mint például a vállveregetés, ezzel azonban rendkívül körültekintően szükséges bánni, és a legtöbb munkahelyi kontextusban egyáltalán nincs helye” – osztja meg interjúalanyunk.

Játsszunk nyílt lapokkal

A szakember szerint fontos tisztában lennünk azzal, mi által érezzük a megbecsülést, ha ugyanis mi magunk sem tudjuk, másoktól sem várhatjuk, hogy a számunkra megfelelő visszajelzéseket adják. „A magánéletben domináló szeretetnyelvünkhöz online tesztek segítségével juthatunk közelebb, fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elismerésnyelvünk ettől eltérő is lehet, sőt mindkettő változhat is a különböző életeseményeink hatására. Érdemes visszanéznünk, és felidéznünk, melyik korábbi munkahelyünkön éreztük a legjobban magunkat, és mi is adta akkor számunkra az elégedettséget, de ennek ellenkezője is fontos támpontokat adhat, vagyis mikor nem tapasztaltuk meg ezt a bíztató-motiváló gesztust.”

Ha világossá vált számunkra, mitől is kapunk szárnyra, ajánlott azt a felettesünk tudtára hoznunk, különben ő csak vaktában lövöldözhet. „A legközelebbi teljesítményértékelésen vagy egyéb tematikájú munkatársi beszélgetésen mondjuk el főnökünknek, miből érezzük, hogy elismeri a munkánkat, vagyis mi az, amiből nem kapunk épp eleget, az őszinte kommunikációval ugyanis megkönnyítjük a dolgát, és lesz lehetősége reagálni az igényeinkre. Mivel mindannyian automatikusan a saját elismerésnyelvünket használjuk, könnyen előfordulhat, hogy a vezetőnk például szavakkal igyekszik kifejezni, hogy elégedett velünk, mi viszont épp attól érezzük rosszul magunkat, ha mások előtt méltat bennünket, és sokkal többet adna számunkra, ha felajánlaná a segítségét, amikor látja, hogy ránk zúdulnak a feladatok. Hasonló félreértéseket szülhetnek a csapatépítő programok is: akadnak olyanok, akik számára a közös időtöltések valódi élményt jelentenek, míg másoknak terhesek. Mindemellett érdemes nyitottan hozzáállnunk az elismerések kérdéséhez, hogy a hozzánk kevésbé közel eső csatornákon érkező pozitív visszajelzéseket is képesek legyünk felismerni” – tanácsolja a coach.

Tegyük meg a csapatért

A kölcsönös odafigyelés és megbecsülés kifejezése nemcsak felettes-beosztott relációban lényeges, hanem az egymással azonos szinten álló munkatársak között is. „Erősíti a kohéziót, javítja az együttműködést, és a kapcsolat minőségét is fejleszti, ha jól adunk pozitív visszacsatolásokat kollégáinknak, és mi is fogadjuk a tőlük érkező üzeneteket. Természetesen ehhez meg kell találnunk a kulcsot egymáshoz, és ez némi erőfeszítést kíván, de abszolút megéri az energiabefektetést, különösen akkor, ha esetleg magasabb pozícióra vagy más munkakörre pályáznánk a cégen belül – ha jól használjuk az elismerésnyelveket, empatikusabbnak és kooperatívabbnak is fogunk tűnni csapattagjaink szemében” – fejti ki Judit.

És hogy hogyan deríthetjük ki, munkatársaink miből is értenek a legjobban? Interjúalanyunktól erre is választ kaptunk: „Én a kérdések híve vagyok, még ha ez elsőre direktnek is tűnik, ha ugyanis nem kérdezünk, a válasz biztosan nemleges marad. Amennyiben a kérdés nem lehetséges, tartsuk nyitva a szemünket, és kísérletezzünk. Arra is érdemes odafigyelnünk, kollégáink mire panaszkodnak a leggyakrabban aktuális felettesükkel, vagy korábbi munkahelyükkel kapcsolatban, esetleg milyen pozitív élményeket emlegetnek karrierük előző állomásairól. Lépjünk ki a saját dobozunkból, és tegyünk próbát egészen apró gesztusokkal: ha az elismerő szavakra vagy egy ajándékra furcsán reagálnak az érintettek, ajánljuk fel a segítségünket vagy egyszerűen csak főzzünk egy kávét a mellettünk ülőnek – a hatás garantáltan nem marad el!”

Az elismerésre mindannyian vágyunk, vagy, ahogy arról már korában is írtunk, a pénz önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy munkahelyen hosszútávon is jól érezzük magunkat. Mielőtt tehát vennénk a kalapunkat ott, ahol most dolgozunk, a fentiek szerint törekedjünk kapcsolataink javítására, ha pedig már az álláskeresés fázisában vagyunk, az elismerés témáját ajánlott már az állásinterjún felhoznunk. Válogassunk a számtalan lehetőség közül személyes preferenciáink szerint, a számunkra megfelelő munkára hamarabb rátalálunk, mint gondolnánk!

 Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkahely, elismerés, önismeret, kommunikáció