Néhány regionális különbségtől eltekintve, a globális ifjúsági munkanélküliségi ráta tovább emelkedik, és előrejelzések szerint 2018-ra eléri a 12,8 százalékot eredményeket - áll az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (International Labour Organization - ILO) Globális ifjúsági foglalkoztatási trendek 2013 című jelentésében.

A romló adatok mögött egy még aggasztóbb jelenség húzódik meg, az elhúzódó munkanélküliség, az ideiglenes foglalkoztatási formák elterjedése, a fiatalok reményvesztése a fejlett gazdaságokban, valamint a rossz minőségű, informális, rendkívül alacsonyan fizetett állások a fejlődő országokban.

Az ILO jelentése szerint várhatóan körülbelül 73,4 millió fiatal - 12,6 százalék - lesz munkanélküli 2013-ban. Ez az arány közel áll a gazdasági válság csúcspontján, 2009-ben mért adatokhoz. Mindez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 3,5 millió fővel növekedett 2007 és 2013 között.

"Ezek az adatok aláhúzzák annak szükségességét, hogy a politikai intézkedések középpontjába a növekedést, az oktatási és képzési rendszerek jelentős fejlesztését és célzott ifjúsági foglalkoztatási programokat kell állítani. A munkáltatók, a képzőhelyek és a fiatalok gyakran párhuzamos univerzumokban élnek, nem szükségszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Sokat tudunk arról, hogy mi bizonyul hatékonynak, de valódi hatást és jelentős változást csak szoros partnerségeken és közös tevékenységen keresztül lehet elérni" - mondta José Manuel Salazar-Xirinachs, az ILO politikai főigazgató-helyettese.

Ahol a fiatalok negyede nem dolgozik

A legmagasabb regionális ifjúsági munkanélküliségi rátát 2012-ben a Közel-Keleten regisztrálták, ahol a gazdaságilag aktív fiatalok több mint negyede, 28,3 százaléka volt munka nélkül. A jelenlegi előrejelzések szerint ez a ráta várhatóan 30 százalékra emelkedik 2018-ra.

Észak-Afrikában is nagyon magas az ifjúsági munkanélküliségi ráta - 23,7 százalék volt 2012-ben. Mindkét régióban a fiatal nők a leginkább érintettek. A Közel-Keleten a női munkaerő 42,6, Észak-Afrikában 37 százaléka munkanélküli.

Globálisan Kelet-Ázsiában (9,5 százalék) és Dél-Ázsiában (9,3 százalék) mérték a legalacsonyabb regionális rátákat 2012-ben.

Sokan feladták

Sok fiatal teljesen felhagyott az álláskereséssel. A jelentés szerint, ha ők is megjelennének a munkanélküliségi adatokban, a munkanélküli vagy álláskereséssel felhagyó fiatalok száma a fejlett országokban elérné a 13 milliót, szemben a 10,7 millió fővel, akik ténylegesen munkanélküliek voltak 2012-ben.

A fejlett gazdaságokban az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben 18,1 százalék volt. Ez várhatóan 17 százalék felett marad 2015-ig, és nem várható, hogy ez alá essen 2016 előtt.

Ördögi kör

A legalább hat hónapja munkanélküli fiatalok aránya is növekszik. Az OECD országokban a fiatal munkanélküliek több mint egyharmada tartós munkanélküli volt 2011-ben - szemben a munkanélküliek egynegyedével 2008-ban.

Mindez különösképpen aggasztó Salazar-Xirinachs szerint, ugyanis ha valaki hosszú ideig nem tud dolgozni, elveszti az értékes munkahelyi tapasztalatokat, és romlanak a szakmai képességei. "Sőt, egy pályakezdő korai munkanélküliségi tapasztalata valószínűleg olyan bérromlást eredményez, amely tovább rontja az illető foglalkoztatási és kereseti kilátásait még évtizedekkel később is" - tette hozzá a főigazgató-helyettes.

A fejlett gazdaságokban azoknak a fiataloknak a száma, akik nem vesznek részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben, tovább emelkedik. Jelenleg a fiatalok egy hatodát érinti. Ez a jelenség munkaerő-piaci kockázatokkal és szociális kirekesztéssel fenyegeti őket.

A készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti szintén erősödő különbségek esetében felmerül a különbségek tartóssá válásának veszélye, amennyiben nem hoznak olyan politikai intézkedéseket, amelyekkel tovább képzik az álláskeresőket a magánszektorral szoros együttműködésben. A keresletnek nem megfelelő képzettség szempontjából a legsebezhetőbb fiatalok körébe tartoznak elsősorban a fiatal nők, illetve azok a fiatalok, akik már megtapasztalták a munkanélküliséget.

Nem válogathatnak

Azok, akik találnak munkát, arra kényszerülnek, hogy kevésbé válogassák meg azt, hogy milyen típusú állást fogadnak el, beleértve a részmunkaidős foglalkoztatást és az ideiglenes szerződéses munkaviszonyt, mivel ezek a fiatalok bármilyen jövedelemre rászorulnak.

"A biztos munkahelyek, amelyek valaha általános normát jelentettek a korábbi generációk számára - legalábbis a fejlett gazdaságokban - egyre kevésbé elérhetőek a ma fiataljai számára. Az ideiglenes és részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, különösképpen a globális gazdasági válság tetőzése óta, azt jelzi, hogy az ilyen típusú munkaviszony gyakran a fiatalok egyetlen esélyét jelenti" - tette hozzá Salazar-Xirinachs.

Nincs "egy kaptafára" készült megoldás

A jelentés hangsúlyozza, hogy nincs "egy kaptafára" készült megoldás, de azt állítja, hogy a kulcsfontosságú politikai területek, amelyeket az ILO 2012 júniusában kiadott akciófelhívása (ILO's June 2012 Call for Action) határozott meg, olyan globális keret, amelyet adaptálni lehet a nemzeti és helyi körülményeknek megfelelően.

Felszólítják a kormányokat, hogy tegyenek azonnali és célzott intézkedéseket az ifjúsági foglalkoztatási válság kezelése érdekében. Emellett szükség van a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek összehangolt és közös erőfeszítéseire is. Az ILO méltányos munkahelyek teremtését ösztönözné, növelné a fiatalok foglalkoztathatóságát, azaz az intézkedéseket ki kellene terjeszteni az oktatásra, a képzésre, a munkahelyi tapasztalatok támogatására, illetve a potenciális munkáltatók számára nyújtott, fiatal munkaerő alkalmazása esetén biztosított ösztönzőkre.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Átfogó intézkedésekre lenne szükség, amelyekkel a hátrányos helyzetű fiatalokat támogatnák azokban a fejlett gazdaságokban, ahol magas e korcsoport munkanélküliségi rátája. A jól bevált módszerek egyik példája az ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszer, amely szakképzést, munkahelyi tapasztalatot, álláskeresési támogatást és/vagy állásközvetítést kínál fiatalok számára.

Egy 2011-ben Svédországban folytatott tanulmány kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egy ilyen garanciarendszer előnyében részesültek, gyorsabban találtak munkahelyet maguknak, mint azok, akik nem vettek részt a programban. Ausztriában, egy hasonló programban résztvevő fiatalok 63 százaléka talált állást egy éven belül.

A szakmai gyakorlatok is hasznos eszköznek bizonyulnak a fiatalok foglalkoztatásának növelésében, a képesítések kínálata és kereslete közötti eltérések csökkentésében, valamint az oktatásból a munka világába történő hatékony átlépés elősegítésében. A munkaerőpiac szempontjából leghatékonyabbnak bizonyult képzési kezdeményezések azok, amelyeket az állami döntéshozatal, a vállalati szféra, a szociális partnerek, a képzési intézmények és a fiatalok közötti szoros együttműködés jellemez.

A fejlődő országokban, ahol a fiatalok bár esetleg dolgoznak, de csak az informális gazdaságban és a létminimumot alig biztosító állásokban, integrált és a megélhetést biztosító foglalkoztatási stratégiákra és programokra van szükség.

A fejlődő országokban pedig integrált foglalkoztatási és megélhetési stratégiák és programok bevezetését sürgetik, beleértve az írás-olvasás-tanítást, a foglalkozási és vállalkozási készségek fejlesztését és a fiatal vállalkozók támogatását.

Készítette: Durbák Ildikó