Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról szóló törvénytervezet indoklása szerint a távollét esetén a munkabér nem változik majd attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap, és mennyi a távollét időtartama.

A kormány honlapjára pénteken felkerült javaslat nemcsak az Munka törvénykönyvét (Mt.), hanem a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is módosítja. A javaslat ezzel biztosítja a két jogszabály közötti munkajogi összhangot.

Ez mind megváltozhat

Visszaállhat a régi rend, miszerint akár "rövid", akár "hosszú" hónapban megyünk szabadságra, a teljes munkabérünket kapjuk meg. Eltörölnék a távolléti díj jelenlegi számítási módszerét - hívja fel a figyelmet Pentz Edina, az RSM DTM bérszámfejtési vezetője. A tervezett módosítás több témában is finomítja az új Mt.-t, ezért napirendre került a távolléti díj számításának módosításán túl a szabadság kiadásának pontosítása, illetve a "kispapák" szabadsága is.

Az egy napra járó havi munkabér meghatározásánál az adott hónap munkarendjéhez igazodó munkanapok számával kell a havi bért elosztani, tehát eltűnik a 174-es osztószám. (Az új Mt. ugyanis úgy rendelkezett, hogy a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, a 174-es osztószám segítségével kell meghatározni. Emiatt abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra ment volna, nem annyi fizetést kapott volna, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna.)

A módosító szöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló - a szabadság kiadása nélkül is - mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól - írta az MTI.

A jelenlegi Mt. így fogalmaz: "a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen." Az új szabály így szól: "A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól." A módosítás tehát hangsúlyozza, hogy naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A törvénytervezet kitér a gyermek(ek) születésekor kiadásra kerülő "apanapokra" is. A jövőben - függetlenül a kispapa munkaviszonyának kezdő időpontjától - teljes egészében kivehető lehet a pótszabadság. Emellett a tervezet foglalkozik a munkáltatók körében egyre kedveltebb munkaidőforma, a kötetlen munkaidő jellegének pontosításával is.

A törvény nagy része a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. (Kivétel a kötetlen munkaidőre és a szabadság következő évre való átvitelére vonatkozó rész.)

Parázs viták folytak

A vita február elején robbant ki, miután munkavállalók tömegével jelezték: a megszokottnál több bért számfejtett munkáltatójuk - emlékeztetett a bérszámfejtési szakértő. Az első reakció persze az elégedettség volt a dolgozók körében, hiszen kinek ne jönne jól néhány ezer vagy tízezer forint plusz, ám az örömbe rövidesen üröm vegyült, miután kiderült: a bőséges január árát egy szűk július vagy augusztus formájában kell majd megfizetni.

Az Mt.-ben szereplő 174-es bűvös osztószám miatt abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra megy, biztosan nem vitt volna haza ugyanakkora fizetést, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna. A szakemberek attól tartottak, hogy ez a fajta rendszerbe kódolt anomália munkahelyi konfliktusok garmadáját eredményezheti. Hiszen ha nem mindegy, mikor megy valaki szabadságra, bizony elindul a verseny a munkavállalók között.

Februárban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közzétette módszertani segédletét, melyből kiderült: valóban előfordulhat, hogy a munkavállalónak a havi bérétől eltérő összegű bért kell számfejteni azokra a hónapokra, amikor szabadságon volt.

A viták azonban nem csillapodtak. Mint a Profession.hu is megírta: a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága februári ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Érdekképviseleti vezetők és munkajogászok is jelezték, hogy az Mt.-ben hiányos a távolléti díj számításának szabályozása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium már korábban is jelezte, hogy kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján áttekintse a szabályozást, és ha szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.

Készítette: Durbák Ildikó