Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Elsősorban a folyamatos, monoton és kényelmetlen testtartásban végzett munka miatt alakulhatnak ki a váz- és izomrendszeri megbetegedések, az utóbbi években egyre gyakoribb a kéztőalagút-szindróma és a képernyő előtti munkavégzés hatására kialakult látáskárosodás – olvashatjuk a lap online kiadásában. Ezek azonban a megfelelő munkakörnyezet kialakításával és különféle munkahelyi egészségfejlesztő tréningekkel, tornákkal a viszonylag egyszerűen kezelhető problémák közé tartoznak.

A teljesítmény javítása érdekében a munkahelyi stressz kezelése már a komolyabb és nehezebben megoldható feladatok közé tartozik, igaz, egyelőre erre még kevesebb figyelmet fordítanak a munkaadók. Akadnak azonban olyan problémák is, amelyeket maga az épület okoz, és csak gondos épületgépészeti, építészeti tervezéssel, megfelelő karbantartás, valamint munkaszervezés mellett orvosolhatóak.

„Beteg épület tünetegyüttes”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1986 óta tartja nyilván a nehezen meghatározható és felismerhető beteg épület tünetegyüttest (Sick Building Syndrome − SBS), amely azonban nem azonos az épületekkel összefüggő betegségek csoportjával. Az SBS ugyanis inkább egy olyan szerteágazó tünetcsoportot és panaszokat jelent, amelyek a munkahelyen eltöltött bizonyos idő után jelentkeznek és az épület elhagyását követően megszűnnek.

A tünetek lehetnek a központi idegrendszert érintőek, illetve különféle nyálkahártya-irritációk. A tünetek főként új, könnyűszerkezetes, légkondicionált, tapétás, hatékony energiafelhasználású épületekben, egymás mellett dolgozóknál, többnyire a délutáni órákban jelentkeznek, és leggyakrabban ott, ahol a szellőzőrendszerekkel, a fűtőrendszerekkel, a légkondicionálással és a megvilágítással vannak problémák.

Az SBS előfordulásának okai között fellelhetőek a munkavállalók egyéni érzékenysége, a munkával kapcsolatos hatások − mint a stressz, az alacsonyabb fizetés − és az épület sajátosságai is. Utóbbiak között a szakirodalom a mechanikai szellőztetést, a huzathatást, a nem megfelelő karbantartást, a falakból, a kárpitokból, függönyökből, egyéb tárgyakból, valamint az ott tartózkodókból származó és a külvilágból bekerülő szerves vegyületeket említi. Sokszor nem is az egyes szennyező anyagok koncentrációja okoz problémát, mivel többnyire az egészségügyi határérték alatt vannak, hanem inkább ezek hatásainak összeadódása okoz kellemetlen tüneteket az egyéni érzékenységtől függően.

A központi idegrendszer tünetei lehetnek: fejfájás, fáradékonyság, a koncentráció nehézsége, levertség, bőrviszketés és irritáció, valamint hasmenés. Emellett gyakorta előfordulnak nyálkahártya-irritációk: a szem, az orr, a garat nyálkahártya-gyulladása és viszketése, mellkasi szorítás és asztmaszerű tünetek, valamint az íz- és a szaglóérzés zavara.