Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A felajánlott juttatási csomag nem volt jobb a jelenleginél, és az előrelépési lehetőségek sem voltak bíztatóak. Megköszönte a lehetőséget és rögtön az interjú végén őszintén elmondta, hogy ezen a ponton szeretné abbahagyni a beszélgetést, mert úgy érzi, hogy a felajánlott állás nem felel meg az elképzeléseinek. A következő néhány napban sokat gondolkodott és egyre inkább úgy érezte, hogy elhamarkodta a választ. Felhívta a HR menedzsert, és elmondta, hogy úgy érzi, hogy túl gyorsan reagált, azóta átgondolta az ajánlatot és szeretné a beszélgetést folytatni. Mit gondolnak, mi volt a HR menedzser válasza?

Ha a cég kifejezetten Tibornak „szánta” az áruházvezetői állást, és egy fejvadász segítségét kérték Tibor megközelítésére, mert úgy gondolták, hogy jelöltünk az egyik versenytársnál van hasonló pozícióban, így az ő tudására, piaci ismereteire és tapasztalatára van szükségük, nos akkor a HR menedzser valószínűleg fellélegzik, és azt javasolja, hogy akkor folytassák a már megkezdett beszélgetést. Persze, csak ha azalatt a néhány nap alatt, míg Tibor gondolkodott, nem találtak egy másik jelöltet, mondjuk, aki a cég listáján a második helyen szerepelt, és vele nem állapodtak meg gyorsan. Tibor helyében bölcsebb lett volna az interjú után mondani, hogy szeretne egyet-kettőt aludni a felkínált ajánlatra és utána visszajelez telefonon, hogy érdekli-e a lehetőség.

Ha Tibort nem ilyen célirányosan keresték meg, hanem csupán egy a sok jelentkező közül, akkor a HR menedzser valószínűleg komolytalannak fogja tartani. Tibornak nagyon okosan meg kell indokolnia, hogy a nem-ből hogyan lett igen néhány nap alatt. Ilyenkor érdemes arra hivatkoznia, hogy alaposan átgondolta az ajánlatot, szakmai berkekben tájékozódott, hosszú távú karrier céljait is figyelembe vette, de az igazság az, hogy mindegyik magyarázat erőltetettnek hat. Nagyon kevés reális esélyt látok arra, hogy egy ilyen vagy ehhez hasonló helyzetben egy HR menedzser pozitív hozzáállással tudja folytatni Tiborral az interjúkat. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a piacot a kereslet-kínálat törvénye irányítja. Ha a pozícióra Tibor volt az egyetlen megfelelő tapasztalatú jelölt, akkor jobbak az esélyei, mintha 200 jelentkező küldte el az önéletrajzát a meghirdetett állásra.

Mikor és hogyan mondjunk nemet?

Vannak olyan helyzetek, amikor nem a fizetés vagy az előrelépési lehetőségek miatt mondunk nemet. Ha például nem éppen korrekt üzleti megoldásairól híres/hírhedt cégek valamelyikénél ajánlanak állást, akkor mindenképpen érdemes átgondolni, hogy a további karrierre visszahúzó erővel hathat-e, hogy egy kétes hírnevű cégnél dolgoztunk? A legtöbb vállalatnál elvárják, hogy az ott dolgozók azonosuljanak a cég értékrendjével, termékeivel. Amennyiben az értékrendjével ellentétes, amit a cég termel, hirdet vagy forgalmaz, akkor érdemes minél hamarabb kilépni a folyamatból.

Ha visszautasítja a cég ajánlatát, akkor ügyelni kell arra is, hogyan teszi. Ha csak az első körös interjún van túl, akkor lehet e-mailben is jelentkezni és jelezni, hogy átgondolta az eddigieket és most nem szeretné a megkezdett beszélgetést folytatni, és érdemes megköszönni az Önre fordított időt is. Tehát udvariasan, üzletiesen, és minél hamarabb jelezze, hogy Önre már nem számíthatnak.

Amennyiben fejvadász céggel dolgozik és nem közvetlenül a pozíciót meghirdető céggel, akkor a fejvadász céget hívja fel, a továbbiakban ők kommunikálják tovább az információt.

  Állásinterjún  

Ha már tudja, hogy a cégnél Ön a befutó, vagyis már megmondták, hogy Önt választották, akkor nehezebb elmondani, hogy úgy döntött, mégsem fogadja el az állást. Ebben az esetben is a „minél hamarabb, annál jobb” elve érvényesül, azaz amilyen hamar tudja, jelezze, hogy nem tudja elfogadni az állást. Hivatkozhat arra, hogy egy másik cégtől olyan ajánlatot kapott, amely közelebb áll az elképzeléseihez, esetleg mondhatja azt, hogy anyagilag kedvezőbb a másik ajánlata. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhető volt, hogy ilyen esetben a cég ráígért a másik ajánlatra, hogy mégis átcsábítsa a kiszemelt szakembert. Napjainkban ez szinte esélytelen. Vannak cégek, akik a kiválasztás során konkrétan rákérdeznek, hogy más cégnél is vannak-e párhuzamosan folyó interjúi. Ebben az esetben úgy vélem, a korrektség a legjobb megoldás, őszintén bevallhatja, hogy természetesen több szálat is kézben tart egyszerre.

Ugyanakkor azzal is számolnia kell, hogy ha Ön az ajánlat megtétele után döntött úgy, hogy mégsem szeretne a cégnek dolgozni, akkor a jövőben annál a cégnél Önnek nem terem babér. Lehet, hogy megértik indokait, elfogadják őket, de a visszautasítást nem fogják elfelejteni. Ha 6 hónap múlva lát egy érdekes pozíciót és jelentkezik rá, valószínűleg nem fog bekerülni az interjúra behívandók közé.

Ez egy kis ország, ahol a piac szereplői jól ismerik egymást. Ezért ezt a nem könnyű, de érdemes a helyzetet professzionálisan és diplomatikusan kezelni.

És a legnehezebb: ha már elfogadta az ajánlatot, és utána lép vissza

Érdekes módon ez nem is olyan ritka, mint gondolnák. Ugyanakkor nem igazán professzionális megoldás. Leggyakrabban akkor fordul elő, ha valaki nagyon szeretne egy állást, ezért elfogadja az első ajánlatot. Megállapodnak a céggel a részletekben, és akkor megkapja a mások cégtől is a régóta várt ajánlatot, amelyre addig hiába várt. Ebben az esetben érdemes alaposan átgondolni, hogy melyik ajánlat miért előnyös, milyen pozitívumai és negatívumai lehetnek az ajánlatnak, milyen összhangban vannak karrier céljaival, milyen szakmai fejlődési lehetőség előtt áll, kikkel kellene együtt dolgozni, milyen juttatási csomagot ajánl a cég ...?

Ha úgy dönt, hogy a már korábban elfogadott állást mégsem fogja betölteni, akkor célszerű azonnal beszélni a cég képviselőjével, a legtöbb esetben a HR-essel. Azt javaslom, hogy az e-mail helyett telefonáljon vagy gyorsan kérjen egy időpontot, hogy személyesen mondhassa el az indokait.

És mit válaszolt a HR menedzser a cikk elején szereplő Tibornak? „Sajnálom uram. Mi csak olyan vezetőkkel szeretnénk együtt dolgozni, akik azonnal igent mondanak a felajánlott lehetőségre.”