A vállalati szféra mellett a közigazgatásban is kipróbálják a személyes adatok nélküli pályázatokon alapuló kiválasztási eljárást Németországban. Az ilyen típusú álláspályázatok során visszaszorulhat a diszkrimináció és háttérbe szorul a kapcsolati tőke is.

A német közszférában az első felsővezetői állást egy félig indiai származású jelentkező nyerte el - anonim eljárás során. Az Alsó-Szászország tartománybeli Celle város közműszolgáltató cégének ügyvezető igazgatói állását Thomas Edathy kapta a 47 jelentkező közül - írja az MTI. Az önkormányzati cég új vezetőjének apja indiai származású, anyja német. Családi neve igen ismert, mert testvére, Sebastian Edathy az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti képviselője, és az NSU neonáci terrorista sejt ügyét vizsgáló parlamenti bizottság elnöke.

Mi az az anonim kiválasztás?

Az anonim kiválasztási eljárás lényege, hogy a pályázati anyag nem tartalmazza a jelentkező nevét, életkorát, nemét, nemzetiségét, családi állapotát, lakhelyét, és fényképet sem csatolnak hozzá, a bírálók pedig a személyes adatok tudta nélkül, kizárólag a pályázók szakmai felkészültsége alapján döntenek arról, hogy kiket hívnak be állásinterjúra.

A kísérleti program a német szövetségi antidiszkriminációs hivatal (ADS) kezdeményezésére indult. A független szervezet 5 nagyvállalatot nyert meg a projekthez, és az állami, közigazgatási szférából Celle önkormányzata is csatlakozott. A 12 hónapos projekt során a vállalatoknál összesen 246 pozíciót töltöttek be az anonimizált eljárással, a meghirdetett állásokra és gyakornoki helyekre 8500-an jelentkeztek. Cellében 23 állást töltöttek be a személyes adatok nélküli pályázatok alapján. Ezek közül a közműszolgáltató társaság ügyvezető igazgatói állása az első felsővezetői pozíció.

Az ADS szerint az állami szférában az eljárás nem csupán a hátrányos megkülönböztetés visszaszorítását szolgálja, hanem annak megelőzésére is alkalmas lehet, hogy az állásokat a kapcsolati tőke nagysága alapján, vagyis a személyes ismeretségek révén töltsék be.

Más országokban már működik

A vállalati szférában elsősorban a diszkrimináció csökkentéséhez járulhat hozzá az "névtelen" személyzeti kiválasztás, amely régóta bevett gyakorlat egyebek között az Egyesült Államokban és Kanadában.

A franciaországi Aquitanine régió tanácsa már 2008 óta névtelen önéletrajz alapján veszi fel az új dolgozóit. A hivatal a gyakorlattal a munkahelyi bizalmat jelentősen javította. Szerintük az új alkalmazottak biztosan tudhatják: kizárólag a kompetenciáik, képességeik és a szaktudásuk számított a kiválasztásuknál, és nincsen közöttük "protekciós".

A franciák néhány éve kísérleti jelleggel elindítottak egy programot, amelyben szintén anonim módon történt a kiválasztás. A 2006-os zavargások után a névtelen önéletrajzról már törvényt is alkottak.

A név hangzása alapján is diszkriminálhatnak

A franciák az anonim eljárás segíthet elhárítani azt az akadályt, hogy egy jelentkezőt a bőre színe, neve hangzása vagy a lakóhelye miatti előítéletek miatt ne hívjanak be állásinterjúra. A bevándorló családokból származó, elsősorban arab, török vagy afrikai fiatalok jelentős része arra panaszkodik, hogy megfelelő önéletrajz elküldése esetén sem kérnek tőlük személyes találkozót a munkaadók.

Egy felmérés szerint a francia munkáltatók négyötöde szívesebben alkalmaz Franciaországban született fehér bőrű személyt, pedig a törvényeik szerint az ilyen diszkrimináció börtönbüntetéssel és pénzbírsággal sújtható.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Németországban egy felmérés szerint csupán a török hangzású név miatt a gazdaság egészét tekintve 14 százalékkal csökken a jelentkező esélye az állás megszerzésére, a kisvállalatoknál pedig 24 százalékkal kevesebb eséllyel indul egy török bevándorló a németekhez képest. Az ADS tapasztalatai szerint a nemzetiségi alapú diszkrimináció mellett az 50 éven felüliek és a gyermeküket egyedül nevelő anyák hátrányos megkülönböztetése is jellemző a német munkaerőpiacon.

Írországban is sokszor diszkriminálnak név alapján a munkaadók. A tradicionálisnak számító ír nevű álláskeresőknek kétszer akkora esélyük van arra, hogy behívják őket interjúra, mint az idegennek ható vezetéknevet viselő társaiknak - derült ki az ír Esélyegyenlőségi Hatóság és a Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute, ESRI) egy korábbi, közös kutatásából.

Hazánkban is készült egy kutatás: több ezer álláshirdetést tesztelt le telefonon roma, kisgyermekes, idős és "átlagos" álláskeresőkkel a Tárki. A felmérés szerint nem teljesen esélytelenek a romák az álláskeresésben, ugyanakkor 20-30 százalékkal kisebb eséllyel pályáznak állásért, mint a nem romák. Az idősebbekkel és a kisgyerekesekkel a munkáltatók 10 százaléka közölte, hogy az életkor vagy a gyerek miatt nem alkalmazza őket.

A szemléletet kellene megváltoztatni

Azonban nem biztos, hogy az anonim kiválasztás a tökéletes megoldása. Az előzetes diszkrimináció ugyan kiküszöbölhető vele, nem utasítanak el senkit eleve. Ám az állásinterjún úgyis kiderül, hogy hány éves vagy milyen származású a pályázó. Sajnos, ha a felvételiztetőnek előítéletei vannak, akkor könnyen elutasíthatja még ekkor is.

Készítette: Durbák Ildikó