A hangunk a fegyverünk: készítsük fel az állásinterjúra

2019. július 04. Forrás: Profession.hu/Istók Nikoletta

A hangunk az önkifejezésünk legfőbb eszköze, és bizony akkor is nagyon sokat elárul rólunk, ha mi ezt nem akarjuk – használjuk tehát tudatosan!

Ahogy arról már korábban is írtunk, az állásinterjún egyáltalán nem A hangunk a fegyverünk: készítsük fel az állásinterjúra - Egerszegi Annacsak a szavainkkal kommunikálunk, hiszen számtalan csatornán közvetítünk magunkról információkat, akár tudatában vagyunk ennek a ténynek, akár nem. Ahogy a testtartásunk, a kézfogásunk vagy a mimikánk hozzátesz ahhoz a bizonyos első benyomáshoz, így igaz ez a hangunkra is. „A hangunk nagyon sok mindent képes kifejezni, a testi hogylétünktől kezdve a lelkiállapotunkig. Magabiztosságot sugároz, ha valaki nyugodt, telt hangon szólal meg, pontosan, érthetően artikulál, ha lezárja a gondolatai ívét. Ezzel szemben a levegőkapkodás, az elvékonyodó, remegő hang, a szavak végének elharapása a bizonytalanság vagy az izgalom tipikus jele” – kezd bele a minden álláskeresőt érintő témába Egerszegi Anna, beszédtechnika tanár.

Beszélni mindenki tud, vagy mégsem?

Hogy mikor is mondtuk ki életünk első szavát, valószínűleg nem tudjuk felidézni, az viszont bizonyos, hogy a beszédben már több évtizedes tapasztalatunk van. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy olyan természetesnek vesszük, mint a légzést. Éppen ezért, vagy pontosan ennek ellenére a legtöbben egyáltalán nem használjuk tudatosan a hangunkat, és így nem aknázzuk ki a benne rejlő hatalmas potenciált sem, a szakember szerint azonban egyre szélesebb táborban születik meg a felismerés, miszerint egyáltalán nem mindegy, hogyan is beszélünk. „Vannak olyan szakmák, ahol a beszédtechnikai képzés a kezdetektől része az oktatásnak, ilyen például a színészet. De tapasztalatom szerint azok is fontosnak tartják, hogy képezzék a hangjukat, és ezáltal hitelesebbek, meggyőzőbbek lehessenek, akik a munkájukból kifolyólag gyakran beszélnek mások előtt. A színpadi szereplés nem része mindenki életének, ám egy üzleti megbeszélés, egy állásinterjú vagy éppen egy randi már annál inkább, vagyis mindannyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor fontos, hogy megnyerő legyen a hangunk és érthetően beszéljünk.

Aki most hevesen bólogat, miközben csalódottan veszi tudomásul, hogy bőven akadnak hiányosságai ezen a területen, annak eláruljuk, hogy változtatni felnőttkorban is lehet! „Szinte minden beszédhiba, hangképzési probléma javítható még ekkor is. Az persze tagadhatatlan, hogy jóval több időt vesz igénybe, mint gyerekkorban, hiszen több évtized berögződéseit kell megváltoztatni, felülírni, amihez idő és kitartás kell, de megéri a fáradságot. A beszédfejlesztés ráadásul hatalmas személyiségfejlesztő erővel is bír, vagyis minél jobban beszél valaki, annál magabiztosabb lesz az élet minden területén” – vallja Anna.

A hangunk a fegyverünk: készítsük fel az állásinterjúra - álláskeresés, állásinterjú, felkészülés

Stresszhelyzetben az igazság

A személyes bemutatkozás a leggyakorlottabb álláskereső pulzusát is felpörgeti, aki pedig esetleg rég nem gyakorolta az interjúhelyzetet, az akár komolyabb belső feszültséggel is számolhat. Nem meglepő, hogy ez a nyomás gyakran a teljesítményükre, és szinte borítékolhatóan a hangunkra is rányomja a bélyegét. „A határozott, telt hanghoz, pontos, érthető beszédhez automatikusan pozitív tulajdonságokat társítanak az emberek, ez egy állásinterjún akár tudat alatt is befolyásolhatja a döntést. Ám ennek ellenkezője is igaz” – figyelmeztet a szakember, és már sorolja is azokat a gyakori hibákat, amelyek azonnal rontanak a megítélésünkön.

„Mivel állásinterjún a legtöbben izgulnak, ez a hangjukon is hallatszik: felcsúszik, vékonyabbá válik, elkezd remegni - ez egyértelműen árulkodik az idegességről. Mivel ez a legtöbbször magát a beszélőt is zavarja, mert tudja, hogy ő nem így szokott beszélni, ezért egyfajta ördögi körbe kerül. Egyre kényelmetlenebbül érzi magát, hiszen a hangja lebuktatja, hogy izgul, elkezd ezzel foglalkozni, emiatt már nem tud maximálisan arra koncentrálni, amit mondani akart. De szintén gyakori hiba a monotonitás is, ami unalmassá tesz. Nem csak a túl lassú beszédre gondolok, ide tartozik a pattogó, hadaró beszéd is. A gyors tempót hallgatóként nagyon nehéz követni, pláne, ha az illető elharapja, összemossa a hangzókat, elnyeli a szavak végét, ilyenkor teljesen felborul a beszédének a ritmusa.

A jótékony automatizmus

A beszédünk milyensége tehát rendkívül sokat hozzátehet vagy épp elvehet a rólunk kialakuló képhez – de az is igaz, hogy képtelenség lenne még a hangunkra, a beszédtempónkra, az artikulációnkra is odafigyelnünk, az állásinterjút övező megannyi protokolláris szabály és a szakmaiságunkat legjobban tükröző tartalom mellett. „Éppen ezért fontos, hogy gyakorlással automatizáljuk a jó beszédtechnikát. Ha a hangunkat uralni tudjuk, az hatalmas magabiztosságot ad. A beszédünk tekintetében egyébként az a legfontosabb, hogy önazonosak legyünk. Ha a hangunk azt fejezi ki, akik vagyunk, az rögtön ad egyfajta hitelességet számunkra” – fejti ki a beszédtanár.

Pályamódosítás

Ahhoz, hogy magabiztosan használjuk a hangunkat, és a legtöbbet hozzunk ki még egy ilyen nehéz helyzetből is, az sok gyakorlást és odafigyelést kíván. „Sajnos nincs egy mindenki számára működő recept, hiszen a beszédfejlesztés mindig személyre szabott. A főbb témakörök, amelyekkel foglalkozni kell, az a légzéstechnika, a hangadás, a rezonanciafokozás, az artikuláció, a hangsúlyozás alapszabályai, a beszédritmus, a beszédtempó és a hangerő. Hogy kivel milyen arányban érintjük az egyes területeket, az tényleg egyén- és problémafüggő. Aki szeretne javítani a beszédén, annak a kezdeti időszakban ajánlott beszédtanárhoz fordulnia, egyrészt mert a szakember segít a beszédállapot felmérésében, másrészt eleinte ő a külső fül, aki objektíven hallja a hibákat, és támogatást nyújt azok kijavításában. A heti rendszerességű beszédórák mellett az otthoni gyakorlás is elengedhetetlen a fejlődéshez” – fejti ki Anna.

Néhány kulisszatitok

Interjúalanyunk elárulta, hogy a hozzá fordulókkal általában kialakítanak egy „bebeszélő-repertoárt”, ami olyan beszédgyakorlatokból áll, amelyek például egy állásinterjú előtt pár perc alatt biztosítják a beszédképzéshez szükséges izmok bemelegítését. Ez mindenki számára hasznos lehet, a saját adottságokhoz, egyéni nehézségekhez igazítva, mivel így elkerülhető, hogy a fontos beszélgetés első öt percében kelljen keresgélni a hangunkat. „A beszéd szempontjából hasznos, emellett remek stresszoldó hatása van a különböző légzőgyakorlatoknak, amelyeket ajánlott akár közvetlenül a személyes találkozás előtt bevetnünk. Érdemes valamilyen artikulációs gyakorlatot is elvégezni felkészülésképp, például parafadugóval a két fogsorunk között hangosan és magabiztosan elmondani a bemutatkozásunkat, a parafadugó ugyanis nyitja az artikulációt, a motyogóknak sokat tud segíteni. Egy „r” hangzó 8-10 mp-ig tartó pörgetésével a nyelv izomzatát is átmozgathatjuk.

A szakember tapasztalata szerint, aki elkezd gyakorolni és energiát fektet a tanulásba, elképesztő változásokra képes, ami aztán kihat az önbizalmára is, a határ pedig a csillagos ég! Kérjünk segítséget mihamarabb, ez a felelősségteljes hozzáállás saját magunkhoz ugyanis olyan befektetés a jövőnkbe, ami sokszorosan megtérül, az életünk valamennyi területén.

Gondoljuk át a fentieket, és helyezzünk kellő hangsúlyt a felkészülésre. Ha pedig még várunk a személyes bemutatkozás lehetőségére, frissítsük önéletrajzunkat, és töltsük fel ide, hogy a munkáltatók ránk találhassanak! Nézzünk szét a legfrissebb lehetőségekközött, vagy keressünk személyre szabott beállításainkalapján. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, állásinterjú, beszédtechnika, önazonosság, hitelesség

- Profession.hu

További cikkek az állásinterjúról
További cikkek az állásinterjúról